Kocsist nem érdeklik az amerikaiak

Hiába tárgyalt volna Kocsis Máté józsefvárosi fideszes polgármesterrel az Auróra utcai szórakozóhely bezáratásával kapcsolatban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tanácsosa, a VIII. kerületi önkormányzat elutasította a megkeresést. Az Auróra bárhelyiségének bezáratását a jegyző rendelte el, azután, hogy június 9-én rendőrök szállták meg a közösségi házat.

Szerző

Ők csak néhány nyugodt évet szeretnének

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:07

Nő a buszos balesetek száma. Bár a sofőrök ritkábban okoznak bajt, mint az elromlott technika, ha nem lennének agyonhajszoltak, túlterheltek, valószínűleg több közlekedési vészhelyzetet tudnának megoldani. Nem véletlen, hogy a közlekedési szakszervezetek újból harcot kezdtek a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért. Amióta az Orbán-kormány korábbi döntése nyomán 2015 januárjától megszűnt a buszsofőrök lehetősége, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt menjenek nyugdíjba, az őket képviselő érdekvédők tiltakozása nem szűnt meg, sőt most újabb lendületet vett.

A mostani hullám élére a Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) állt, amelynek vezetősége első körben a nyilvánosság figyelmét akarja felhívni a több mint tízezer hazai autóbuszvezető egészségi állapotára. A Munkástanácsok Zala Megyei Szövetségéhez tartozó érdekvédők nevében a szövetség megyei elnöke arra emlékeztetett, az utóbbi években elvégzett számtalan egészségügyi vizsgálat egybehangzóan azt állapította meg, a felgyorsult és megnövekedett forgalom, a folyamatos koncentrált figyelem erős pszichikai megterhelést jelent, ami a fizikai nehézségekkel együtt csökkenti a buszsofőrök teljesítőképességét.

Horváth László a Népszavának úgy fogalmazott, a 10 500 hazai autóbuszvezető átlagéletkora 49-50 év, és legalább ezren túllépték a 60 éves kort is. Egészségügyi szakértők szerint nem szerencsés, hogy ennél idősebbeket foglalkoztatnak a menetrend szerinti közlekedésben, hiszen fizikai és mentális értelemben is kopnak a dolgozók a nagy megterhelés miatt, miközben emberéletek és sok tízmilliós járművek vannak rájuk bízva. A szakszervezet üdvözli, hogy elkezdődött az ágazat életpálya-modelljének kidolgozása, de a dolgozók többsége ennek bevezetését elképzelhetetlennek tartja a korkedvezmény valamilyen formájának visszaállítása nélkül.

A kérdés napirenden van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyik bizottságában is, bár a kabinet a biztonság kedvéért előre kijelentette, hogy a korkedvezményes nyugdíj visszaállításába nem egyezik bele. A véleményhez örömmel csatlakoztak a munkaadói szervezetek is. Így aztán valójában nem a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, hanem csak egy egészségügyi ellenőrzési rendszer tervéről tart a vita. Ezzel pedig a munkába belebetegedett autóbuszvezetők nem mennek sokra, ahogy a vasas szakmák művelői sem, ahol szintén erős a felháborodás a korkedvezmény megszüntetése és az úgynevezett „töredékidők” elszámolásának elmaradása miatt.

Fidesz: a dolgozók csak munkagépek
Az Orbán-kormány 2012 januárjától alakította át a nyugdíjrendszert, három éves türelmi idő után felszámolva a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Korábban férfiaknál 10 év, nőknél 8 év veszélyes munkakörben végzett tevékenység után járt 2 év, majd minden további öt, illetve négy év után egy-egy újabb év az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt. Ezek fedezetét nem a költségvetés állta, hanem a munkáltatók 13 százalékos plusz járuléka. A Fidesz rengeteg pénzt beletett a munkáltatók zsebébe, de egy életmentő lehetőséget elvett a robotnak nézett dolgozóktól – s ezen nem is akar változtatni.



Utópikus panelálmok

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:05
BEMUTATÓ - A látványtervekhez nem készültek pénzügyi kalkulációk, mi több, az építészek megközelítőleges becslésekre sem vállal
A Ferencvárosban kevéssé fogékonyak Lázár János ötletére, és nem a felső emeletek elbontásával varázsolnák újjá a József Attila-lakótelepet. Ha felújítják egyáltalán valaha.

Magyarországon még nem fordult elő olyan, hogy megújítsanak egy egész lakótelepet. Ebben is úttörők vagyunk – pengette az érzelmi húrokat a rendezvény háziasszonya a József Attila-lakótelep fákkal körbevett terén. A pengetés aztán valóságos produkcióvá vált. Mikó István saját tamburakíséretében elénekelte a Villa Negrát a Hattyúdal című filmből, amit Keleti Márton tudvalevőleg ezen a környéken, az épülő lakótelepen forgatott a hatvanas évek elején.

Ferencváros nem apácazárda. Az ingatlanmutyis vádak a IX. kerületet is megrengették: a gyanú szerint fideszes csókosok feltűnően jutányos áron béreltek vagy vettek önkormányzati lakásokat. Jócskán elkélt tehát némi imázsjavítás. Az önkormányzat igyekezett figyelemfelkeltő szlogent találni a József Attila-lakótelep rekonstrukciójára kiírt pályázatának: Panelből penthouse, a lakótelep jövője – a jövő lakótelepe? A beérkezett pályaműveket közszemlére tették, a múlt hónap közepén, az eredményhirdetési ceremónia több mint száz helybélit vonzott. A lokálpatrióta minőségében felszólaló nyugdíjas sportriporter, Kopeczky Lajos kérte az egybegyűlteket, hogy – bár benne is ellenérzésekkel vegyes gondolatok kavarognak – ne azonnali elutasító kritikával fogadják a terveket, ahogyan arra rossz tulajdonságuk szerint hajlamosak a magyarok.

Korábban Lázár János miniszter dobta be az ötletet, hogy a nyáron túlságosan is átforrósodó panelépületek felső emeleteit érdemes lenne elbontani, a lakókat kertes házakba költöztetni. Kopeczky Lajost hallgatva biztosra vettük, hogy eljött a várva várt pillanat, és – a tervezőasztalon legalábbis – megvalósulni látjuk Lázár lázálmát. Pedig semmi ilyesmi nem került elő. Annyira nem, hogy bárkit kérdeztünk is a miniszter víziójáról, sikerült derültséget keltenünk. Egyedül Szűcs Balázs kerületi főépítész őrizte meg komolyságát. Óvakodott attól, hogy minősítse Lázár koncepcióját, lapunknak nyilatkozva a tényekre szorítkozott: „A felső emeletek elbontására vonatkozó elképzelés a határidőre beérkezett hét pályázat egyikében sem szerepelt”.

A hírhedt nyomornegyed, a Mária Valéria-telep helyén létesült József Attila-lakótelep építéséhez változó minőségű anyagot használtak: téglát, salakbetont, vasbetont. A metrónak köszönhetően jó a közlekedés. Megnőttek a fák, a lakótelep ma már szinte zöldövezetnek számít. Nagyjából húszezren élnek itt. A közösségi terek megújításán túl ugyanakkor a pályázók főleg a négyemeletes épületek rehabilitációjára koncentráltak. Ezekben a házakban nincs lift, a gyermekes családok számára kicsik a lakások.

"Mintha egy trendi mediterrán lakóparkban lennénk" – méltatta a főépítész a győztes pályázatot, egy pécsi társaság munkáját. A pécsiek valóban tetszetős megoldásokat dolgoztak ki a lakótelepi házak „oldalirányú hozzáépítésére”. A toldalékokban a lift elhelyezésén kívül lehetőséget kívánnak teremteni a meglévő lakások bővítésére, egy- és kétszintes új lakások kialakítására, nem is szólva a konditeremről, a grill- vagy napozóteraszról. Ahogyan a tisztelt lakóközösség óhajtja. Mindössze annyi a gond, hogy az anyagi terheket a lakóknak kellene viselniük. A látványtervekhez nem készültek pénzügyi kalkulációk, mi több, az építészek megközelítőleges becslésekre sem vállalkoztak, amikor a kivételezés költségei felől érdeklődtünk.

„Honnan lenne pénzük erre az embereknek? A házban lakó idősek a rezsit is alig tudják kifizetni” – morgolódott egy középkorú asszony, amikor megtudta, hogy a megvalósítást önköltségi alapon képzeli el az önkormányzat. A főépítész szerint azonban nem reménytelen a dolog. A József Attila-lakótelepen is magasak a négyzetméterárak. A régi belvárosi házakban zajló emelet-ráépítések mintájára elképzelhető olyan konstrukció, hogy a kivitelezést végző építési vállalkozó és a lakók is jól járnak.

Részletekről korai beszélni. Azzal, hogy az önkormányzat kihirdette a 15 millió forintos összdíjazású pályázat eredményét, még semmi nem dőlt el. A pályaművekre azért volt szükség, hogy a legnépszerűbb javaslatokra tekintettel legyenek, amikor elkészítik az új kerületi építési szabályzatot. Szeptemberig várják a lakossági észrevételeket.

Addig talán Lázár János is kitalál valami izgalmasat.

Szerző