Aszad megint megússza

Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:35
Fotó: SANA/AFP
A CIA véget vet a szíriai lázadók támogatási programjának. Ez radikális változás jelent Washington Szíria-politikájában, a Moszkvával való kiegyezési szándékot jelzi.

A CIA megszüntet mindenféle, Bassar el-Aszad szíriai elnök ellenzékének nyújtott támogatást, gyakorlatilag felszámolja Barack Obama elnök 2013-ban indított programját, értesült a Washington Post. Az amerikai lapnak névtelenül nyilatkozó illetékesek szerint a négy éves támogatás hatása alig mérhető, főképp Oroszország 2015 őszi szíriai színre lépése után. Donald Trump elnök a CIA vezetőjével, Mike Pompeoval valamint H. R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval egyeztetve már egy hónapja meghozta a döntést. A Fehér Ház elzárkózott az értesülés kommentálásától.

A Post értékelése szerint a program törlése azt bizonyítja, hogy Trump elnök e téren is keresi az Oroszországgal való együttműködés módozatait. Ugyanakkor annak is a beismerése, hogy Washington befolyása korlátozott, legalábbis ami Aszad elnök eltávolítását illeti.

A döntés csak részben meglepő. Trump megválasztása után Washington Szíria politikája rendkívül kusza lett, több váratlan fordulattal alig fél év alatt. Március 30-án Nikki Haley, az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete, nem első alkalommal, azt közölte sajtótájékoztatón, hogy Washington számára többé nem prioritás Aszad elnök elmozdítása, a helyzet ismeretében muszáj változtatni a politikán. “Washington prioritása többé nem az, hogy itt ücsörögjünk és Aszad elmozdításán törjük a fejünket” – fogalmazott a diplomata. Hozzátette: az új amerikai kormányzat azon dolgozik, hogyan tudná a dolgokat elvégezni és kire van szüksége ahhoz, hogy valóban változást érjen el Szíria népe számára. Aszad elnök jövőjéről pedig a szíreknek kell dönteniük, Washington mindenképpen politikai megoldást szeretne, mondta. Akkor még hasonló szellemben nyilatkozott az Ankarában lévő Rex Tillerson külügyminiszter is, annak ellenére, hogy a török kormányzat régóta Aszad elmozdítására törekszik.

Április 9-én azonban már másképp látta a Trump-adminisztráció. Nikki Halley bejelentette, hogy Washington nem tud elképzelni békés Szíriát Aszaddal. Ez két nappal azután hangzott el, hogy az amerikai légierő csapást mért a szír kormánycsapatokra amelyek Hán Sejkúnban valószínűsített vegyifegyver-támadást hajtottak végre.

Azóta az Iszlám Állam szíriai fővárosa, Rakka elleni ostrom során is voltak incidensek az amerikaiak és a szír kormányerők között.

Július 9-én amerikai-orosz megállapodás született a szíriai tűzszünetről. Az amerikai és az orosz erők azóta csak a Rakka elleni ostromot támogatják, ami kölcsönös kompromisszumnak tűnik. A CIA program felszámolása szervesen illeszkedik az orosz-amerikai kompromisszumkeresésbe, és azt vetíti előre, hogy Washington is elfogadja Moszkva álláspontját, miszerint a politikai rendezés része marad Aszad elnök.

Ankara bosszúja
Veszélybe kerülhetnek az Észak-Szíriában tevékenykedő amerikai és francia különleges erők a török nemzeti hírügynökség miatt. Washington tajtékzik, katonái életét félti, mert az Anadolu hírügynökség nyilvánosságra hozta ezen alegységek elhelyezkedését. Az Anadolu nemcsak azt közölte, hogy hol található tíz amerikai katonai állás, hanem azt is, hogy pontosan hány katona állomásozik a különböző színhelyeken. A Pentagon szóvivője, Adrian Rankine-Galloway szerint egy NATO-tagország szándékosan veszélyezteti partnerei katonáinak életét. A szóvivő elismerte, hogy két repülőtérről és nyolc előőrsről van szó, amelyeket a szíriai kurd erők támogatására hoztak létre. Törökország már többször tiltakozott a szíriai kurdok amerikai és európai uniós támogatása miatt. Ankara terrorszervezetnek tekinti az amúgy szintén az Iszlám Állam ellen harcoló kurd milíciákat.

Szerző

Kidőlt a republikánusok tölgye

Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:32
Fotó: AFP/Pedro Pardo
Élete legsúlyosabb, egyben legrosszabb esélyt ígérő csatáját vívja Amerika szabad szájú hőse. Nélküle Trump dolga is nehezebb lesz.

"John McCain Amerika hőse és az egyik legbátrabb ember, akit valaha ismertem. A rák még nem tudja, kivel kezdett ki. Hozd rá a frászt, John!" - üzente Barack Obama volt elnök 2008-as vetélytársának. A republikánus szenátornál az agyrák különösen agresszív formáját diagnosztizálták – ugyanazt a betegséget, amely alig tizenöt hónap alatt végzett jó barátjával és „örökös” politikai ellenfelével, a demokrata párti Edward Kennedyvel. Az orvosok sugárkezelést és kemoterápiát javasolnak, de egy percig sem titkolják, hogy az esélyek rosszak.

McCain mellett most kiállt gyakorlatilag az egész amerikai politikai elit. Donald Trump államfő, aki a republikánus előválasztás során még durván belegyalogolt az őt bíráló arizonai politikusba, most gyors felépülést kívánt a Szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága csaknem 81 éves elnökének. Támogatását és szeretetét nyilvánította ki McCainnek Bill és Hillary Clinton, az idősebb George Bush, illetve rengeteg volt és ma is aktív politikus. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel harmincöt éves karrierje során McCain mindegyikükkel vitatkozott és a csatározások hevében nem nagyon válogatta meg a szavait. Kollégái, legyenek republikánusok vagy demokrata pártiak, mindig egyenes, ám lobbanékony, időnként meggondolatlan embernek tartják. Orbán Viktort például 2014 decemberében emlékezetes módon „neofasiszta diktátornak” nevezte, aki „ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”. A liberális kormányzat ezt követően nem győzött elhatárolódni a konzervatív szenátortól.

A vietnami háború idején John McCain haditengerészeti pilótaként szolgált. Bátor katonának ismerték meg, előbb csodával határos módon élte túl a Forrestal anyahajón keletkezett tűzvészt, majd lelőtték a gépét, és több mint öt évet töltött hadifogságban. Sebesülése és az elszenvedett bántalmazások miatt soha többé nem tudta felemelni a karjait, ám visszautasította, hogy előbb engedjék szabadon, mint vele raboskodó társait. A helyzetet bonyolította, hogy az apja volt a vietnami partoknál állomásozó amerikai flotta parancsnoka, sőt, már a nagyapja is fényes haditengerészeti karriert futott be. McCain azóta huszonkétszer járt Vietnamban, legutóbb alig egy hónapja, és sokat tett a sebek begyógyításáért,a két ország viszonyának rendezéséért.

A szenátornak azonban nem ez az egyetlen arca. Sebesülései és fogsága ellenére az elmúlt évtizedekben mindig támogatta az Egyesült Államok háborúit. Washingtonban ő számít a legélesebb hangú külpolitikai héjának, aki sosem habozik fellépni az oroszokkal szemben. Például aktívan támogatja az ukrán hadsereg modern amerikai fegyverekkel való felszerelését.

Bár messze nem ő a legöregebb szenátor, Trump után McCain számít a Republikánus Párt talán legismertebb és országosan is legnagyobb hatású politikusának, aki szabad szája és keményen jobboldali nézetei ellenére furcsa módon gyakran talál szövetségeseket a paletta túloldalán.

Az elnöknek és a Republikánus Pártnak különösen rosszkor jött McCain betegsége. Miután belátható időn belül nem nagyon utazhat, egyelőre nem vehet részt a szenátusi szavazásokon. Ezzel a konzervatívok többsége minimálisra (51:48) zsugorodott – pont akkor, amikor minden voksra égető szükség lenne az egészségbiztosítás átszabásához vagy legalább az Obama idején bevezetett rendszer eltörléséhez. Így még az alelnök szavazatával eldönthető szavazategyenlőség is nehéz dió, hiszen szinte mindig akad néhány kiszavazó republikánus szenátor. A szenátor éppen csak megkezdte hatodik hatéves mandátumát, aminek csak lemondása vagy halála vethet véget. Előbbire aligha érdemes fogadni: John McCain egész életében nagy harcos volt, ezt a csatát sem fogja önként feladni. H. G.

Republikánus jókívánság: Halj már meg végre, b…d meg!
Alig két nappal azelőtt, hogy kiderült McCain betegsége, Diana Orrock nevadai politikus, a republikánusok országos tanácsának tagja ezzel a megjegyzéssel osztott meg az interneten egy „Csak halj már végre, b...d meg!” című cikket: Ámen! A Caitlin Johnstone nevű, radikális baloldali szerző cikke a Medium.com honlapon jelent meg, és a háborúknak nyújtott támogatása miatt a szó szoros értelmében McCain mielőbbi halálát sürgette. Orrock a legújabb hírre törölte a saját bejegyzését, ám az amerikai jobboldal morális állapotáról mindennél többet mond, hogy eredetileg egyetértett annak tartalmával.

Show és üzlet Zsukovszkijban

Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:30
FOTÓ: SPUTNIK/EUGENE ODINOKOV

A Moszkva melletti Zsukovszkij légitámaszponton megrendezett idei „MAKS” nemzetközi légi- és űrszalon immár tizenharmadszor tette lehetővé az orosz repülőgép- és kozmikus ipar számára, hogy bemutassa a világnak, hol tart a fejlesztésben. A több százezer látogatónál és a látványos bemutatóknál is fontosabb Moszkva számára a külföldi cégek részvétele, amelyekkel néhányszáz milliárd rubel értékben köttetnek üzletek. A jelen lévő 650 vállalat közül a legtöbb orosz, de a 36 országból érkezett 180 külföldi résztvevő között vannak amerikai, francia, japán, kínai, német, iráni és Nagy Britanniai vállalatok is. Az amerikai Boeing kivétel: akárcsak legutóbb, idén is távol maradt.

Az elmúlt negyedszázad alatt a légiszalon mindig tartogatott meglepetéseket. A kereskedők figyelmét az olyan újdonságok kötötték le, mint például 1993-ban az új Szuhoj vadászgép, a SZU-30MK. 1995-ben a „Pancir” rakéta-ágyú komplexum, 1997-ben a Ka-52 „Alligátor” harci helikopter volt a favorit. Később nem egyszer a MiG harci gépek bemutatójává vált a légiszalon, a többfunkcionális SZ-35 vadászrepülőgépé, vagy a még kidolgozás alatt álló ötödik generációs T-50 csapásmérő harci gépé. Az oroszok szerint ez lesz az igazi nagy szám, ha véglegesen elkészül. A T-50 repülő-komplexummal szeretnék ellensúlyozni az F-22 Raptort, s a Pentagon hírszerzése szerint az orosz gép bizonyos mutatóivóban felülmúlja az amerikait. Állitólag a hangsebesség 2.6 szeresével repül, jól manőverezhető, roppant erős a fegyverzete, ráadásul láthatatlan marad a radarok számára. Repülő robotként jellemzik - amelynek szinte csak alkatrésze a pilóta.

Idén sláger a MiG-35SZ is, amelynek ez az első nyilvános bemutatkozása. Putyin elnök januárban egy videokonferencia keretében már láthatta az impozáns gépet, s megcsodálhatta rendkívüli manőverező képességét. Az államfő már akkor üdvözölte mindazokat, akik a gép megteremtésén dolgoznak, s reményét fejezte ki, hogy esély lehet az exportra több mint harminc országban, ahol jelenleg MIG-29-esek állnak hadrendben. A MÍG-35 a 4++ nemzedékbe sorolható. Másfélszer nagyobb távot tehet meg elődjeinél, a hangsebesség több mint kétszeresével száguld, fedélzeti radarja 160 kilométer távolságig 30 cél követésére képes. Sorozatgyártására két éven belül kerülhet sor. A "civil" érdekességek közé sorolható a Triton repülő-úszó autó, amely szárazföldön, vízen és 4200 méter magasságig levegőben egyaránt képes közlekedni.

Orosz részről nagy nemzetközi érdeklődést remélnek a SZU-35 és a SZU-30 vadászgép-család típusai, az IL-76MD-90A katonai teherszállító repülőgép és több harci helikopter iránt is. Immár hagyományos érdeklődés kíséri a Triumpf SZ-400 légvédelmi rakétarendszert, s több más légvédelmi rakétakomplexumot is. A kozmikus eszközök bemutatója is gazdag. A történelmi visszapillantás mellett sok újdonsággal is szolgál, bemutatják például az SZ-80FP új generációs manőverező robotrepülőt. Erről azt állítják a tervezői, hogy nincs hasonló a világon, három korábbi típus legjobb tulajdonságait egyesíti. A polgári repülőgépek közül ellenben nem orosz gyártmány, hanem az Airbus A350-900 áll az érdeklődés központjában.

Vlagyimir Putyin a MAKS-2017 résztvevőihez intézett üzenetében úgy vélekedett, hogy a nemzetközi érdeklődés és a sok üzletkötés annak a jele, hogy a külföldi partnerek érdekeltek az Oroszországgal való együttműködésben.

Szerző