Hétfő reggel 9 óra. Feketébe öltözött asszonyok kapaszkodtak egymásba a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal lépcsőjén, rajtuk kívül senki nem mozgott az épület környékén. Sztrájkoltak a hivatalnokok, 10 óráig csak a gyászolókat fogadták az anyakönyvvezetők, és ehhez hasonló halaszthatatlan ügyekkel foglalkoztak az íróasztaloknál. A munkabeszüntetést szervező Görbe László a Népszavának kiemelte, a 72 ezer embert kiszolgáló hivatalban a dolgozók elfogadhatatlannak tartják, hogy kilenc éve nem kaptak központi béremelést, azt érzik, a kormány nem veszi őket emberszámba. Helyi vezetőik ugyan éltek az érdekvédők által tavaly kiharcolt lehetőséggel és a kerület adóbevételeinek terhére az államilag garantált 36 850 forintos köztisztviselői illetményalapot ötödével megtoldották, de a központi költségvetésből várják az összeg 60 ezer forintra emelését. Görbe a múlt pénteken délutánra váratlanul összehívott belügyi egyeztetést nem tartja győzelemnek, mert ott semmilyen eredmény nem született.
Szakszervezeti titkártársával, a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban dolgozó Pajor Józseffel egybehangzóan fogalmaztak úgy: a bérrendezés nem politikai hovatartozás kérdése. A fideszes vezetésű Kertvárosban a dolgozók 62 százaléka csatlakozott a felhíváshoz, míg a baloldali Angyalföldön 85 százalék. Mivel a vezetők eleve nem sztrájkolhatnak, itt ők ültek be az ügyfélszolgálatra a beosztottak helyett. Eközben a XVI. kerületi hivatal lépcsőjén még fél tíz után is csak egy középkorú férfi baktatott felfelé a papírjaival. Azt mondta, nem nézett honlapot, nem vette észre a hirdetményt a bejáratnál, így elsőre nem is értette, miért mondom neki, hogy kicsit még várnia kell az ügyintézésre. – Láttam a tv-ben, hogy a köztisztviselők jobb bérekért harcolnak, de ezt nem hoztam össze a közterület-foglalási engedélyem elintézésével – vallotta be, és mosolyogva visszaült a kocsijába. Dühnek semmi nyoma.
A sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) nem adta ki az akcióhoz csatlakozott önkormányzatok listáját, mert védi a dolgozókat, de lapunk körtelefonokkal szerzett tapasztalatai szerint épp a béremelésre saját forrás híján leginkább rászoruló kistelepüléseken sztrájkoltak a legkevesebben, mert a néhány fős munkahelyeken nehéz tagokat szervezni a szakszervezeteknek. A tiltakozással azonban itt is egyetértenek az alkalmazottak, a jegyzők és legtöbb helyen a polgármesterek is. A munkabeszüntetés megszervezésére alkalmas nagyobb hivatalokban a dolgozók elszántak. A Népszava kérdésére egybehangzóan állították: ha a kormány nem teljesíti a bérkövetelést, készek továbblépni, és ha az MKKSZ megszervezi, akár egésznapos sztrájkot is vállalnak.
Több mint száz önkormányzatnál, több mint ötezer köztisztviselő sztrájkolt tegnap reggel – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a munkabeszüntetés után a Belügyminisztérium épülete előtt. Boros Péterné megismételte, ha nem tudják elérni az illetményalap 60 ezer forintra emelését, kompromisszumos megoldásként javasolják a három év alatt megvalósítható 50 százalékos béremelést a kormánnyal két hét múlva folytatódó tárgyaláson.
Az ellenzéki pártok a kormány hozzáállását bírálták. Az MSZP a feketegazdaság kifehérítéséből teremtené elő az önkormányzati tisztviselők magasabb bérének fedezetét, az LMP 50 százalékkal emelné az illetményalapot. A Jobbik szerint a kormány időhúzása távozásra kényszeríti a hivatalokban dolgozó szakembereket, a DK szégyennek tartja, hogy a Fidesz kormányzása óta "a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában”. A nagyobbik kormánypárt hallgatott, a KDNP viszont továbbra is azt mondta, a dolgozóknak a településekkel kell megállapodni a bérekről, ez nem kormányzati hatáskör.
