Egy kis Bibi

Az ellenségem ellensége, ugyebár, de Benjamin "Bibi" Netanjahu nem Soros György miatt kedveli Orbán Viktort. Még csak nem is a közel-keleti menekültek ellen emelt magyar kerítésért, amelynek árnyékában Izrael saját falai is sokkal csinosabbaknak tűnnek. A fene nagy egyetértés alapja a közös demokráciafelfogás: kuss mindenkinek, akinek nem tetszik a kormány.

Bibi és Viktor furcsa pár, de ha egyszer szeretik egymást... Netanjahunak olyan partnerre van szüksége az Európai Unióban, aki szükség esetén tompítani tudja a izraeli kormány politikáját bíráló nyilatkozatok élét. Orbánnak olyan izraeli miniszterelnökre, aki hallgat a magyarországi antiszemitizmus ügyében. Az pedig mindkettejüknek megfelel, ha nem esik szó egyetemes politikai értékekről, emberi jogokról, a civil önszerveződés szabadságáról, vagy éppen a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásáról.

Van azonban egy kis bibi. A magyar zsidóság múltja, különösképpen a holokauszt. Netanjahu hajszálvékony drótkötélen egyensúlyoz majd Budapesten. Pillanatnyi érdeke látszólag az, hogy ne beszéljen az itteni aggasztó tendenciákról. Olyan azonban nincs, hogy az izraeli miniszterelnök szó nélkül hagyja a Horthy-mosdatást vagy az álnok kormányplakátokra firkált "büdös zsidó"-t. Ha ebben hajlandó kompromisszumot kötni, akkor elárulja a zsidókat és Izraelt. Megjósolhatatlan, hogyan próbálja majd megoldani a helyzetet, mindenesetre már erre is van precedens: az izraeli kormányfő azt is lenyelte, hogy az idei holokauszt emléknapon kiadott üzenetéből Donald Trump amerikai elnök kihagyta a "zsidó" és a "antiszemitizmus" szavakat. Netanjahunak inkább Barack Obama volt kényelmetlen, aki megpróbálta a palesztinokkal való kiegyezés felé szorítani. Obama elítélte az antiszemitizmust, az ő idején nem volt kétséges, hogy az amerikai külügyminisztérium külön nagykövetet utaztat a világban a jelenség vizsgálatára és az ellene való fellépés érdekében. Trump kormányzata most éppen azt mérlegeli, nem fölösleges pénzkidobás-e a poszt fenntartása. De az izraeli kormányfőt ez nem idegesíti, ő saját országa biztonsági érdekeit követi és fütyül a szétszórtan élő zsidókra.

Netanjahu kiváló diplomata, ha akar, tud megnyerő lenni, ám valójában hideg és veszélyes, mint az acélpenge. Izrael élén nyilván mindezekre a tulajdonságokra szüksége van, hiszen a zsidó államot lassan hetven éve fenyegetik a szomszédai. Bibi közben nem is feltétlenül azt akarja, hogy a világ zsidósága ott érezze magát biztonságban, ahol él - ha rajta múlna, mindenkit Izraelbe költöztetne. Azon pedig biztosan jót mosolyog, hogy egyesek a pont ellenkező nézetet valló Sorost nevezik cionistának.

Azért az izraeli nagykövet (később miniszterelnöki utasításra visszavont) közleménye és a lapunknak adott interjúja révén tudjuk, mit is gondolnak ott a magyarországi helyzetről. Ezen nem változtat, hogy Netanjahu a Horthy-kultuszról és az antiszemitizmusról sürgősen Sorosra terelte a szót. Két páva háromnapos tánca következik, szépen kiterjesztett farktollakkal.

2017.07.18 08:15

Szerintem

Cafeteria extra  Nem látok csodálkoznivalót a Gundel étteremnek az Orbán-menzán alkalmazott, erősen mérsékelt árain. Ez ugyanaz a vállalkozói magatartás, mint amelyik a TAO pénzekből messze jelentőségén felül juttat milliárdokat a Kedves Vezető felcsúti csapatának. Mindkét esetben a vállalkozó valamilyen előnyre számít a szolgálataiért, a Gundelnél pedig tudjuk is, milyen területen: ez a tendereztetett csomagban szereplő állami fogadások, események cateringje. A Miniszterelnöki Hivatal persze ezt másképp is intézhette volna, például - ha nem tették volna tönkre a cafeteria rendszerét - adhatna étkezési támogatást a dolgozóinak, amivel ők a valós menzaárakat mérsékelhetnék. Akkor persze azon lehetne lamentálni, miért is kell egy miniszterelnöki hivatali dolgozónak, vagy épp egy parlamenti képviselőnek – hiszen az Országház menzáján is hasonló árak vannak - jelentős étkezési hozzájárulást adni. De ez morálisan is egy másik történet, a vállalkozó legalább kimarad belőle. Echter István A remény halála? Az illúziók nélküliség, a Fidesz autokrata stílusa és intézkedései már régen elérték az EU ingerküszöbét. A Sargentini-jelentés a bizonyítéka: a ketrecharcos Orbán érezhetően megroggyant. Akkor mégis, miért ez a beletörődő társadalmi hangulat körülöttünk? Igaz, ennek a farizeus politikának és a Brüsszel-ellenes fellépésnek nem a kormány, hanem a magyar nép láthatja kárát, hiszen az EU-nak vannak elvárásai a pénz felhasználását illetően. Ez azonban mégsem a sötétbe vezető alagút, mert minél rosszabb a nyomás alá helyezett hatalomnak, annál szélesebb út nyílik az ellenzéknek. Én nem forradalmat vizionálok egy kormányváltás érdekében, csak érzem: előbb-utóbb csordultig lesz ama bizonyos pohár. A Vár ura és oligarchái százas szeget vernek a demokratikus jogállam koporsójába, és nem akarnak bikaként elvérezni a torreádorok ellenében. Egy olyan országban, ahol a miniszterelnök semmitmondó sajtótájékoztatójára is csak meghívásos alapon jutnak be médiumok, a kommunikáció legalábbis dadog. Olyan hangosan kell kiáltani, hogy ők is megértsék! Dr. Nagy Zoltán Egy szavazat Sok szó esik mostanában a közelgő EP választásokról, de nagyon hungarocentrikusan. Mint laikus, szeretnék tisztán látni. Az Európai Parlament képviselőit az Európai Unió polgárai választják meg, demokratikusan, one man, one vote alapon – gondolom én, de lehet, hogy tévedek. Elképzelhető, hogy a kettős állampolgárságú „külhoni magyarok” két országban is választhatnak EP képviselőt? Különösen furcsának találnám, ha a titkos (pl. szlovákiai) kettős állampolgárok fontosabbak lennének, mint a jogkövető uniós állampolgárok. Tisztában vannak ezzel Brüsszelben? Wiegandt Richárd
2019.01.19 16:00
Frissítve: 2019.01.19 16:00

Soros Tízparancsolata

Az a tény, hogy az Európai Parlament majdnem kétharmados többséggel szavazta meg a jelentést, amely szerint jogállamisághoz kötnék a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a támogatások kifizetését, arra mutat rá: hiába veri vissza keményen a külgazdasági és külügyminiszter, a kormányszóvivő, vagy a kormány bármely tagja a magyar kabinetet ért „sorosista támadásokat”, az EU nagy részének elege van ebből a stílusból. A pökhendi, cinikus, lekezelő, bicskanyitogató megnyilatkozások helyett nem ártana ezen elgondolkodni. 
Eddig az uniós pénzek – finoman fogalmazva – sajátos felhasználásával kisbirodalmak épültek. Itthon ezt minden további nélkül meg lehetett tenni, de más országokban szemet szúr, hogy a NER a németek, a franciák és más demokráciák befizetéseiből hozta létre a saját urizáló elitjét. Az EP által elfogadott javaslatból persze nem lesz egyik napról a másikra minden országra érvényes törvény, de az igenek magas aránya után elég valószínű, hogy az Európai Tanácson is átmegy majd. A magyar-lengyel vétó ezúttal kevés lesz. 
Nyilván egyetlen fideszes képviselőtől sem várhatjuk, hogy a nyilvánosság előtt beismerje a lopást. Az azonban sajátos, hogy a csütörtöki döntést még olyan kormánypárti politikusok is Soros ármánykodásának nevezték, akik épp az EP-től veszik fel nem is csekély fizetésüket. Mintha nem volnának tisztában azzal, hogy épül fel az Unió parlamentje, vagy hogy azt pártok tucatjai alkotják, amelyeknek a lehető legcsekélyebb kapcsolatuk sincs az amerikai magyar milliárdossal. 
Két lehetőség van. Vagy hirtelen elbutulás miatt írják a jelentés elfogadását Soros számlájára, vagy simán hazudnak. S mivel kormányunk a kereszténység bástyája, mélyen hívő politikusai pedig az Evangélium szellemisége szerint élnek, marad az első variáció. Az ostobaság persze nem feltétlenül egy államférfi legszerencsésebb tulajdonsága, de ez itthon talán nem is feltétlenül igaz. S hogy a Tízparancsolatban „Ne lopj” is szerepel? Nyilvánvalóan ez is a Soros-terv része.
2019.01.19 09:10
Frissítve: 2019.01.19 09:13