Előfizetés

Aszad megint megússza

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:35
Fotó: SANA/AFP
A CIA véget vet a szíriai lázadók támogatási programjának. Ez radikális változás jelent Washington Szíria-politikájában, a Moszkvával való kiegyezési szándékot jelzi.

A CIA megszüntet mindenféle, Bassar el-Aszad szíriai elnök ellenzékének nyújtott támogatást, gyakorlatilag felszámolja Barack Obama elnök 2013-ban indított programját, értesült a Washington Post. Az amerikai lapnak névtelenül nyilatkozó illetékesek szerint a négy éves támogatás hatása alig mérhető, főképp Oroszország 2015 őszi szíriai színre lépése után. Donald Trump elnök a CIA vezetőjével, Mike Pompeoval valamint H. R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval egyeztetve már egy hónapja meghozta a döntést. A Fehér Ház elzárkózott az értesülés kommentálásától.

A Post értékelése szerint a program törlése azt bizonyítja, hogy Trump elnök e téren is keresi az Oroszországgal való együttműködés módozatait. Ugyanakkor annak is a beismerése, hogy Washington befolyása korlátozott, legalábbis ami Aszad elnök eltávolítását illeti.

A döntés csak részben meglepő. Trump megválasztása után Washington Szíria politikája rendkívül kusza lett, több váratlan fordulattal alig fél év alatt. Március 30-án Nikki Haley, az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete, nem első alkalommal, azt közölte sajtótájékoztatón, hogy Washington számára többé nem prioritás Aszad elnök elmozdítása, a helyzet ismeretében muszáj változtatni a politikán. “Washington prioritása többé nem az, hogy itt ücsörögjünk és Aszad elmozdításán törjük a fejünket” – fogalmazott a diplomata. Hozzátette: az új amerikai kormányzat azon dolgozik, hogyan tudná a dolgokat elvégezni és kire van szüksége ahhoz, hogy valóban változást érjen el Szíria népe számára. Aszad elnök jövőjéről pedig a szíreknek kell dönteniük, Washington mindenképpen politikai megoldást szeretne, mondta. Akkor még hasonló szellemben nyilatkozott az Ankarában lévő Rex Tillerson külügyminiszter is, annak ellenére, hogy a török kormányzat régóta Aszad elmozdítására törekszik.

Április 9-én azonban már másképp látta a Trump-adminisztráció. Nikki Halley bejelentette, hogy Washington nem tud elképzelni békés Szíriát Aszaddal. Ez két nappal azután hangzott el, hogy az amerikai légierő csapást mért a szír kormánycsapatokra amelyek Hán Sejkúnban valószínűsített vegyifegyver-támadást hajtottak végre.

Azóta az Iszlám Állam szíriai fővárosa, Rakka elleni ostrom során is voltak incidensek az amerikaiak és a szír kormányerők között.

Július 9-én amerikai-orosz megállapodás született a szíriai tűzszünetről. Az amerikai és az orosz erők azóta csak a Rakka elleni ostromot támogatják, ami kölcsönös kompromisszumnak tűnik. A CIA program felszámolása szervesen illeszkedik az orosz-amerikai kompromisszumkeresésbe, és azt vetíti előre, hogy Washington is elfogadja Moszkva álláspontját, miszerint a politikai rendezés része marad Aszad elnök.

Ankara bosszúja
Veszélybe kerülhetnek az Észak-Szíriában tevékenykedő amerikai és francia különleges erők a török nemzeti hírügynökség miatt. Washington tajtékzik, katonái életét félti, mert az Anadolu hírügynökség nyilvánosságra hozta ezen alegységek elhelyezkedését. Az Anadolu nemcsak azt közölte, hogy hol található tíz amerikai katonai állás, hanem azt is, hogy pontosan hány katona állomásozik a különböző színhelyeken. A Pentagon szóvivője, Adrian Rankine-Galloway szerint egy NATO-tagország szándékosan veszélyezteti partnerei katonáinak életét. A szóvivő elismerte, hogy két repülőtérről és nyolc előőrsről van szó, amelyeket a szíriai kurd erők támogatására hoztak létre. Törökország már többször tiltakozott a szíriai kurdok amerikai és európai uniós támogatása miatt. Ankara terrorszervezetnek tekinti az amúgy szintén az Iszlám Állam ellen harcoló kurd milíciákat.

Nő a bérnyomás

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:20
Thinkstock illusztráció
A bérminimumokról szóló ágazati egyezségekkel a kormány egyetért, azonban még nem tudni ezek miként hathatnak majd az inflációra.

Egy esztendeje még nem gondoltuk volna, hogy az elemzők számára negatív meglepetést fog okozni, hogy a májusi havi - egy évre visszatekintő - bruttó és nettó átlagkeresetek "csak" 12,9 százalékkal bővültek. Az elégedetlenség abból fakad, hogy a bérkiáramlás erősen hektikus: áprilisban a bruttó keresetek 14,6 százalékkal nőttek és a nem rendszeres keresetek pedig éves viszonylatban 21,3 százalékkal bővültek, addig májusban ez utóbbi csak 2,2 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani "bérnyomás" nem jelent még meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel számolnak az idei év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez az árakba. Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ csak 2018 elején kapjuk meg - vélekedett a szakember.

Májusban a bruttó átlagkereset 296100 forint volt, így a nettó átlagkereset 196900 forintot tett ki, családi adókedvezmények nélkül, míg ezt a kedvezményt figyelembe véve a nettó átlagkereset 204 700 forint volt.

Az idei évre várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek - közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője. A bérnövekedés azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent a mostani átmeneti havi minimális lassulás ellenére is, mert egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások, amihez a kiskereskedelem is csatlakozna.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott újságírói kérdésre elmondta, hogy a különböző, ágazati munkavállalói érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett bérmegállapodásokkal, köztük azzal, ami a turizmusban történik, a kormányzat egyetért. Általánosságban támogatnak minden olyan megállapodást, amely nem veszélyezteti a cégek működését. A GDP növekedésének mértéke Varga Mihály szerint megteremti az alapot a bérek növeléséhez, és úgy vélte, hogy a mostani tendencia folytatódik, amit jövőre elősegít az is, hogy a munkáltatók által fizetett járulék mértéke 22-ről 20 százalékra mérséklődik majd.

Jöhetnek a vendégmunkások
Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a versenyszférában, ahol májusban, a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, 67 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma - ez olvasható ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor Varga Mihály tegnap újságíróknak elmondta, hogy a 2010 óta mostanáig 12 százalékosról 4,5 százalékosra csökkent munkanélküliség már egyes ágazatokban munkaerő-hiányt eredményezett. Jelenleg 60 ezer üres állást tartanak nyilván. Ezért kényszerült rá a kormány, hogy néhány szakmában - informatikus, mérnök, építőipari szakmunkák - munkavállalási engedély nélkül is engedélyezi ukrán és szerb munkavállalók magyarországi foglalkoztatását. Összesen 60 ezer vendégmunkás jöhetne. A tárcavezető elmondta: 10 500 munkavállalóról tudnak, ez az adat azonban eltér a Kormányinfón elhangzott 3 500 fős létszámtól. Szakértők szerint az előbbi adat a szándékot, az utóbbi a tényleges munkavállalást tükrözheti.



Nő a bérnyomás

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:20
Thinkstock illusztráció
A bérminimumokról szóló ágazati egyezségekkel a kormány egyetért, azonban még nem tudni ezek miként hathatnak majd az inflációra.

Egy esztendeje még nem gondoltuk volna, hogy az elemzők számára negatív meglepetést fog okozni, hogy a májusi havi - egy évre visszatekintő - bruttó és nettó átlagkeresetek "csak" 12,9 százalékkal bővültek. Az elégedetlenség abból fakad, hogy a bérkiáramlás erősen hektikus: áprilisban a bruttó keresetek 14,6 százalékkal nőttek és a nem rendszeres keresetek pedig éves viszonylatban 21,3 százalékkal bővültek, addig májusban ez utóbbi csak 2,2 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani "bérnyomás" nem jelent még meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel számolnak az idei év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez az árakba. Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ csak 2018 elején kapjuk meg - vélekedett a szakember.

Májusban a bruttó átlagkereset 296100 forint volt, így a nettó átlagkereset 196900 forintot tett ki, családi adókedvezmények nélkül, míg ezt a kedvezményt figyelembe véve a nettó átlagkereset 204 700 forint volt.

Az idei évre várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek - közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője. A bérnövekedés azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent a mostani átmeneti havi minimális lassulás ellenére is, mert egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások, amihez a kiskereskedelem is csatlakozna.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott újságírói kérdésre elmondta, hogy a különböző, ágazati munkavállalói érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett bérmegállapodásokkal, köztük azzal, ami a turizmusban történik, a kormányzat egyetért. Általánosságban támogatnak minden olyan megállapodást, amely nem veszélyezteti a cégek működését. A GDP növekedésének mértéke Varga Mihály szerint megteremti az alapot a bérek növeléséhez, és úgy vélte, hogy a mostani tendencia folytatódik, amit jövőre elősegít az is, hogy a munkáltatók által fizetett járulék mértéke 22-ről 20 százalékra mérséklődik majd.

Jöhetnek a vendégmunkások
Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a versenyszférában, ahol májusban, a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, 67 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma - ez olvasható ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor Varga Mihály tegnap újságíróknak elmondta, hogy a 2010 óta mostanáig 12 százalékosról 4,5 százalékosra csökkent munkanélküliség már egyes ágazatokban munkaerő-hiányt eredményezett. Jelenleg 60 ezer üres állást tartanak nyilván. Ezért kényszerült rá a kormány, hogy néhány szakmában - informatikus, mérnök, építőipari szakmunkák - munkavállalási engedély nélkül is engedélyezi ukrán és szerb munkavállalók magyarországi foglalkoztatását. Összesen 60 ezer vendégmunkás jöhetne. A tárcavezető elmondta: 10 500 munkavállalóról tudnak, ez az adat azonban eltér a Kormányinfón elhangzott 3 500 fős létszámtól. Szakértők szerint az előbbi adat a szándékot, az utóbbi a tényleges munkavállalást tükrözheti.