Az etyeki stúdiótűznél is hibázott a 112-segélyhívó?

Publikálás dátuma
2017.07.24. 13:44
Fotó: Korda Filmpark/Facebook
Nemrégiben a Népszava is beszámolt róla, hogy a 112 központi segélyhívó operátorának hibájából a Pest megyei Tóalmás helyett a Nógrád megyei Tolmácsra indultak el a tűzoltók és mentők július 4-én egy traktorbalesethez. A 112-es szám Miskolcon vagy Szombathelyen cseng ki, ott van az ország két segélyhívó központja.

A hívásfogadó operátor félreértette a település nevét, így Tolmács került az bejelentésről készült adatlapra. Az operátor a bejelentést követő két percen belül a mentőszolgálattal megosztotta az esetről készült adatlapot, majd telefonon is kapcsolta őket. Az ezt követő percekben a Nógrád megyei katasztrófavédelemmel és rendőrséggel vette fel a kapcsolatot. A Lánglovagok tűzoltóportál információ szerint a téves helyszín miatt először Vácról és Rétságról indultak el a tűzoltók. A címpontosítás után riasztották a Nagykátai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságot, valamint tájékoztatták a Tóalmás Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A vétkes dolgozót kirúgták. Most, ugyancsak a Lánglovagok írásából derült ki, hogy az etyeki Korda filmstúdió márciusi tűzeseténél is „férehallották” a település nevét.

Az állítólag több tízmilliárd forintos kárt okozó tűzvészhez ugyanis Tiszafüredről és Egyekről indították el először a tűzoltókat, ami közúton 190 km távolságra van. Etyek Fejér megyében, Egyek pedig Hajdú-Biharban, a Hortobágyon van. És ezek nem egyedi esetek. A kivonuló tűzoltók keserűen tudnák sorolni az eseteket, hiszen ők azok, akiknek magyarázkodniuk kell a segítséget kérőnél, mert későn érkeznek - írja a szakportál.

A végrehajtó állomány tudja meg ugyanis legutoljára, ha valahol történik valami baj. A segélyhívó rendszer a jelenlegi formájában túl sok hibalehetőséget tartalmaz. Az első - koncepcionális - tévedés az, hogy átirányították a nemzeti segélykérő számokat. Ezt senki nem kérte tőlünk. Az uniós tagállamok többségében a 112 segélyhívó mellett megmaradtak úgy, mint idehaza 2014-ig. A több áttételen áthaladó információ torzulhat, elveszhet, és telik a drága idő. A helyből hívott helyi segítség a leggyorsabb, mindenhol a világon.

A következő hiba a humán erőforrást érinti. A helyismeret hiánya, a nem megfelelő képességek, a hatalmas stressz, a stresszoldás hiánya, a vezetői nyomásgyakorlás nem helyezhető arányba az alacsony fizetésekkel. További problémát okoznak a támogató számítógépes szoftverek, leginkább a helyzet-meghatározással kapcsolatban. A térkép nem ismeri a településrészek nevét, a külterületek, tanyák nevét. Nem tud mit kezdeni az idegen nyelvű dűlő és határnevekkel, de egy budapesti jelző által kért segítségre, hogy jöjjenek gyorsan, mert ég egy autó az Astoriánál, sem tud jelzést felvenni. Igen gyakran érkezik adatlap a tűzoltóságra azzal a figyelmeztetéssel, hogy a cím nem pontos.

Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „fordítva szervezett lett a világ. Ha helybe jön a jelzés, abban is van hibalehetőség, el lehet téveszteni az utcát, ha a megyére, akkor a települést, de most már az egész megyét.”

Szerző

Enyedi Ildikó filmje kapta a közönségdíjat Palicson

Publikálás dátuma
2017.07.24. 12:10
Forrás: European Film Festival Palić/Facebook
Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című drámája lett a közönség kedvence az Európai Filmek 24. Nemzetközi Fesztiválján, amelyet július 15. és 21. között tartottak a Szabadka melletti Palicson.

A vágóhídon játszódó, különleges szerelmi történet - amely a fesztivál nyitófilmje volt - a szervezők tájékoztatása szerint nagyon megérintette a közönséget, amely az interneten és a helyszínen található szavazólapokon adhatta le a voksát a rendezvény leginkább kedvelt alkotására.

A második helyen Sergio Castellitto olasz rendező Fortunata című alkotása végzett, míg a közönség véleménye szerint a filmfesztivál harmadik legjobb filmje Mundruczó Kornél menekülő szír fiúról szóló, Jupiter holdja című drámája volt.

A filmmustrán a magyar filmek válogatásában bemutatták a közönségnek Vranik Roland Az állampolgár című alkotását, Sopsits Árpádnak A martfűi rém című játékfilmjét, Kostyál Márk kelet-európai westernjét, a Kojotot, Török Ferenc legújabb rendezését, az 1945-öt, Muhi András Pires dokumentumfilmjét, a Magyar csapat - "... még 50 perc..." című alkotást, valamint a vajdasági színészekkel, és vajdasági rendezővel készült az Álom hava című drámát.

A nemzetközi zsűri döntése alapján a legjobb filmnek járó Arany torony-díjat a görög-lengyel koprodukcióban készült Park című alkotás érdemelte ki. A film az athéni olimpiai faluban játszódik, tíz évvel a sportesemény után. A felnőtté válást bemutató műben egy kamaszokból álló csapat a romok között megrendezi a saját, furcsa és időnként kegyetlen olimpiai játékát. Az indoklás szerint Szofia Ekszarkhu filmjét azért díjazták, mert reálisan mutatja be a fiatalok életét egy széteső világban.

A legjobb rendezőnek járó Palicsi tornyot Helene Hegemann német rendező kapta az Axolotl Overkill című alkotásért. A film a Parkhoz hasonlóan egy felnövéstörténet, de ez egy család kapcsolatain keresztül mutatja be a főszereplő kamaszlány lélekfejlődését.

A zsűri különdíját a figyelmes és jól építkező narratíváért Igor Bezinovic horvát rendező Kratki izlet (Rövid kirándulás) című filmjének ítélték oda. A mustrán tizenegy kategóriájában mintegy nyolcvan filmet mutattak be a rendezvény egy hete alatt. A versenyfilmek Szerbiából, Franciaországból, Oroszországból, Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Magyarországról, Romániából és Horvátországból érkeztek.

Enyedi Ildikó kezében az Arany Oroszlán sorsa
Enyedi Ildikót meghívta a 74. Velencei-i filmfesztivál a nagyzsűribe: a rendező Anette Bening amerikai filmcsillag elnöklése mellett fog dönteni a patinás Arany Oroszlán sorsáról. Enyedi Ildikó korábban volt már filmmel is Velencében: a Bűvös Vadásszal versenyzett 1994-ben a már említett Arany Oroszlánért.
A grémiumban egyébként olyan hírességek lesznek Enyedi mellett idén, mint Edgar Wright (a Nyomd, Bébi nyomd!-rendezője), Anna Mouglais és Jasmine Trinca francia és olasz színésznők, Michel Franco mexikói rendező és producer, David Stratton ausztrál filmkritikus, Yonfan hongkongi rendező és fényképész, valamint Rebecca Hall angol színésznő.
A hivatalos versenyprogram még nem ismert, csupán a nyitófilm: Alexander Payne által írt és rendezett Downsizing, melyben Matt Damon úgy próbálja megoldani az anyagi problémáit, hogy lekicsinyíti magát. Utoljára 2002-ben, azaz pontosan tizenöt évvel ezelőtt került magyar alkotó a velencei-i versenyfilmes zsűribe, jelesül Kovács László operatőr.

Szerző
Frissítve: 2017.07.24. 21:59

Évforduló: A nap amelyen lelőtték Dillingert

Publikálás dátuma
2017.07.24. 12:00

Tizenkét bankrablás, 300.000 dollárnyi zsákmány és számos tűzharc, bravúros szökés után egy mozifilm után ért véget a hírhedt gengszter karrierje - így írt róla a Népszava anno

Az Amerikai Egyesült Államok nagy szenzációja, hogy John Dillingert, az utóbbi évek legelvetemültebb banditáját, „Amerika első számú közellenségét" hat hónapi hajsza után szombaton éjszaka Chicagóban rendőrség agyonlőtte.

Dillinger már fiatal korában börtönbe került. Ott megismerkedett az alvilággal és kiszabadulása után bandát szervezett és számtalan bankot rabolt ki. Életfogytiglani fegyházra ítélték, de az ohiói börtönből megszökött és gépfegyverrel fölszerelt autójával mindig kivágta magát az üldözők gyűrűjéből.

A chicagói rendőrség bizalmas úton arról értesült, hogy Dillinger este a Biogra-moziban végig akarja nézni a „Manhattani melodráma" című newyorki rablótörténetet. Purvis, a csikágói rendőrség elnöke gépkocsin ülve figyelte a mozi be-járatát és jól látta, amikor Dillinger két nő társaságában bement és jegyet váltott.

Polgári ruhás, fegyveres rendőrök serege vette körül a mozit s a környéken annyira föltűnő volt a polgári ruhás rendőrök viselkedése, hogy többen értesítették — a rendőrséget abban a hitben, hogy alvilági elemek szerveznek támadást a mozi ellen. Két óra múlva, az előadás végén, amikor Dillinger elhaladt Purvis autója előtt, az adott jelre a banditát körülfogták a rendőrök. A gyilkos gyanút fogott, hirtelen revolveréhez kapott, de mielőtt elsüthette volna, a rendőrök és detektívek sortüze végzett vele.

Azonnal meghalt. Egy közelben álló nő a lövésektől a térdén megsebesült. Mihelyt Dillinger elesett, a holttestet többezer főnyi tömeg vette körül és az emléktárgy vadászok zsebkendőt és újságlapokat mártottak vérébe. Dillinger testét a rendőrgolyóik tömege csaknem a fölismerhetetlenségig összeroncsolta a rendőrség még az újságíróknak is csak akkor mutatta meg a holttestet, amikor már autóra tették, hogy elszállítsák.

A szemtanúk szerint attól kezdve, hogy Dillinger belépett a moziba, állandóan egy vörösruhás leány követte, és amikor a gengsztervezér kilépett a Biogra-mozgóból, a leány adott zsebkendőjével jelt a rendőröknek. Purvis rendőrfőnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a rendőrség örök időkre megvédi Dillinger följelentőjét.

Dillinger az utóbbi időben mindent megtett kilétének álcázására. Kövérebb lett, bajuszát megnövesztette, szemöldökét kitépette, hogy ujjlenyomatának összehasonlítását lehetetlenné tegye, ujjainak bőrét lenyúzatta és szépítő műtét útján megváltoztatta orrát és eltávolíttatott arcáról egy közismert forradást.

A rendőrök a kongresszus téli határozata értelmében használták fegyverüket, ami eddig a bűnügyi rendőrök számára tilos volt. Dillinger a nagy hőség miatt nem vette föl inge alá golyóálló páncélját, amit különben állandóan viselt.

Dillinger kézre kerítésére már hónapok óta folyt a hajsza és közben tizenhat rendőrtisztviselő vesztette életét.

A hatóságok legalább negyedmillió dollárra becsülik azt a zsákmányt, amelyhez a bandita a különböző bankrablások révén jutott. Három főcinkosának a kézre kerítésére folytatják a nyomozást.

Dillinger apja, aki Indiana államban köztiszteletben álló gazdálkodó, rádióból értesült fia haláláról. Azonnal Chicagóba utazott, hogy hazaszállítsa a holttestet.

A chicagói halottaskamrát a mutatványosbódék tulajdonosai valósággal megostromolják, hogy hozzájussanak Dillinger emléktárgyaihoz, vagy használati cikkeihez, amelyeket „aranybányának" tartanak.

A bandita ingéért 1000 dollárt kínáltak és ugyanennyit ajánlottak föl négy véres tégláért, amelyet a lövöldözés színhelyén találtak.

Népszava 1934. július 24.

Szerző