Lassú volt és nem szenzációhajhászás jellemezte, ezt mondta Balázs Géza nyelvész a Szomszédok című teleregényről, amely idén ünnepelte első adásba kerülésének harmincadik évfordulóját. Az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezetője úgy látja, a sorozatot azért szerethették milliók, mert a mindennapokban játszódott – azonosítható lakótelepen, átélhető figurákkal. „Volt benne egy kis megmosolyogtató, naiv pedagógia és didaktika” – tette hozzá a médiaismeretet is oktató szakember. „Nem csak ma csodálkozunk azon, hogy mennyire bugyutácska, de akkoriban is nevettünk rajta, mert túlzottan parabolisztikus volt, néptanító jellegű, ami nagyon megfért az atyáskodó szocialista rendszerrel” – tette hozzá Gayer Zoltán médiaszakértő, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója.
A kéthetente jelentkező Szomszédok mérföldkő a magyar tévézés krónikájában. A Horváth Ádám ötletéből és rendezői vezényletével megvalósult sorozat próbarészét a Magyar Televízió 1987. május 7-én mutatta be, rövidesen a legtöbb család már-már rokonaiként említette a gazdagréti lakótelep figuráit. A teleregény népszerűségét remekül példázzák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a Népszava által kikért, a Nielsen közönségmérés során nyert adatok. A Szomszédok hetedik ismétlését idén kezdte meg az M3 csatorna, a sorozatot 2017 májusban adásonként még mindig átlagosan 241 ezren választották. A műsor egykori csúcsnézettsége körülbelül 6,5 millió volt.
„A kalandos, romantikus történet, amely a történetmesélés egyik alapja, örök. Az Odüsszeia ezért minden korban, eredetiben és bármilyen feldolgozásban ajánlható mindenkinek” – mondta lapunknak Balázs Géza egyet értve a tévés mondással, miszerint a legtöbb televíziós szappanopera gyökere, Homérosz eposzáig vezethető vissza. Úgy látja, harminc évvel a Szomszédok indulását követően is lenne igény a mai magyar valóság „rendszeres, életszagú, átélhető eseményeinek, jeleneteinek írói-dramaturgiai-filmes feldolgozására.” Gayer Zoltán máshogy látja a sorozat valóság- és társadalomábrázolását. "A Szomszédok abszolút rendszerigazoló volt, egy minimális szelep funkcióval felruházva, így egyes epizódjaiban néha kimondtak bizonyos társadalmi problémákat.”
Noha a Szomszédok ikonikus alkotás, nem szabad elfeledni azt, hogy rengeteg profi, illetve YouTube-ra készült hangalámondásos, összevágásos paródia és internetes mém született a jeleneteiből. Balázs Géza szerint a magyar oktatásügy kétségtelen sikerévé vált az, hogy mélyen elültette az emberekben: a magas kultúra értékes, a tömegkultúra selejt. „Nem ellentétként, hanem átmenetekként, egymás kiegészítőjeként kellene tekinteni a kulturális rétegekre. Nem kell szégyellni a szórakoztató szappanoperák kedvelését, de érdemes elgondolkodni azon, ha már csak az jelenti a mindennapi művelődést” – figyelmeztetett. Hozzátette, a ma embere az információözön miatt állandóan fáradtnak érzi magát, az pedig kedvez a tömegkultúrának.
Az ELTE bölcsészkarán megrendezett Bölcsész Napok nevű rendezvényen Szomszédok 30 címmel rendeztek pódiumbeszélgetést és közönségtalálkozót májusban. A kampusz színpadán a szerepelői közül Pásztor Erzsi, Trokán Péter, Fehér Anna és Nemcsák Károly színművészek elevenítették fel emlékeiket.
