A debreceni fiatalember a szülők válását követően édesanyjával és testvérével élt együtt, de a családjával egyre feszültebbé vált a viszonya, amiatt, hogy a számítógépes stratégiai és szerepjátékok rabjává vált, és tetemes időt töltött gép előtt. Egyszer elköltözött otthonról, de egy évvel később visszatért, mert önálló megélhetését nem tudta tovább fedezni. Két éve, 2015 októberében kezdte el fontolgatni, hogy édesanyját megöli, mert úgy gondolta, csak így tudja megteremteni magának az önálló életet. Először arra gondolt, hogy megmérgezi anyját, s azt öngyilkosságnak állítja be, de pár héttel később megnézett egy filmet, melyben egy férfi a fejre mért kalapácsütéssel öli meg feleségét, aki az első ütést követően azonnal eszméletét veszti: e jelenetet látva a vádlott úgy érezte, megvilágosodott, és megtalálta a tökéletes módszert – derült ki a per során.
A garázsból magához vett egy barkácskalapácsot, majd a megfelelő alkalomra várt. Bátyja távollétében akarta tettét véghezvinni, akkor, amikor édesanyja alszik. Egy hete rejtegette a kalapácsot a szekrényben, amikor betelt nála a pohár: édesanyja eltiltotta az internettől, bátyja pedig lekódolta a wifit. Megvárta míg testvére elment otthonról egy szórakozóhelyre, majd hajnalban a kalapácsot magához véve lesújtott az alvó asszonyra. A sértett ösztönösen védekezni kezdett, karját a feje elé emelte, ekkor tört el a kalapács nyele. A fiú pánikba esett, a törött nyéllel még néhányat ütött, majd szobájába futott. A sértett nem ismerte fel támadóját, ezért végig a vádlottnak kiabált segítségért. A vallomásokból kiderült, hogy J-M. Nándor ekkorra már megbánta tettét, s elhatározta, hogy betörésnek álcázza a cselekményt, és elhiteti, hogy egy idegen volt a támadó. Kinyitotta az emeleti terasz ajtaját, édesanyjához sietett, majd hívta a rendőrséget is. A nyomozók tanúként hallgatták ki, nekik is betörésről beszélt. Ám annyira nyomasztotta az általa elkövetett bűncselekmény terhe, hogy másfél hónappal később bevallotta családtagjainak a tettét. A rendőrök ezt követően vették őrizetbe.
A vádlott tényfeltáró beismerő vallomást tett, cselekményét megbánta, a sértett pedig megbocsátott neki. Az ítélet indoklásában elhangzott: édesanyját okolta sikertelenségéért, és nem kívánt megfelelni az elvárásoknak, miszerint vagy dolgozzon vagy tanuljon. Úgy gondolta, hogy az anyai kötöttségtől soha nem fog megszabadulni, nincs más megoldás, meg kell, hogy ölje az asszonyt. Az eljárás során a szakértő megállapította: az elkövetéshez kiválasztott barkácskalapács nem volt alkalmas az emberi élet kioltására. A pszichológus szakértő pedig arra jutott, hogy nem mélyben gyökerező gyűlölet motiválta a vádlottat, tette egy inkább gyerekes bosszú volt, akár egy óvodás gyerek reakciója. A Debreceni Törvényszék közleménye szerint az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlott és védője is 3 nap gondolkodási időt kért.
