Előfizetés

Brexit - Elhagyja Londont a Bank of America

A Bank of America (BoA) - elsőként az amerikai bankok közül - úgy döntött, hogy Dublinba helyezi át Európai Uniós központját a Brexit után - írja a hvg.hu.

Brian Moynihad, a bank vezérigazgatója a napokban azt mondta, hogy jelenleg 4500 embert foglalkoztatnak Londonban. Miután Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, a dolgozók egy részét áttelepítik az ír fővárosba, ahol a bank jelenleg 700 embernek ad munkát és már vagy ötven éve van jelen van.

Mi okozza az egykét?

Publikálás dátuma
2017.07.23. 12:00

Vizsgálódásainkat arra is kiterjesztvén, hogy vajon népünk emez erkölcstelen üzelmei mely időkre vezethetők vissza. Ha azt hitte népesedési vita nem volt régen...

Széchenyi Aladár gróf pár héttel ezelőtt az „egyke" okairól cikkezett a „B. H."-ban. Cikkére válaszolt a Népszava is. Kimutattuk, hogy az egy gyermekrendszert előidéző ok a törpebirtok terjeszkedni nem tudása, a latifundiumok, a papi birtok, amelyek arra kényszerítik a földjén megélni alig tudó kisbirtokost, hogy gyermekei számát apassza, nehogy bizonytalan megélhetésnek tegye ki a fölaprózott földecskén élő örököseit. A kormányozható gólya grófi föltalálója a „M—g"-ban felel ezekre az állításokra.

Szerinte a földhiány csak lokális ok, mert néhány helyi természetű, elszórt tünet azt bizonyítja, hogy az egy-gyermek rendszer ott is előfordulhat, ahol a kisbirtok terjeszkedhetik.

Az egykének igazi, általános okát — írja aztán — Somogy vármegye 1891-ben, tehát tizennyolc évvel ezelőtt már tudta. Ugyanis akkor küldött ki a vármegye közigazgatási bizottsága első ízben egy bizottságot az akkori tanfölügyelő, Kovács Sebestyén Gyula elnöklete alatt, hogy kutatná ki a lakosság kedvezőtlen szaporodásának okait?

A kiküldött bizottság jelentésének egy része így hangzik:

Népünknek a természet örök törvényei ellen való eme küzdelmét főleg azon anyagi érdek sugalmazza, hogy az apai birtok megosztását lehetőleg meggátolja, a család megélhetését könnyítse és csekélyebb számú maradékának minél előnyösebb helyzetet biztosítson. Vizsgálódásainkat arra is kiterjesztvén, hogy vajon népünk emez erkölcstelen üzelmei mely időkre vezethetők vissza s illetőleg mikor vették azok kezdetüket, azon meggyőződésre jutottunk, hogy az 1850-es évek előtt a szóban forgó községeknek anyakönyvei még rendes szaporodást mutatnak, csak azóta nő a szaporátlanság évről-évre, kezdetben lassanként, újabban óriás léptekkel, ami arra enged következtetni, hogy a bűn a volt úrbéres vagyona fölötti önrendelkezési joggal, a birtokföldarabolási szabadsággal egyidejűleg veszi kezdetét.

Mindenesetre fájdalommal kell konstatálnunk, hogy ezen bűn terjedésénél kevésbé visz szerepet a szükség nyomasztó érzése, mint az erkölcsi érzéknek úgyszólván teljes hiánya, mert minél vagyonosabb a család, annál gyakoribb a szaporátlanság, míg megfordítva, a szegények szaporasága ellen panaszkodni kevésbé lehet.

Ez világos beszéd, mely bizonyítja, hogy az „egyke" azóta dívik, hogy életbelépett az örökösödési törvény és bizonyítja, hogy nem a földéhség az oka első sorban a szaporátlanságnak, mivel ez főleg a vagyonos családok között van elterjedve.

Némi túlzással lehet csak „vagyonosának nevezni a kisbirtokost, akinek oka van „csekélyebb számú maradékát" félteni. A napszámos meg a cselédi sorban levő emberek gyereke — ha sok, ha kevés — kevesebbet vészit ugyan annál a kisbirtokos-családnál, akit a birtokmegosztás proletársorsra juttat — de ez még nem változtat azon, amit mi állítottunk s amit a gróf idézete is igazol, hogy tudniillik az egyke-rendszer oka a birtokmegosztástól való félelem, amelyre ok csak ott van, ahol nincs vásárolható föld, vagy vásárlására pénz.

Az ajánlott mód: a birtokföldarabolás mesterséges akadályozása, a paraszti majorátusok behozatala koldussá teheti ugyan — a leg-idősebb kivételével — kisbirtokos gyermekeit s a törpegazdát nem biztatja gyermekei jobb jövőjének reményével. Hiába védekezik az ezerhold: az „egyke" előidézésében ő a bűnös — és hiába akarja a kisbirtokosságra a hitbizomány intézményét erőszakolni: a hitbizománynak az arisztokráciában is gyermek, létszámot csökkentő hatása volt.

Népszava 1909. július 23.

Mi okozza az egykét?

Publikálás dátuma
2017.07.23. 12:00

Vizsgálódásainkat arra is kiterjesztvén, hogy vajon népünk emez erkölcstelen üzelmei mely időkre vezethetők vissza. Ha azt hitte népesedési vita nem volt régen...

Széchenyi Aladár gróf pár héttel ezelőtt az „egyke" okairól cikkezett a „B. H."-ban. Cikkére válaszolt a Népszava is. Kimutattuk, hogy az egy gyermekrendszert előidéző ok a törpebirtok terjeszkedni nem tudása, a latifundiumok, a papi birtok, amelyek arra kényszerítik a földjén megélni alig tudó kisbirtokost, hogy gyermekei számát apassza, nehogy bizonytalan megélhetésnek tegye ki a fölaprózott földecskén élő örököseit. A kormányozható gólya grófi föltalálója a „M—g"-ban felel ezekre az állításokra.

Szerinte a földhiány csak lokális ok, mert néhány helyi természetű, elszórt tünet azt bizonyítja, hogy az egy-gyermek rendszer ott is előfordulhat, ahol a kisbirtok terjeszkedhetik.

Az egykének igazi, általános okát — írja aztán — Somogy vármegye 1891-ben, tehát tizennyolc évvel ezelőtt már tudta. Ugyanis akkor küldött ki a vármegye közigazgatási bizottsága első ízben egy bizottságot az akkori tanfölügyelő, Kovács Sebestyén Gyula elnöklete alatt, hogy kutatná ki a lakosság kedvezőtlen szaporodásának okait?

A kiküldött bizottság jelentésének egy része így hangzik:

Népünknek a természet örök törvényei ellen való eme küzdelmét főleg azon anyagi érdek sugalmazza, hogy az apai birtok megosztását lehetőleg meggátolja, a család megélhetését könnyítse és csekélyebb számú maradékának minél előnyösebb helyzetet biztosítson. Vizsgálódásainkat arra is kiterjesztvén, hogy vajon népünk emez erkölcstelen üzelmei mely időkre vezethetők vissza s illetőleg mikor vették azok kezdetüket, azon meggyőződésre jutottunk, hogy az 1850-es évek előtt a szóban forgó községeknek anyakönyvei még rendes szaporodást mutatnak, csak azóta nő a szaporátlanság évről-évre, kezdetben lassanként, újabban óriás léptekkel, ami arra enged következtetni, hogy a bűn a volt úrbéres vagyona fölötti önrendelkezési joggal, a birtokföldarabolási szabadsággal egyidejűleg veszi kezdetét.

Mindenesetre fájdalommal kell konstatálnunk, hogy ezen bűn terjedésénél kevésbé visz szerepet a szükség nyomasztó érzése, mint az erkölcsi érzéknek úgyszólván teljes hiánya, mert minél vagyonosabb a család, annál gyakoribb a szaporátlanság, míg megfordítva, a szegények szaporasága ellen panaszkodni kevésbé lehet.

Ez világos beszéd, mely bizonyítja, hogy az „egyke" azóta dívik, hogy életbelépett az örökösödési törvény és bizonyítja, hogy nem a földéhség az oka első sorban a szaporátlanságnak, mivel ez főleg a vagyonos családok között van elterjedve.

Némi túlzással lehet csak „vagyonosának nevezni a kisbirtokost, akinek oka van „csekélyebb számú maradékát" félteni. A napszámos meg a cselédi sorban levő emberek gyereke — ha sok, ha kevés — kevesebbet vészit ugyan annál a kisbirtokos-családnál, akit a birtokmegosztás proletársorsra juttat — de ez még nem változtat azon, amit mi állítottunk s amit a gróf idézete is igazol, hogy tudniillik az egyke-rendszer oka a birtokmegosztástól való félelem, amelyre ok csak ott van, ahol nincs vásárolható föld, vagy vásárlására pénz.

Az ajánlott mód: a birtokföldarabolás mesterséges akadályozása, a paraszti majorátusok behozatala koldussá teheti ugyan — a leg-idősebb kivételével — kisbirtokos gyermekeit s a törpegazdát nem biztatja gyermekei jobb jövőjének reményével. Hiába védekezik az ezerhold: az „egyke" előidézésében ő a bűnös — és hiába akarja a kisbirtokosságra a hitbizomány intézményét erőszakolni: a hitbizománynak az arisztokráciában is gyermek, létszámot csökkentő hatása volt.

Népszava 1909. július 23.