Két éve bukkant fel először egy rejtélyes dokumentum, ami azt taglalta, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, s ellenőrizni a költéseiket. Erre a tervezetre utalt a minap Hohn Krisztina, az Új Kezdet alelnöke, Mánfa polgármestere, amikor azt mondta, hogy eszerint akár már 2019-ben sem lenne választás a kétezer fő alatti településeken.
A kistelepülési rendszer átalakítása a Fidesznek azért lenne fontos, mert a mintegy 3200 településből nagyjából kétezer az olyan kistelepülés, ahol a polgármesterek zöme független – érvelt.
A tizenkét oldalas kiszivárgott irat a Hatékony helyi közigazgatás címet viseli, aláírói nincsenek, formátuma azonban – több országgyűlési képviselő állítása szerint – hasonlatos azokhoz a háttéranyagokhoz, amelyek a döntéseket készítik elő. A lapunk birtokába jutott anyag több oldalán is ott szerepel a „Nem publikus! Nem jóváhagyott!" felirat. A dokumentum szerzői már az első oldalon jelzik, hogy a kormány által bevezetni tervezett, s minden önkormányzat számára kötelezővé teendő ASP-rendszer (Application Service Provider) biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek. „Az ASP a kormány igényeinek és megrendelése alapján készült, teljes mértékben a kormány felügyelete alatt” – olvasható az elemzésben. Ez az egységesített ügyviteli rendszer arra is képes – írták –, hogy helytől függetlenül működjön, vagyis akár távmunkában kezeljék. Vagyis – következették ki többen is – nem kell majd polgármesteri hivatal, ahol bent ül a gazdasági előadó, s ha nincs polgármesteri hivatal, nem kell polgármester, s nem kellenek az önkormányzati képviselők sem. A tervezet többször is felbukkant már az elmúlt két évben. Tavaly februárban Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő kérdésére Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy át akarják alakítani az önkormányzati rendszert, s amikor a képviselő megmutatta neki a Hatékony helyi közigazgatás címet viselő anyagot, Lázár azt mondta: nem ismeri annak tartalmát. Az azóta megszüntetett Népszabadság akkor a belügyminisztériumtól is megkérdezte, ismernek-e ilyen dokumentumot, de itt is nemleges volt a válasz.
Azt, hogy ez a tervezet nem csak egy légből kapott fantazmagória, s nem is valamiféle álpuccsista kísérlet, az általunk megkérdezett polgármesterek szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a papíron leírtak egy része az elmúlt két esztendőben már meg is valósult, a mindenütt letagadott irat a gyakorlatban manifesztálódott. A szerzők ugyan leírják: „fontos hangsúlyozni, hogy nem az önkormányzat, mint politikai rendszer megszűnéséről van szó. Az – vagyis a polgármester, a képviselő-testület – változatlanul megmarad, csak a jelenleg hozzákapcsolódó helyi hivatali tevékenység centralizálásáról, (kis és közepes hivatal megszűnéséről van szó.)”, ám a a polgármesterek szerint a végcél az önkormányzatiság bedarálása, főként a 2000 fő alatti településeken.
Köteles László, Komlóska polgármestere szerint több jel is arra mutat, hogy a kormány magáévá tette a hivatalos nyilatkozatai szerint nem létező, nem ismert tervezet célkitűzéseit. Ezt jelzi, hogy a centralizációt előkészítő ASP rendszert minden magyarországi településen bevezetik, s ez valóban erős kontroll alatt tartja az önkormányzatokat. Egy júniusi MTI híradás szerint 2019-re válna országossá az önkormányzati ASP-rendszer, amelybe eddig több, mint 1600 önkormányzatot vontak már be.
– Amit eddig fél óra alatt a korábbi nyilvántartásunk, az „EPER” megcsinált, az az ASP-nél egy gazdasági előadó egész napos munkáját veszi el. Rossz, lassú, túl sok adatot kezel, gyűlöli mindenki – fogalmazott egy olyan Heves megyei kisközség polgármestere, amelynek már át kellett térnie az új ügyviteli rendszerre. Ez tartalmazza az önkormányzati gazdálkodást, az ingatlanvagyon-nyilvántartást, a helyi adóztatást, az ipari és kereskedelmi feladatokat, az iratkezelést, szakrendszeri szolgáltatásokat, az ügyfélszolgálati feladatokat – s mindent egy olyan szerverre kell beküldeni, amelynek másik oldalán az állam van. A hivatalos közleményekben azt ígérték: e fejlesztéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az adatszolgáltatás, ám az ASP használói épp ennek ellenkezőjét tapasztalják. A már említett anyagban az is olvasható, hogy rövid távon a polgármesterek az ASP előnyeit tapasztalják majd, de hosszú távon ez az önkormányzati vezetők és hivatali dolgozók számára óriási hátránnyal jár majd. „A vezetők jogai korlátozódnak, elveszítik hatalmukat, hivatali hátországukat, s ezzel együtt korrupciós lehetőségeiket. A hivatali dolgozók pedig elveszítik munkahelyüket. Az elérhető gazdasági s politikai előnyökért nekik kell fizetni.” – írták. Az általunk megkérdezett polgármesterek persze kikérték maguknak a korrupció bújtatott vádját, név nélkül többen is azt mondták: vicces, hogy ma, amikor a szemünk előtt zajlik a nagypolitikai mutyi, a kis falvak vezetőit támadják be ilyesmivel. – Én legfeljebb tyúkot tudnék ebben a faluban lopni, azt is leginkább saját magamtól. Itt már senkinek semmije sincs – mondta egy észak-borsodi településvezető.
Többek szerint az, hogy a Fidesz legutolsó két ciklusa óta nem emelkedett az önkormányzati dolgozók bére, hogy elvették és államosították az iskoláikat, s bedarálták a megyerendszert, ami korábban összefogta a legapróbb falvakat is, mind baljós jel. S arra utal, hogy a Fidesznek nem kellenek a „kekeckedő” képviselőtestületek, azok meg pláne nem, amelyeket független polgármester irányít.