Az etyeki stúdiótűznél is hibázott a 112-segélyhívó?

Publikálás dátuma
2017.07.24 13:44
Fotó: Korda Filmpark/Facebook
Nemrégiben a Népszava is beszámolt róla, hogy a 112 központi segélyhívó operátorának hibájából a Pest megyei Tóalmás helyett a Nógrád megyei Tolmácsra indultak el a tűzoltók és mentők július 4-én egy traktorbalesethez. A 112-es szám Miskolcon vagy Szombathelyen cseng ki, ott van az ország két segélyhívó központja.

A hívásfogadó operátor félreértette a település nevét, így Tolmács került az bejelentésről készült adatlapra. Az operátor a bejelentést követő két percen belül a mentőszolgálattal megosztotta az esetről készült adatlapot, majd telefonon is kapcsolta őket. Az ezt követő percekben a Nógrád megyei katasztrófavédelemmel és rendőrséggel vette fel a kapcsolatot. A Lánglovagok tűzoltóportál információ szerint a téves helyszín miatt először Vácról és Rétságról indultak el a tűzoltók. A címpontosítás után riasztották a Nagykátai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságot, valamint tájékoztatták a Tóalmás Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A vétkes dolgozót kirúgták. Most, ugyancsak a Lánglovagok írásából derült ki, hogy az etyeki Korda filmstúdió márciusi tűzeseténél is „férehallották” a település nevét.

Az állítólag több tízmilliárd forintos kárt okozó tűzvészhez ugyanis Tiszafüredről és Egyekről indították el először a tűzoltókat, ami közúton 190 km távolságra van. Etyek Fejér megyében, Egyek pedig Hajdú-Biharban, a Hortobágyon van. És ezek nem egyedi esetek. A kivonuló tűzoltók keserűen tudnák sorolni az eseteket, hiszen ők azok, akiknek magyarázkodniuk kell a segítséget kérőnél, mert későn érkeznek - írja a szakportál.

A végrehajtó állomány tudja meg ugyanis legutoljára, ha valahol történik valami baj. A segélyhívó rendszer a jelenlegi formájában túl sok hibalehetőséget tartalmaz. Az első - koncepcionális - tévedés az, hogy átirányították a nemzeti segélykérő számokat. Ezt senki nem kérte tőlünk. Az uniós tagállamok többségében a 112 segélyhívó mellett megmaradtak úgy, mint idehaza 2014-ig. A több áttételen áthaladó információ torzulhat, elveszhet, és telik a drága idő. A helyből hívott helyi segítség a leggyorsabb, mindenhol a világon.

A következő hiba a humán erőforrást érinti. A helyismeret hiánya, a nem megfelelő képességek, a hatalmas stressz, a stresszoldás hiánya, a vezetői nyomásgyakorlás nem helyezhető arányba az alacsony fizetésekkel. További problémát okoznak a támogató számítógépes szoftverek, leginkább a helyzet-meghatározással kapcsolatban. A térkép nem ismeri a településrészek nevét, a külterületek, tanyák nevét. Nem tud mit kezdeni az idegen nyelvű dűlő és határnevekkel, de egy budapesti jelző által kért segítségre, hogy jöjjenek gyorsan, mert ég egy autó az Astoriánál, sem tud jelzést felvenni. Igen gyakran érkezik adatlap a tűzoltóságra azzal a figyelmeztetéssel, hogy a cím nem pontos.

Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „fordítva szervezett lett a világ. Ha helybe jön a jelzés, abban is van hibalehetőség, el lehet téveszteni az utcát, ha a megyére, akkor a települést, de most már az egész megyét.”

Szerző

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.