Az elmúlt napokban elterjedt hírekkel ellentétben egyetlen ágazatban, így a vendéglátásban, a turizmusban vagy a kiskereskedelemben sem született még olyan ágazati bérmegállapodás, amely a 2018. januártól országosan kötelező lenne. Azt a lapunk által megkérdezettek egybehangzóan állították, hogy az ezekben az ágazatokban is egyre súlyosabb munkaerőhiány valóban indokolttá tenné, hogy a jelenlegi a tavaly év végén elfogadott hat éves bérmegállapodásnál nagyobb mértékben emelkedjen a minimálbér és a szakmunkások garantált bérminimuma. Azonban ennek realitását - különösen a kisebb vállalkozások teherbíró képességét is figyelembe véve - a munkáltató szövetségek vezetői megkérdőjelezik. Nem árt felidézni, hogy az egyezség értelmében 2017-ben a bruttó minimálbér 127 500 forint, ami jövőre 138 000 forintra emelkedik, ugyanakkor a szakmunkások garantált bérminimuma idén 161 000 forint, ami a bérmegállapodásnak megfelelően 2018-ban 180 500 forintra emelkedik majd. Összehasonlításként Németországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában ennek az összegnek mintegy négyszeresét lehet megkeresni. (Ausztriában nincs rögzített minimálbér.)
Ennek ismeretében keltett nagy feltűnést, hogy Hülvely István, a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke egy minapi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a jövőre tervezett szakmunkás garantált jövedelem a szállodaiparban és a vendéglátásban akár több, mint 240 ezer forintra is emelkedhet. Nem titkolt céljuk, hogy a szakácsoknak és a pincéreknek érdemes legyen itthon dolgozniuk, ahelyett, hogy külföldön vállalnának munkát.
Természetesen a nyilatkozat kapcsán más szakmák képviselői is "vérszemet kaptak", és a kereskedelmi dolgozók reprezentatív szakszervezetének egyik vezetője azonos mértékű kívánságokat fogalmazott meg, ugyancsak a súlyos munkaerő-hiányra hivatkozva. A kereskedelemben azonban eddig semmi ilyen megkeresést nem kaptak - közölte lapunk érdeklődésére Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megjegyezte, a vendéglátósok által említett minimálbér mellett egy sor kisbolt lehúzhatná a rolót.
Mindeddig egyetlen olyan a kormányzat által is jóváhagyott megállapodás nem született, amelyeket az érdekeltek támogattak volna - tette hozzá.
Azok, akik a szállodai, vendéglátóipari cégek nevében szólalnak meg, a szakmán belül számszerűen egy szűk, de az árbevételben és a nyereségességben kimagasló cégeket képviselnek - vélekedett a Népszavának Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint ezek képesek lennének elviselni a magasabb minimáljövedelem kifizetését is. Azonban különösen vidéken a kisebb vállalkozások végét jelenthetné ez. Az is illúzió, hogy a kétségtelenül feketemunkásokat is foglalkoztató ágazat a magasabb jövedelmek nyújtásától kifehéredne. Dávid Ferenc véleménye szerint éppen ellenkezőleg, még tovább is nőne az illegális munkavállalók száma. Sőt olyan veszély is fenyegethet, hogy a munkaerő-hiányos világban a tönkrement vállalkozások alkalmazottai kénytelenek lennének - ha a szakmában szándékoznak maradni - a lakóhelyüktől akár messze található, de talpon maradt munkahelyeken elhelyezkedni. Természetesen egy tőkeerős cégcsoport megtehetné, hogy saját maga - kormányzati jóváhagyás nélkül is - megállapíthatná a saját minimálbérét. Azonban ezt országosan kötelezővé tenni kockázatos. A VOSZ főtitkára szerint - mint erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban nyilatkozott - kormány nem zárkózik el attól, hogy ha az ágazati párbeszéd bizottságokban majd ősszel megállapodás születik azt támogassa. Már csak azért is, mert az országgyűlési választások közeledtével ennek kedvező lenne a fogadtatása, másrészt a magasabb jövedelmek után nagyobb lesz az adóbevétel is. Azonban a jelenlegi kormány nem nézi a kis cégek valódi érdekeit - tette hozzá Dávid Ferenc. Amikor - szerencsére rövid időre - boltok vasárnapi zárva tartását bevezették, akkor azt sugallták, hogy ez elsősorban az üzletláncok számára lesz kellemetlen, ezzel szemben kizárólag a kisboltok sínylették meg az értelmetlen intézkedést.
