Előfizetés

R. Kelly, a kultikus szektavezér

Csepelyi Adrienn
Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:48

Újabb bizarr botrány az amerikai R&B-sztár körül: szektavezérként viselkedik és lányokat tart fogva R. Kelly a Buzzfeed oknyomozó riportja szerint. Vajon most elítélik?

Aggódó szülők keresték fel Jim DeRogatis újságírót, aki korábban könyvet írt R. Kelly viselt dolgairól. A szülők azt állították: 19, illetve 18 éves lányaikat Chicagóban és Atlantában tartja fogva a sztár, aki azt ígérte nekik, hogy segít beindítani énekesi karrierjüket, ehelyett azonban kvázi szexrabszolgaként bánik velük. A georgiai és floridai család állítását támasztja alá Kitti Jones, az énekes korábbi alkalmazottja és „barátnője” is, aki rémisztő részletekkel szolgált DeRogatisnak afelől, milyen soruk van a lányoknak Kellynél. Gyakorlatilag mindenre engedélyt kell kérniük az evéstől a vécézésig. Szexuális együttléteiket Kelly videóra veszi, más férfiakkal tilos kedvesnek lenniük – ha mégis megteszik, az énekes fizikailag is bántalmazza a nőket, akik rokonaik szerint agymosottként viselkednek. Ha férfi vendégek érkeznek a házigazdához, a lányoknak melegítőben, a fal felé fordulva kell kivárniuk a látogatás végét, nehogy bárki más megkívánja őket. Ehhez képest Kelly büszkén mutogatja, mi mindent művel velük a videókon. Akad nő, aki azért felelős, hogy az újonnan érkezőknek betanítsa, miként elégítsék ki a sztárt szexuálisan, aki több lány frizuráját levágatta és átfestette saját ízlése szerint. Egyiküknek pedig – noha kiskorú – mellnagyobbító műtétet fizetett.

Az amerikai R. Kelly, noha az utóbbi másfél évtizedben nemigen tett le semmit az asztalra, már-már kultikus alakja a kortárs R&B-szcénának. Kilencvenes évekbeli számaival elévülhetetlen érdemeket szerzett a stílus megújításában, így ma is szépen éldegél fellépéseiből.

Még úgy is, hogy az énekest évtizedek óta vádolják különféle szexuális jellegű bűnökkel, ám nyomasztó módon ezek közül egyetlen ügyben sem ítélték el. Az például minden zenerajongó előtt jól ismert tény, hogy Kelly 27 esztendős korában feleségül vette az akkor mindössze 15 éves Aaliyah-t, a 2001-ben repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt énekesnőt. R. Kelly producerként működött közre az énekesnő sokatmondó, Age Ain't Nothing but a Number („A kor csupán egy szám”) című debütalbumán. A frigyet később illegálisnak nyilvánították.

Kellyt 1997-ben már beperelte egy nő, amiért 15 éves korában szexre kényszerítette – 205 ezer dollár fejében a felperes visszalépett. 2002-ben egy olyan videó keringett, amelyen az énekes aktus közben levizel egy fiatalkorú lányt. Az ügy elsikkadt, noha Kelly még maga is dicsekedett azzal: ő szerepel a felvételen. Még ugyanebben az évben fiatalkorúakról készült, szexuális jellegű fotók kerültek elő Kelly házából – mivel azonban a rendőröknek nem volt házkutatási engedélyük, a képeket nem használhatták fel Kelly ellen. Négy évvel később pornóvideók miatt állt bíróságra, amelyeken fiatalkorúakkal szexelt. Ebből az ügyből sem lett semmi.

A hatóságok most arra hivatkoznak: a fiatal nők önszántukból tartózkodnak Kelly házaiban, így, mivel mindannyian átlépték a beleegyezési korhatárt és tartózkodási helyük is ismert, tehát tehetetlenek. Mivel DeRogatis a vizsgálat során számos bizonyítékot – köztük hangfelvételeket is – szerzett, felcsillant a remény, hogy ezúttal végre kiderülhet, pontosan mi is történik R. Kelly házainak falai között.

Legendából válságjelenség

Vas András
Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:45
Fotó: MTI
Közhírré tett, majd visszavont szexuális zaklatási vád, elbocsátott művészek munkaügyi pere – ilyen ügyekkel kerül a hírekbe a hetvenes években a művészeti élet fősodrába berobbant kaposvári Csiky Gergely Színház. Mi történt?

A legendás, a rendszerváltás előtti hatalom tűrőképességét rendre próbára tevő, a legnívósabb honi teátrumok között emlegetett kaposvári színház hanyatlása 2007-ben kezdődött: ekkor jelentette be Babarczy László - aki 1978 óta irányította a társulatot –, hogy mandátuma lejárta után nem pályázza meg újra a színházigazgatói posztot. Egyúttal a fenntartó kaposvári önkormányzatnak egyértelműen megnevezte utódait: a vezető színész Znamenák Istvánt és a rendezőként már országosan elismert Mohácsi Jánost. Kaposvár vezetése azonban nem támogatta az utódlást, láthatóan sokkal nagyobb kontrollt akartak a korábbinál a színházzal kapcsolatos ügyekben – Babarczy ugyanis művészeti és gazdasági kérdésekben is gyakorta szembe ment a fenntartóval. A közgyűlés fideszes és KDNP-s tagjai – akik művészi szempontból többször is kritizálták az előadásokat –, s persze Szita Károly polgármester így aztán egy gyomorforgató pályázati hercehurca után végül csak egy évre nevezték ki a duót, ezután pedig jöhetett Schwajda György, a szolnoki színház korábbi igazgatója, a Nemzeti Színház építésének kormánybiztosa, akinek pályázatával kapcsolatban ugyan több kifogás is felvetődött, mégis elnyerte a városházi többség bizalmát.

Schwajdát sokak szerint a Csiky évek óta ígérgetett, s ekkor 4-4,5 milliárd forintra tartott felújítása vonzotta Somogyba, s első évadában úgy tűnt, együtt tud dolgozni elődeivel: Mohácsi A helytartó című darabja például méltó folytatása volt a kaposvári hagyományoknak. Az amúgy hamarosan kiderült, a felújítás bizonyosan nem valósul meg, s Schwajda 2010. áprilisi halála miatt művészi irányvonala sem teljesedhetett ki. Ő is megnevezte utódát, s a döntéshozók rá is bólintottak Rátóti Zoltán pályázatára, benne az ekkor már mintegy 7 milliárdra taksált színház-rekonstrukcióval.

„A bizalom és a nyugalom fontos a sok vihart megélt kaposvári társulat számára” – mondta a helyi lapnak kinevezése után az új direktor, aki hozzátette: fő célja, hogy „a kaposvári színház visszanyerje régi fényét, ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatná a visszahozhatatlan Kaposvár-jelenség nosztalgikus ábrándjainak kergetését.” Amikor hat évvel később lemondott titulusáról, már egyértelmű volt: tervei közül csak a mondat második részét sikerült megvalósítania…

Az igazgatót ugyanis frusztrálta a Csiky hagyománya, a Kaposvár-jelenség, s helyette a teátrum népszínház-jellegét próbálta erősíteni. Darabválasztásai szembefordultak a kaposvári közönség által évtizedeken át megszokottakkal – regnálása alatt csaknem húszezerről 14 ezer környékére esett vissza a bérletszám –, a merész-egyedi hangvételű előadások helyett komoly jogdíjakkal járó közönségdarabokat állíttatott színpadra. A fenntartó által folyamatosan faragott büdzsében – alig fél évtized alatt nagyjából harmadával csökkent a támogatás - így egyre nagyobb lyukak keletkeztek, s a kiadási tételeket növelték az elbocsátásokat követő, elbukott munkaügyi perek – tavalyelőtt már pluszpénzt kellett kérnie az önkormányzattól, s cserében le kellett mondani egy bemutatót az évad elején… Ezek után nem meglepő, hogy a korábban állandó POSZT-résztvevő és -díjazott Csiky hosszú éveken át meghívást sem kapott a legnagyobb hazai színházi fesztiválra…

Az ígért nyugalom is elmaradt, népszerű és sikeres művészek távoztak saját, vagy éppen igazgatói akaratból: elhagyta a társulatot többek között Znamenák és Mohácsi – vele „elegánsan” a Játék a kastélyban premierjén közölték, nem hosszabbítják meg szerződését… –, Kocsis Pál, Kőrősi András – mindketten be is perelték a színházat –, Csapó Virág, Göttinger Pál, Grisnik Petra, Kaszás Gergő, Némedi Árpád, Takács Géza, Takács Kati – pedig közülük többen a sértődékenynek és bosszúállónak titulált Rátóti idején érkeztek. A megszűnő Bárkából művészeti vezetőnek Kaposvárra csábított Bérczes László is hamar visszaminősült rendezőnek, s méltatlanul ért véget Kamarell Márta művészeti titkár 1960-tól datálódó, 55 éves csikys pályafutása is.

Mindezek ellenére Rátóti a tavaly augusztusi távozásáig élvezte a kaposvári önkormányzat bizalmát. Lemondása, s főleg annak indoka - születendő gyermekére hivatkozott – sokakat meglepett, a városban azonban elterjedt, az akkor már biztosnak tűnő, s immáron kilencmilliárdos felújítás kapcsán támadt ellentét a fenntartó és a direktor között. Akit az igazgatói székben az általa Pécsről Somogyba hívott gazdasági vezető, Fülöp Péter követett megbízottként. Eredendően a tavalyi év végéig, aztán az idén szeptemberig megerősítették pozíciójában – nem tudni, ezután ki lesz a direktor, Fülöp maradása mellett szól, hogy kiváló kapcsolatot ápol a városvezetéssel, de arról is hallani, hogy Eperjes Károly is szívesen kipróbálná magát igazgatóként.

Fülöp személyében amúgy a színházi világot nem ismerő, a teátrumot csak gazdasági menedzserként néző vezetője lett a társulatnak, amely létszámában ekkorra annyira megcsappant, hogy még a Molnár Piroska által alapított Nagymama-díj kiosztási kritériumát is meg kellett változtatni: a harminc év alatti tehetségeknek járó elismerést immáron bárki megkaphatta. A művészi vonal az évad közben került Bozsik Yvette kezébe, aki sokkal inkább tánc-, mintsem klasszikus színházi szakember. Mindemellett tavaly decemberben megkezdődött a színházépület rekonstrukciója, a társulat a legoptimistább becslések szerint is 2018 végéig a helyi művelődési házba szorul, ahol nincsenek megfelelő feltételei a nagyszínpadi produkcióknak. Nem véletlen, hogy folyamatosan csökken a bérletesek száma, s nemcsak a nem megfelelő játszóhely miatt: amikor szűk három évtizede – szintén felújítás miatt – a színház az akkori Latinka művelődési házba kényszerült, a publikum nem pártolt el. Hiszen garanciaként a nívóra a kedvelt-elismert színészek, rendezők akkor maradtak.

Minden, ami ma hiányzik…

Legendából válságjelenség

Vas András
Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:45
Fotó: MTI
Közhírré tett, majd visszavont szexuális zaklatási vád, elbocsátott művészek munkaügyi pere – ilyen ügyekkel kerül a hírekbe a hetvenes években a művészeti élet fősodrába berobbant kaposvári Csiky Gergely Színház. Mi történt?

A legendás, a rendszerváltás előtti hatalom tűrőképességét rendre próbára tevő, a legnívósabb honi teátrumok között emlegetett kaposvári színház hanyatlása 2007-ben kezdődött: ekkor jelentette be Babarczy László - aki 1978 óta irányította a társulatot –, hogy mandátuma lejárta után nem pályázza meg újra a színházigazgatói posztot. Egyúttal a fenntartó kaposvári önkormányzatnak egyértelműen megnevezte utódait: a vezető színész Znamenák Istvánt és a rendezőként már országosan elismert Mohácsi Jánost. Kaposvár vezetése azonban nem támogatta az utódlást, láthatóan sokkal nagyobb kontrollt akartak a korábbinál a színházzal kapcsolatos ügyekben – Babarczy ugyanis művészeti és gazdasági kérdésekben is gyakorta szembe ment a fenntartóval. A közgyűlés fideszes és KDNP-s tagjai – akik művészi szempontból többször is kritizálták az előadásokat –, s persze Szita Károly polgármester így aztán egy gyomorforgató pályázati hercehurca után végül csak egy évre nevezték ki a duót, ezután pedig jöhetett Schwajda György, a szolnoki színház korábbi igazgatója, a Nemzeti Színház építésének kormánybiztosa, akinek pályázatával kapcsolatban ugyan több kifogás is felvetődött, mégis elnyerte a városházi többség bizalmát.

Schwajdát sokak szerint a Csiky évek óta ígérgetett, s ekkor 4-4,5 milliárd forintra tartott felújítása vonzotta Somogyba, s első évadában úgy tűnt, együtt tud dolgozni elődeivel: Mohácsi A helytartó című darabja például méltó folytatása volt a kaposvári hagyományoknak. Az amúgy hamarosan kiderült, a felújítás bizonyosan nem valósul meg, s Schwajda 2010. áprilisi halála miatt művészi irányvonala sem teljesedhetett ki. Ő is megnevezte utódát, s a döntéshozók rá is bólintottak Rátóti Zoltán pályázatára, benne az ekkor már mintegy 7 milliárdra taksált színház-rekonstrukcióval.

„A bizalom és a nyugalom fontos a sok vihart megélt kaposvári társulat számára” – mondta a helyi lapnak kinevezése után az új direktor, aki hozzátette: fő célja, hogy „a kaposvári színház visszanyerje régi fényét, ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatná a visszahozhatatlan Kaposvár-jelenség nosztalgikus ábrándjainak kergetését.” Amikor hat évvel később lemondott titulusáról, már egyértelmű volt: tervei közül csak a mondat második részét sikerült megvalósítania…

Az igazgatót ugyanis frusztrálta a Csiky hagyománya, a Kaposvár-jelenség, s helyette a teátrum népszínház-jellegét próbálta erősíteni. Darabválasztásai szembefordultak a kaposvári közönség által évtizedeken át megszokottakkal – regnálása alatt csaknem húszezerről 14 ezer környékére esett vissza a bérletszám –, a merész-egyedi hangvételű előadások helyett komoly jogdíjakkal járó közönségdarabokat állíttatott színpadra. A fenntartó által folyamatosan faragott büdzsében – alig fél évtized alatt nagyjából harmadával csökkent a támogatás - így egyre nagyobb lyukak keletkeztek, s a kiadási tételeket növelték az elbocsátásokat követő, elbukott munkaügyi perek – tavalyelőtt már pluszpénzt kellett kérnie az önkormányzattól, s cserében le kellett mondani egy bemutatót az évad elején… Ezek után nem meglepő, hogy a korábban állandó POSZT-résztvevő és -díjazott Csiky hosszú éveken át meghívást sem kapott a legnagyobb hazai színházi fesztiválra…

Az ígért nyugalom is elmaradt, népszerű és sikeres művészek távoztak saját, vagy éppen igazgatói akaratból: elhagyta a társulatot többek között Znamenák és Mohácsi – vele „elegánsan” a Játék a kastélyban premierjén közölték, nem hosszabbítják meg szerződését… –, Kocsis Pál, Kőrősi András – mindketten be is perelték a színházat –, Csapó Virág, Göttinger Pál, Grisnik Petra, Kaszás Gergő, Némedi Árpád, Takács Géza, Takács Kati – pedig közülük többen a sértődékenynek és bosszúállónak titulált Rátóti idején érkeztek. A megszűnő Bárkából művészeti vezetőnek Kaposvárra csábított Bérczes László is hamar visszaminősült rendezőnek, s méltatlanul ért véget Kamarell Márta művészeti titkár 1960-tól datálódó, 55 éves csikys pályafutása is.

Mindezek ellenére Rátóti a tavaly augusztusi távozásáig élvezte a kaposvári önkormányzat bizalmát. Lemondása, s főleg annak indoka - születendő gyermekére hivatkozott – sokakat meglepett, a városban azonban elterjedt, az akkor már biztosnak tűnő, s immáron kilencmilliárdos felújítás kapcsán támadt ellentét a fenntartó és a direktor között. Akit az igazgatói székben az általa Pécsről Somogyba hívott gazdasági vezető, Fülöp Péter követett megbízottként. Eredendően a tavalyi év végéig, aztán az idén szeptemberig megerősítették pozíciójában – nem tudni, ezután ki lesz a direktor, Fülöp maradása mellett szól, hogy kiváló kapcsolatot ápol a városvezetéssel, de arról is hallani, hogy Eperjes Károly is szívesen kipróbálná magát igazgatóként.

Fülöp személyében amúgy a színházi világot nem ismerő, a teátrumot csak gazdasági menedzserként néző vezetője lett a társulatnak, amely létszámában ekkorra annyira megcsappant, hogy még a Molnár Piroska által alapított Nagymama-díj kiosztási kritériumát is meg kellett változtatni: a harminc év alatti tehetségeknek járó elismerést immáron bárki megkaphatta. A művészi vonal az évad közben került Bozsik Yvette kezébe, aki sokkal inkább tánc-, mintsem klasszikus színházi szakember. Mindemellett tavaly decemberben megkezdődött a színházépület rekonstrukciója, a társulat a legoptimistább becslések szerint is 2018 végéig a helyi művelődési házba szorul, ahol nincsenek megfelelő feltételei a nagyszínpadi produkcióknak. Nem véletlen, hogy folyamatosan csökken a bérletesek száma, s nemcsak a nem megfelelő játszóhely miatt: amikor szűk három évtizede – szintén felújítás miatt – a színház az akkori Latinka művelődési házba kényszerült, a publikum nem pártolt el. Hiszen garanciaként a nívóra a kedvelt-elismert színészek, rendezők akkor maradtak.

Minden, ami ma hiányzik…