A hívásfogadó operátor félreértette a település nevét, így Tolmács került az bejelentésről készült adatlapra. Az operátor a bejelentést követő két percen belül a mentőszolgálattal megosztotta az esetről készült adatlapot, majd telefonon is kapcsolta őket. Az ezt követő percekben a Nógrád megyei katasztrófavédelemmel és rendőrséggel vette fel a kapcsolatot. A Lánglovagok tűzoltóportál információ szerint a téves helyszín miatt először Vácról és Rétságról indultak el a tűzoltók. A címpontosítás után riasztották a Nagykátai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságot, valamint tájékoztatták a Tóalmás Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A vétkes dolgozót kirúgták. Most, ugyancsak a Lánglovagok írásából derült ki, hogy az etyeki Korda filmstúdió márciusi tűzeseténél is „férehallották” a település nevét.
Az állítólag több tízmilliárd forintos kárt okozó tűzvészhez ugyanis Tiszafüredről és Egyekről indították el először a tűzoltókat, ami közúton 190 km távolságra van. Etyek Fejér megyében, Egyek pedig Hajdú-Biharban, a Hortobágyon van. És ezek nem egyedi esetek. A kivonuló tűzoltók keserűen tudnák sorolni az eseteket, hiszen ők azok, akiknek magyarázkodniuk kell a segítséget kérőnél, mert későn érkeznek - írja a szakportál.
A végrehajtó állomány tudja meg ugyanis legutoljára, ha valahol történik valami baj. A segélyhívó rendszer a jelenlegi formájában túl sok hibalehetőséget tartalmaz. Az első - koncepcionális - tévedés az, hogy átirányították a nemzeti segélykérő számokat. Ezt senki nem kérte tőlünk. Az uniós tagállamok többségében a 112 segélyhívó mellett megmaradtak úgy, mint idehaza 2014-ig. A több áttételen áthaladó információ torzulhat, elveszhet, és telik a drága idő. A helyből hívott helyi segítség a leggyorsabb, mindenhol a világon.
A következő hiba a humán erőforrást érinti. A helyismeret hiánya, a nem megfelelő képességek, a hatalmas stressz, a stresszoldás hiánya, a vezetői nyomásgyakorlás nem helyezhető arányba az alacsony fizetésekkel. További problémát okoznak a támogató számítógépes szoftverek, leginkább a helyzet-meghatározással kapcsolatban. A térkép nem ismeri a településrészek nevét, a külterületek, tanyák nevét. Nem tud mit kezdeni az idegen nyelvű dűlő és határnevekkel, de egy budapesti jelző által kért segítségre, hogy jöjjenek gyorsan, mert ég egy autó az Astoriánál, sem tud jelzést felvenni. Igen gyakran érkezik adatlap a tűzoltóságra azzal a figyelmeztetéssel, hogy a cím nem pontos.
Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „fordítva szervezett lett a világ. Ha helybe jön a jelzés, abban is van hibalehetőség, el lehet téveszteni az utcát, ha a megyére, akkor a települést, de most már az egész megyét.”
