Nő a bérnyomás

A bérminimumokról szóló ágazati egyezségekkel a kormány egyetért, azonban még nem tudni ezek miként hathatnak majd az inflációra.

Egy esztendeje még nem gondoltuk volna, hogy az elemzők számára negatív meglepetést fog okozni, hogy a májusi havi - egy évre visszatekintő - bruttó és nettó átlagkeresetek "csak" 12,9 százalékkal bővültek. Az elégedetlenség abból fakad, hogy a bérkiáramlás erősen hektikus: áprilisban a bruttó keresetek 14,6 százalékkal nőttek és a nem rendszeres keresetek pedig éves viszonylatban 21,3 százalékkal bővültek, addig májusban ez utóbbi csak 2,2 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani "bérnyomás" nem jelent még meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel számolnak az idei év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez az árakba. Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ csak 2018 elején kapjuk meg - vélekedett a szakember.

Májusban a bruttó átlagkereset 296100 forint volt, így a nettó átlagkereset 196900 forintot tett ki, családi adókedvezmények nélkül, míg ezt a kedvezményt figyelembe véve a nettó átlagkereset 204 700 forint volt.

Az idei évre várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek - közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője. A bérnövekedés azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent a mostani átmeneti havi minimális lassulás ellenére is, mert egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások, amihez a kiskereskedelem is csatlakozna.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott újságírói kérdésre elmondta, hogy a különböző, ágazati munkavállalói érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett bérmegállapodásokkal, köztük azzal, ami a turizmusban történik, a kormányzat egyetért. Általánosságban támogatnak minden olyan megállapodást, amely nem veszélyezteti a cégek működését. A GDP növekedésének mértéke Varga Mihály szerint megteremti az alapot a bérek növeléséhez, és úgy vélte, hogy a mostani tendencia folytatódik, amit jövőre elősegít az is, hogy a munkáltatók által fizetett járulék mértéke 22-ről 20 százalékra mérséklődik majd.

Jöhetnek a vendégmunkások

Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a versenyszférában, ahol májusban, a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, 67 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma - ez olvasható ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor Varga Mihály tegnap újságíróknak elmondta, hogy a 2010 óta mostanáig 12 százalékosról 4,5 százalékosra csökkent munkanélküliség már egyes ágazatokban munkaerő-hiányt eredményezett. Jelenleg 60 ezer üres állást tartanak nyilván. Ezért kényszerült rá a kormány, hogy néhány szakmában - informatikus, mérnök, építőipari szakmunkák - munkavállalási engedély nélkül is engedélyezi ukrán és szerb munkavállalók magyarországi foglalkoztatását. Összesen 60 ezer vendégmunkás jöhetne. A tárcavezető elmondta: 10 500 munkavállalóról tudnak, ez az adat azonban eltér a Kormányinfón elhangzott 3 500 fős létszámtól. Szakértők szerint az előbbi adat a szándékot, az utóbbi a tényleges munkavállalást tükrözheti.