Kuczogi Szilvia;

Széchenyi;Magyar Tudományos Akadémia;Esterházy képtár;Topor Tünde;képtár;Költsey;

2017-07-24 07:46:00

Elzárt kultúra: Kölcsey és Széchenyi raktárba tart

Valódi magyarázat nélkül ürítették ki az ország első képtárát a Magyar Tudományos Akadémián. Politika vagy fejetlenség?

„Menjetek és nézzétek meg az ország egyik legszebb, legrégebbi kiállítóhelyét, amit hamarosan bezárnak minden logikus indok nélkül.” - Topor Tünde művészettörténész a közösségi médiában adta hírül a furcsa hírt. Budapesten, a mostani Széchenyi téren álló Magyar Tudományos Akadémia épületében 1871-től mostanáig funkcionáltak képtárként az említett terek, kivéve az 1937 és 1994 közötti időszakot. „A harmadik emeleten felülvilágítós ablakokat, az eredeti légkondicionáló rendszert és az oda tervezett levegőbefúvóit, a portrégalériát és az Esterházy Képtárból néhány tájképet (most, hogy a Szépművészeti is zárva!) lehet megnézni. A helyet ugyanis direkt az Esterházy Képtár számára alakították ki a Tudományos Akadémia építésekor.” - folytatta Topor. Ez a mondat gyúanyagként hatott múzeum- és képzőművészet szakembereit gyűjtő levelezőlistán. Többek tudni vélték, hogy a kiállítótér bezárása összefüggésbe hozható az Esterházy-kincsek utaztatásával, és az L. Simon László ötletére 2013-ban módosított múzeumi törvénnyel. Az új törvényváltozatban a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe emelték a műtárgykölcsönzést, így az határozott időre kijelölheti egy muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét. Így kerültek és kerülnek azóta is a frissen felújított kastélyba és annak raktárába Eszterházára védett műkincsek.

Lapunk kérdésére, hogy az MTA Képtából vittek-e már valamit Eszterházára, Bicskei Éva, az MTA Művészeti Gyűjtemény vezetője határozott nemmel válaszolt, szerinte a jövőben sem visznek tőlük semmit. Az ország első nyilvános, az európai festészet remekeit felsorakoztató képtára 1871-től – állami tulajdonba kerülésétől fogva – Országos Képtár néven működött az épület falai közt egészen 1906-ig. Ekkor a kollekció az újonnan épült Szépművészeti Múzeumba került át, de az akadémia továbbra is otthont adott a Történelmi Képcsarnoknak, 1939-ig, amikor a Nemzeti Múzeumba költöztették. Az épület múzeumi egységeit 1949 és 1952 közt felszámolták, innentől 1994-ig szünetelt a múzeumi tevékenység az Akadémia székházában, azóta a harmadik emelet újra képtárként funkcionált.

„Ez a nyilvános, ingyenesen látogatható képtár zár most be bizonytalan időre, és e pillanatban a valódi okok nyilvánossága nélkül.” - mutat rá a veszteség nagyságára Topor Tünde. Ugyan az MTA-nak eljuttatott kérdésünkre érkezett válasz szerint az ok a tető beázása. „Az utolsó nyitvatartási nap 2017. július 7-e volt. A Képtár esetében a beázások immár állandó problémát okoznak. Az értékes műkincseknek helyet adó termek felújítása ezért az eddigi építészeti szakvélemények alapján elodázhatatlan feladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Képtárat bárki is véglegesen be akarná záratni.”

A hivatalos közlemény indoklásában az épület két év múlva kezdődő teljes felújítása is szerepel, ám ez nem elégséges ok, hiszen az épület többi részét még nem ürítik ki, illetve a rekonstrukciót alulról kezdik. Ahogy Bicskei lapunknak fogalmaz, intézkedési terv készült a terek kiürítéséről és a képek ideiglenes elhelyezéséről is. A képek egy részét az Elnöki Tanácsteremben és a Képes Teremben helyezik majd el, s a nagyközönség számára havonta egy alkalommal láthatók lesznek, 2017 szeptemberétől. De mi lesz a többi képpel? Bicskei Éva állítja: „vidékre egyetlen kép sem kerül, kastélyprogramban nem veszünk részt.” Éppen elég baj viszont a havi egyszeri látogathatóság illetve a művek raktárba helyezése, mivel korlátozza az úgynevezett kulturális örökséghez való hozzáférési jogunkat, hiszen egy gyűjtemény csak kiállítótermekben hozzáférhető. Minisztériumi forrásaink tudni vélik, hogy a kiürített emelet a továbbiakban – a felújításig - üres marad. Ez annak fényében érdekes igazán, hogy 2018 őszéig továbbra is zárva lesz Szépművészeti Múzeum. A gyűjtemény gerincét 19. századi férfiportrék alkotják: akadémiai alapítók, mecénások és tagok arcmásai. Az igazi különlegesség azonban a történelemkönyvekből ismert Széchenyi, Költsey és Deák-kép. Ezeket nem láthatjuk mostantól. Topor Tündét arról kérdeztük, mi zajlik a háttérben? Habony Árpád, Lázár János, L. Simon István folytonos sürgölődése a kulturális örökségünk csúcsdarabjai körül többnek tűnik a művészet szereteténél. Miért ilyen fontos a műtárgyak helyzete az Orbán-kormány számára?

Igaz-e a gyanú, hogy mégis Eszterházára kerülnek a művek? a gyűjteménynek nincs szakmai gazdája, illetve az akadémia művészettörténész-főnökei minimális konfrontálódást sem vállalnak, még egy ilyen teljesen nyilvánvalóan stupid lépés esetében sem. a Képtár az MTA tulajdona, de nincs igazi felelőse mert a Művészettörténeti Kutató igazgatója nem áll ki érte, pedig ő tudhatná mi ez az egész, miért fontos, hogy van egy ilyen hely. Állítólag még az a biológusnő a legnormálisabb, aki intézkedik ilyen ügyekben az MTA-n belül, de ő sem tudta megakadályozni a hülyeséget. Most egyébként pont a két legnagyobb kép, a Széchenyi portré, meg Tudomány allegóriája, (vagy mi) ott is marad, mert azokat nem lehet megmozdítani. Ja, és mondjuk kb. két éve költöttek ezekre a terekre több millió forintot.