Balog Zoltán: a hit nem lelki homokozó

Publikálás dátuma
2017.07.20 17:07
MTI Fotó: Veres Nándor
Fotó: /
A 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle "lelki homokozónak" tekinteni, amelyben "eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos" - jelentette ki Balog Zoltán Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban az ötszáz éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről rendezett csütörtöki pódiumbeszélgetésen. 

Az emberi erőforrások minisztere úgy vélte: a hitnek a Kálvin által megfogalmazott totális igénye nem azt jelenti, hogy intézményesen az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanításai jelentik a mércét. Szerinte a keresztény hit és annak református formája azt mondja, hogy "a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, (.) a keresztény hit feljebb van a pártfegyelemnél".

A miniszter úgy vélte, törvényhozási következményei vannak annak, hogy a magyar alkotmány az Istenre való hivatkozással kezdődik, és ebben a tekintetben sok még a tennivaló Magyarországon.

A miniszter szerint a reformáció 500 éves évfordulója alkalom arra is, hogy a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövő évi 450. évfordulójára készüljünk. Bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásával teljesen megújul a tordai római katolikus templom, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették.

Balog Zoltán megjegyezte: 2018-ban, amikor Erdély és Románia egyesülése egyoldalú kinyilvánításának a centenáriumát is ünneplik Romániában, azt várják el, hogy a Kárpát-medence országai tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét és az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. "Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra.

A miniszter "afféle üzemi balesetnek" tartotta, hogy ötszáz évvel ezelőtt a reformáció a katolikus egyház szakadásához vezetett, hiszen - mint megjegyezte - a katolikus egyházban is erős megújulási hullámot indított el. Úgy vélte: a kereszténységben az a csodálatos, hogy egyszerre konzervál és reformál, egyszerre megőriz és megújít.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett: meglehet, ma Európa sem lenne, ha fél évezrede nem következik be az egyházi reformáció. Az egyházi mozgalom megváltoztatta az emberek gondolkodását, munkához való viszonyulását, és az anyanyelvhasználat egyházi bevezetésével felértékelte az identitás kérdéseit.

A püspök azt tartotta a jelen feladatának, hogy vissza kell menni a szentírásban rögzített forráshoz, és ebből merítve kell újraszervezni az életet, nem pedig "a különböző csöveken kifolyó vízből kell meríteni". Megemlítette: a reformáció is azért tudott annak idején olyan hatásos lenni, mert az élet minden területén jelentkező kérdésekre választ tudott adni. Úgy vélte, az egyháznak ma is az a feladata, hogy zsinórmértéket adjon. "Ha nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, kérdéses a fennmaradásunk" - jelentette ki.

A pódiumbeszélgetésen David Campanale brit újságíró szenvedélyes szónoklatban fejtette ki: Európa egésze számára ad reménységet a hithez, Istenhez ragaszkodó Magyarország és Lengyelország példája.

Szerző
2017.07.20 17:07

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46