Bár tavasszal rendszerint olyan híradások jelennek meg, hogy az elmúlt évben tetőzött az albérletek ára, s idén legfeljebb csak kis mértékű drágulás várható, az élet 2017-ben is rácáfol a bizakodó várakozásokra. Budapesten egy 40 négyzetméteres ingatlan bérletét nem lehet megúszni 80 ezer forint alatt, az átlag pedig 120 ezer forinthoz közelít. Vidéken még ki lehet fogni 40 ezer forintos albérletet is, a 60 ezer forintos bérlemények sem ritkák, az átlagot azonban az ezeknél sokkal drágábbak húzzák felfelé, természetesen rezsiköltség nélkül.
A szerencsésebbek bejutnak az egyetemi kollégiumok férőhelyeinek valamelyikére. Budapesten a havi átlagos kollégiumi díj 10-15 ezer forintos, de akad olyan diákotthon is, ahol 9300 forintba kerül egy férőhely. A másik véglet az albérleti díjakhoz képest még mindig jutányos 25 ezer forint. A felsőoktatási intézmények arra számítanak, hogy egyharmadnyival többen jelentkeznek majd a diákotthonokba, mint amennyi a férőhely. Elsődlegesen a szociális szempontokat veszik figyelembe, de akad olyan intézmény is, amelynek a kollégiumába kizárólag a költségtérítéses diákokat veszik fel. Másutt juthat néhány hely az önköltségeseknek is.
Létezik ugyan a kormánynak egy 200 milliárd forintos kollégiumépítési programja, de ennek első eredményei még sehol sem látszanak. Érdekes módon a külföldön már elterjedt magánkollégiumok építésében, üzemeltetésében a vállalkozói szféra még nemigen lát fantáziát. Akik mégis üzemeltetnek magánkollégiumot, azok 50 és 80 ezer forint közötti áron adnak bérbe egy férőhelyet.
Az egyes vidéki egyetemi városokban tapasztalható áremelkedés mértéke nem elválasztható a térség életszínvonalától. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy Győr és Veszprém a vidéki albérletek szempontjából a két legdrágább város, mert itt - rezsiköltségek nélkül - akár 99-110 ezer forintot is elkérhetnek egy hónapnyi lakhatásért. Emellett az is feltűnő, hogy Veszprémben egyetlen esztendő alatt 21 százalékot növekedtek a lakásbérleti költségek, de Egerben is 17 százalékot, s ettől alig marad el Pécs, a maga 10 százalékával. Az ingatlanpiaccal foglalkozó legnagyobb cégek tapasztalatai szerint Budapesten a mostani, ponthúzás körüli időszakban akár 15 százalékot is emelhetnek az albérleti díjakon. Az egyetemek környékén jelentősebb az áremelkedés mértéke, a peremkerületekben, például Csepelen ugyanakkor alig lettek magasabbak a díjak. A vidéki városokban csak néhány százalékos drágulás várható. Viszonylag új jelenség, hogy azokban a városokban, ahol sok a külföldi diák - mivel számukra a magyarországi bérleti díjak egyáltalán nem minősülnek magasnak -, az ő igényeik kielégítése önmagában árfelhajtó tényezőnek bizonyul.
A rendületlenül emelkedő albérleti díjak és az alacsony hitelkamatok időszakában okkal felmerül a kiadó lakást kereső diákok szüleiben, hogy érdemesebb lenni vásárolni, mint bérelni - állítja Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője.
- Az FHB a minap tett közzé egy indexet, amely bemutatja, hogy az egyetemi városokban, illetve az egyetemek vonzáskörzetében lévő fővárosi kerületekben fizetendő átlagos havi bérleti díjakból mennyi idő alatt lehetne megvásárolni egy 40 négyzetméteres lakást. Az eredmény: 2 és 4,3 év alatt. Mennyire reálisak ezek a számítások?
- Teljes mértékben. Árnyalják a képet a különböző megoldások. Terjed az a gyakorlat, hogy a lakástulajdonos több lakószobából álló ingatlant vásárol. Az egyikben a saját, ugyancsak diák, gyermekét helyezi el, a másikban a bérlőt. Ügyes lakáskiadással a gyermek "ingyen" lakik, a másik szobát kibérlő kvázi kifizeti a lakás törlesztőrészletét.
- Az egybérlős alapesetben mindig megtérül a lakbérből a hitelrészlet?
- Attól függ, hogy hol van az ingatlan. Az egyetemektől viszonylag távolabb lévő Csepelen elérhető havi 90-100 ezer forintból nehezebben, de az egyetemi tanulmányok időszaka alatt általában igen.
- Mi történik a saját lakással, ha a tulajdonos gyermeke befejezte a tanulmányait, és más településen vagy külföldön vállal munkát?
- Ebben az esetben feltehetően értékesítik az ingatlant, ami már így is behozta az árát, és időközben meg is drágult.
Tagkönyvvel olcsóbb
Biztosra vehető, hogy sok egyetemista drágábban bérel majd lakást szeptembertől a fővárosban, mint amennyit néhány Fidesz-tagkönyvvel rendelkező kerületi politikus vagy annak rokona, munkatársa befizet havonta az önkormányzat kasszájába bérleti díjként. A diákoktól ugyanis a piaci árat kérik el, míg a kormánypárthoz kötődő „szerencsések” akár harmad-, negyedáron is megkaphatják a kiszemelt lakásokat. A legismertebb példa erre az I. kerület, amelynek polgármesteréről tavaly ősszel derült ki, hogy már 2013 óta 81 ezer forintot fizet egy 71 négyzetméteres lakásért a Várban, holott ingatlanszakértők szerint ennyiért más egy garzonhoz sem jut hozzá ezen a környéken.
Nagy Gábor Tamás egy majdnem titkos pályázati rendszert honosított meg a kerületben, amelyben a képviselők nem tudják, ki lakik a bérleményekben. Így évekig nem volt tiltakozás amiatt, hogy a polgármester volt felesége 2010-től egy 100 négyzetméteres lakást bérel 100 ezer forintért, vagy, hogy fideszes képviselő, a párt színeiben indult egykori képviselőjelölt, és azóta előléptetett volt önkormányzati gazdaságis is potom pénzért juthatott így bérleményhez a város legdrágább részén. Ráadásként néhány napja derült ki, hogy a szüleit sem hagyta cserben a Várnegyed első embere, nekik egy felújított 105 négyzetméteres lakást utalt ki 2020-ig, a havi bérleti díj 78 ezer forint.
Ferencvárosban is sok diák bérel lakást, sokszor csillagászati áron. Tudjuk, hogy ők nem jogosultak önkormányzati lakásra, de az árakat érdemes összevetni. A IX. kerületben a piaci alapon meghirdetett önkormányzati lakásokat az nyeri el, aki a leghosszabb időre vállalja a bérleti díj megfizetését. Utána többnyire megveheti az ingatlant. Az LMP kerületi képviselője derítette ki, hogy egyik Fidesz-KDNP-s képviselőtársa 2012 óta bérelhet így egy felújított lakást, de olyan kormánypárti képviselő is van, aki a nagymamája nevén jutott be a megújult Tűzoltó utcában lévő lakásba, ám a nagyi helyett ő él ott a családjával. Szomszédja véletlenül a kerület korábbi jegyzője. 2014-ben egy másik fideszes képviselő 9,6 millió forintért vásárolt meg az önkormányzattól egy 90 négyzetméteres lakást, de a korábbi – szintén fideszes alpolgármester lánya is így jutott ingatlanhoz. Mindezt Bácskai János kormánypárti polgármester minden őt megkereső újságíró kérdésére etikusnak nevezte.
A kormánypárt-közelieknek megfizethető a Várnegyed.
Ne gondolja senki, hogy az ingatlanbérleti- és vásárlási biznisz az utóbbi időben kezdett virágozni egyes jobboldali körzetekben. 2009-ben Kőszegen kavart botrányt, hogy egy pár éve odaköltözött vállalkozó, aki később biztos helyet kapott a városi Fidesz-listán, 2007-2008-ban saját magának, majd felesége, nővére és apósa nevére is önkormányzati ingatlanokat vett meg nyomott áron. A közfelháborodás nyomán elindult rendőrségi vizsgálat természetesen nem talált szabálytalanságot a szerződésekben, de a párt kirúgta soraiból a mohó vállalkozót. Az ügy pikantériája, hogy most három megvásárolt ingatlant visszaadna 9 millióért, ha cserében egy 32 milliós üzletet megszerezhetne.
Szabó Tamás, Jászberény fideszes polgármestere sem volt nagyon gátlásos, amikor elvált a feleségétől és új párjával lakásra volt szüksége. A nélkülözhetetlen szakembereknek, például egy orvosnak fenntartott 85 négyzetméteres önkormányzati ingatlant a helyi lapban meghirdette és a pályázatot természetesen megnyerte.
Visszanyúlhatunk az előző ciklusra is, akkor sem ment ritkaságszámba, hogy hűséges kiszolgálók, cimborák, rokonok jutottak olcsó bérlakásokhoz. Rogán Antal polgármesterként például - az azóta Együtt-elnökké előlépett Juhász Péter információi szerint - majdnem egy egész emeletet osztott ki így a belvárosi önkormányzat hűséges munkatársainak, de botrány volt abból is, hogy Habony Árpád nagynénje 8 hónap alatt 50 milliót keresett egy önkormányzattól megvett Károly körúti lakáson, meg abból is, hogy Karsai Károly akkori alpolgármester nevelt lánya és anyósa is lakáshoz jutott a Belváros vezetőinek segítségével.
Zuglóban a 2014-es választás előtt az utolsó pillanatban akadályozta meg az ellenzék, hogy Papcsák Ferenc akkori polgármester munkatársai közül öten bérleti jogot szerezzenek kerületi ingatlanokra, holott volt fővárosi lakásuk. És akkor még egy szót sem szóltunk azokról a 70-80 milliónál kezdődő lakásokról, amit az Orbán-kormány tagjai kivétel nélkül „szülői segítséggel” és „baráti kölcsönökből” vásároltak meg Budapest legdrágább lakóparkjaiban vagy az agglomerációban. A vagyonos vidéki vállalkozók sem tudnak ekkorát lépni, ha a gyermeküket felveszik valamelyik egyetemre, többnyire megelégszenek egy másfél szobás panellel vagy albérlettel.
