Előfizetés

Elzárt kultúra: Kölcsey és Széchenyi raktárba tart

Kuczogi Szilvia
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:46
Fotó: Vajda József
Valódi magyarázat nélkül ürítették ki az ország első képtárát a Magyar Tudományos Akadémián. Politika vagy fejetlenség?

„Menjetek és nézzétek meg az ország egyik legszebb, legrégebbi kiállítóhelyét, amit hamarosan bezárnak minden logikus indok nélkül.” - Topor Tünde művészettörténész a közösségi médiában adta hírül a furcsa hírt. Budapesten, a mostani Széchenyi téren álló Magyar Tudományos Akadémia épületében 1871-től mostanáig funkcionáltak képtárként az említett terek, kivéve az 1937 és 1994 közötti időszakot. „A harmadik emeleten felülvilágítós ablakokat, az eredeti légkondicionáló rendszert és az oda tervezett levegőbefúvóit, a portrégalériát és az Esterházy Képtárból néhány tájképet (most, hogy a Szépművészeti is zárva!) lehet megnézni. A helyet ugyanis direkt az Esterházy Képtár számára alakították ki a Tudományos Akadémia építésekor.” - folytatta Topor. Ez a mondat gyúanyagként hatott múzeum- és képzőművészet szakembereit gyűjtő levelezőlistán. Többek tudni vélték, hogy a kiállítótér bezárása összefüggésbe hozható az Esterházy-kincsek utaztatásával, és az L. Simon László ötletére 2013-ban módosított múzeumi törvénnyel. Az új törvényváltozatban a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe emelték a műtárgykölcsönzést, így az határozott időre kijelölheti egy muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét. Így kerültek és kerülnek azóta is a frissen felújított kastélyba és annak raktárába Eszterházára védett műkincsek.

Lapunk kérdésére, hogy az MTA Képtából vittek-e már valamit Eszterházára, Bicskei Éva, az MTA Művészeti Gyűjtemény vezetője határozott nemmel válaszolt, szerinte a jövőben sem visznek tőlük semmit. Az ország első nyilvános, az európai festészet remekeit felsorakoztató képtára 1871-től – állami tulajdonba kerülésétől fogva – Országos Képtár néven működött az épület falai közt egészen 1906-ig. Ekkor a kollekció az újonnan épült Szépművészeti Múzeumba került át, de az akadémia továbbra is otthont adott a Történelmi Képcsarnoknak, 1939-ig, amikor a Nemzeti Múzeumba költöztették. Az épület múzeumi egységeit 1949 és 1952 közt felszámolták, innentől 1994-ig szünetelt a múzeumi tevékenység az Akadémia székházában, azóta a harmadik emelet újra képtárként funkcionált.

„Ez a nyilvános, ingyenesen látogatható képtár zár most be bizonytalan időre, és e pillanatban a valódi okok nyilvánossága nélkül.” - mutat rá a veszteség nagyságára Topor Tünde. Ugyan az MTA-nak eljuttatott kérdésünkre érkezett válasz szerint az ok a tető beázása. „Az utolsó nyitvatartási nap 2017. július 7-e volt. A Képtár esetében a beázások immár állandó problémát okoznak. Az értékes műkincseknek helyet adó termek felújítása ezért az eddigi építészeti szakvélemények alapján elodázhatatlan feladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Képtárat bárki is véglegesen be akarná záratni.”

A hivatalos közlemény indoklásában az épület két év múlva kezdődő teljes felújítása is szerepel, ám ez nem elégséges ok, hiszen az épület többi részét még nem ürítik ki, illetve a rekonstrukciót alulról kezdik. Ahogy Bicskei lapunknak fogalmaz, intézkedési terv készült a terek kiürítéséről és a képek ideiglenes elhelyezéséről is. A képek egy részét az Elnöki Tanácsteremben és a Képes Teremben helyezik majd el, s a nagyközönség számára havonta egy alkalommal láthatók lesznek, 2017 szeptemberétől. De mi lesz a többi képpel? Bicskei Éva állítja: „vidékre egyetlen kép sem kerül, kastélyprogramban nem veszünk részt.” Éppen elég baj viszont a havi egyszeri látogathatóság illetve a művek raktárba helyezése, mivel korlátozza az úgynevezett kulturális örökséghez való hozzáférési jogunkat, hiszen egy gyűjtemény csak kiállítótermekben hozzáférhető. Minisztériumi forrásaink tudni vélik, hogy a kiürített emelet a továbbiakban – a felújításig - üres marad. Ez annak fényében érdekes igazán, hogy 2018 őszéig továbbra is zárva lesz Szépművészeti Múzeum. A gyűjtemény gerincét 19. századi férfiportrék alkotják: akadémiai alapítók, mecénások és tagok arcmásai. Az igazi különlegesség azonban a történelemkönyvekből ismert Széchenyi, Költsey és Deák-kép. Ezeket nem láthatjuk mostantól. Topor Tündét arról kérdeztük, mi zajlik a háttérben? Habony Árpád, Lázár János, L. Simon István folytonos sürgölődése a kulturális örökségünk csúcsdarabjai körül többnek tűnik a művészet szereteténél. Miért ilyen fontos a műtárgyak helyzete az Orbán-kormány számára?

Igaz-e a gyanú, hogy mégis Eszterházára kerülnek a művek? a gyűjteménynek nincs szakmai gazdája, illetve az akadémia művészettörténész-főnökei minimális konfrontálódást sem vállalnak, még egy ilyen teljesen nyilvánvalóan stupid lépés esetében sem. a Képtár az MTA tulajdona, de nincs igazi felelőse mert a Művészettörténeti Kutató igazgatója nem áll ki érte, pedig ő tudhatná mi ez az egész, miért fontos, hogy van egy ilyen hely. Állítólag még az a biológusnő a legnormálisabb, aki intézkedik ilyen ügyekben az MTA-n belül, de ő sem tudta megakadályozni a hülyeséget. Most egyébként pont a két legnagyobb kép, a Széchenyi portré, meg Tudomány allegóriája, (vagy mi) ott is marad, mert azokat nem lehet megmozdítani. Ja, és mondjuk kb. két éve költöttek ezekre a terekre több millió forintot.

A legértékesebb darabok
Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló egész alakos képmása; Anton Einsle Kölcsey Ferencet ábrázoló mellképe, Barabás Miklós Vörösmarty Mihályt, Deák Ferencet, Berzsenyi Dánielt és Arany Jánost ábrázoló portréi, valamint Székely Bertalan Szalay Lászlót ábrázoló képe, illetve az Akadémia allegórájaként ismert kép, Johann Nepomuk Ender műve.



Schulz és Seehofer Merkelt támadja

R.T.
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:40

Martin Schulz, az SPD elnöke a menekültválságot teszi meg az egyik legfontosabb kampánytémájának. Mint mondta, rendkívül kényes helyzet alakult ki amiatt, hogy egyre többen és többen érkeznek Európába a Földközi-tengeren keresztül. A hétvégén a Bild am Sonntagban – egyértelműen Angela Merkelre utalva – kifejtette, „aki az időre játszik, s nem akar foglalkozni a témával a következő parlamenti választásig, az cinikusan viselkedik”. Schulz emlékeztetett 2015-re, amikor több mint egymillióan „mindenfajta kontroll nélkül” érkeztek Németország területére. „Ha most nem cselekszünk, megismételheti magát a történelem” – mutatott rá. Hozzátette, a német kancellár akkor „jó szándékból, de az európai partnerekkel való egyeztetések nélkül” megnyitotta a határokat a menekültek előtt.

Schulz ezért azt tervezi, hogy a közeli jövőben Olaszországba utazik, s Rómában az olasz kormány képviselőivel tárgyal a menekültválságról. Az SPD elnökének javaslata értelmében más uniós tagországok pénzügyi támogatás fejében vehetnének át menekülteket Olaszországtól. Rámutatott azonban, hogy Berlinre mindez nem vonatkozik, mert Németország már minden tőle telhetőt megtett. „Most a többi ország van soron” – hangoztatta.

Horst Seehofer, a CSU elnöke szintén úgy véli, hogy a menekültválságot még távolról sem oldották meg. „Jelenleg nyugodt a helyzet, de pontosan tudjuk mindannyian: a migrációs hullám nem áll meg” – fejtette ki egy másik vasárnapi lapban, a Welt am Sonntagban. Meglátása szerint az EU külső határainál meg kell vizsgálni, melyik menekült szorul védelemre, s melyik nem. Azokat, akik menedékre szorulnak, be kell fogadni Európában. A Keresztényszociális Unió elnöke, bajor miniszterelnök is egyértelműen Angela Merkelt hibáztatta azért a döntéséért, hogy 2015-ben tömegesen engedték be a menekülteket német területre, s ezért úgy véli, a szeptember 24-én esedékes parlamenti választáson az uniópártok nem tudnak abszolút többségre szert tenni. „A 2015. szeptember 4-én meghozott döntés kulcsmomentum, már ami az uniópártok abszolút többségét illeti” – fejtette ki a politikus.

Schulz és Seehofer Merkelt támadja

R.T.
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:40

Martin Schulz, az SPD elnöke a menekültválságot teszi meg az egyik legfontosabb kampánytémájának. Mint mondta, rendkívül kényes helyzet alakult ki amiatt, hogy egyre többen és többen érkeznek Európába a Földközi-tengeren keresztül. A hétvégén a Bild am Sonntagban – egyértelműen Angela Merkelre utalva – kifejtette, „aki az időre játszik, s nem akar foglalkozni a témával a következő parlamenti választásig, az cinikusan viselkedik”. Schulz emlékeztetett 2015-re, amikor több mint egymillióan „mindenfajta kontroll nélkül” érkeztek Németország területére. „Ha most nem cselekszünk, megismételheti magát a történelem” – mutatott rá. Hozzátette, a német kancellár akkor „jó szándékból, de az európai partnerekkel való egyeztetések nélkül” megnyitotta a határokat a menekültek előtt.

Schulz ezért azt tervezi, hogy a közeli jövőben Olaszországba utazik, s Rómában az olasz kormány képviselőivel tárgyal a menekültválságról. Az SPD elnökének javaslata értelmében más uniós tagországok pénzügyi támogatás fejében vehetnének át menekülteket Olaszországtól. Rámutatott azonban, hogy Berlinre mindez nem vonatkozik, mert Németország már minden tőle telhetőt megtett. „Most a többi ország van soron” – hangoztatta.

Horst Seehofer, a CSU elnöke szintén úgy véli, hogy a menekültválságot még távolról sem oldották meg. „Jelenleg nyugodt a helyzet, de pontosan tudjuk mindannyian: a migrációs hullám nem áll meg” – fejtette ki egy másik vasárnapi lapban, a Welt am Sonntagban. Meglátása szerint az EU külső határainál meg kell vizsgálni, melyik menekült szorul védelemre, s melyik nem. Azokat, akik menedékre szorulnak, be kell fogadni Európában. A Keresztényszociális Unió elnöke, bajor miniszterelnök is egyértelműen Angela Merkelt hibáztatta azért a döntéséért, hogy 2015-ben tömegesen engedték be a menekülteket német területre, s ezért úgy véli, a szeptember 24-én esedékes parlamenti választáson az uniópártok nem tudnak abszolút többségre szert tenni. „A 2015. szeptember 4-én meghozott döntés kulcsmomentum, már ami az uniópártok abszolút többségét illeti” – fejtette ki a politikus.