Pártot alapítanak a gerillák

Kolumbiában pártot kívánnak alapítani a szélsőbaloldali gerillaszervezet, a FARC lázadói. A mozgalom egyik vezetője, Carlos Antonio Lozada közlése szerint a zászlóbontásra szeptember 1-jén kerülhet sor. Az új politikai erő nevét és programját az alapításkor ismertetik majd.

„Szeptember elsején lépünk majd a nyilvánosság elé az új tömörüléssel” – jelentette ki Lozada, polgári nevén Julian Gallo. „Békét kötöttünk azért, hogy a politikai élet szereplői legyünk” – tette hozzá a FARC tárgyalója, Ivan Marquez, aki ezzel a hadsereg és a lázadók által novemberben aláírt békemegállapodásra utalt. A mintegy 7000 gerilla lefegyverzése, amelyet az ENSZ ellenőrzött, júniusban zárult le. Az 1964 óta tartó konfliktusban mintegy 260 ezren vesztették életüket. Körülbelül 6 millió ember menekült el lakóhelyéről, több mint 60 ezer személyt pedig eltűntként tartanak nyilván.

Szerző

Lengyelország - Végre megszólalt a katolikus egyház

Publikálás dátuma
2017.07.25. 11:23
Fotó: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook
A lengyel katolikus egyház üdvözölte, hogy Andrzej Duda vétójogával élve megakadályozta azon három törvényből kettő életbe lépését, amelyek lényegében teljes ellenőrzést adnának a kormányzó jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) pártnak az igazságszolgáltatás felett.

 Köszönetet mondott az államfőnek a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke. Sranislaw Gadecki érsek rámutatott, meg kell tartani az egyensúlyt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom között, egyben garantálni kell a demokrácia működését. Egy hiteles demokrácia csak jogállamban működhet – tette hozzá a főpap.

A katolikus egyházat sok bírálat érte amiatt, mert nagyrészt hallgatott az utóbbi évek legnagyobb lengyelországi jogsértése kapcsán. Sokan úgy vélték, az egyháznak meglenne a befolyása arra, hogy a jó útra terelje a kormánypártot, ehelyett nem tett semmit. Pawel Rytel-Andrianik, a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke azonban a napokban visszautasította a vádat, megfogalmazása szerint az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdések nem az egyház kompetenciájába tartoznak. Reményét fejezte ki, hogy „minden párt a jogállamiságért munkálkodik”.

Paweł Rytel-Andrianik a pápával - Forrás: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook

Paweł Rytel-Andrianik a pápával - Forrás: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook

A szóvivő a KNA német katolikus hírügynökség megkeresésére nem akarta kommentálni a belpolitikai botrányt, pedig a PiS bírálói arra kérték az egyházi vezetést, hallassa a hangját, tegyen valamit a jogállam értékeinek megvédéséért.

Bírálatokkal illette a katolikus egyházat az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) elnke, Malgorzata Gersdorf is, aki a Süddeutsche Zeitungban kifejtette, az egyház elérhetne valamit, ha akarna, de „valójában a Jog és Igazságosság pártján áll”. Ezért „nem mondott eddig semmit és a jövőben sem fog”.

Duda vállalja a felelősséget

Andrzej Duda lengyel államfő vállalja a felelősséget az igazságügyi reformért, új törvénytervezeteket készít elő, a kormány elvárása az, hogy ezek a Beata Szydlo miniszterelnök által kitűzött három célt valósítják meg - jelentette ki kedden Rafal Bochenek kormányszóvivő. Nyilatkozatával egyidőben Duda szóvivője közölte: az államfő aláírta a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.

A kormányszóvivő elmondta: "nehéz megérteni" az államfő döntését a kettős vétóról. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a kormányfő és az államfő közötti kapcsolat "olyan, amilyennek a legfelsőbb állami szervek közötti viszonynak lennie kell".

"Tudjuk, hogy az elnök úr új kezdeményezésre vállalkozott az igazságyügyi reformot illetően, ez ügyben felelősséget vállalt" - szögezte le Bochenek. Emlékeztetett arra, hogy Duda hétfőn kilátásba helyezte, két hónapon belül előterjeszti új tervezeteit. (MTI)

Szerző
Frissítve: 2017.07.25. 13:28

Lengyelország - Végre megszólalt a katolikus egyház

Publikálás dátuma
2017.07.25. 11:23
Fotó: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook
A lengyel katolikus egyház üdvözölte, hogy Andrzej Duda vétójogával élve megakadályozta azon három törvényből kettő életbe lépését, amelyek lényegében teljes ellenőrzést adnának a kormányzó jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) pártnak az igazságszolgáltatás felett.

 Köszönetet mondott az államfőnek a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke. Sranislaw Gadecki érsek rámutatott, meg kell tartani az egyensúlyt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom között, egyben garantálni kell a demokrácia működését. Egy hiteles demokrácia csak jogállamban működhet – tette hozzá a főpap.

A katolikus egyházat sok bírálat érte amiatt, mert nagyrészt hallgatott az utóbbi évek legnagyobb lengyelországi jogsértése kapcsán. Sokan úgy vélték, az egyháznak meglenne a befolyása arra, hogy a jó útra terelje a kormánypártot, ehelyett nem tett semmit. Pawel Rytel-Andrianik, a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke azonban a napokban visszautasította a vádat, megfogalmazása szerint az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdések nem az egyház kompetenciájába tartoznak. Reményét fejezte ki, hogy „minden párt a jogállamiságért munkálkodik”.

Paweł Rytel-Andrianik a pápával - Forrás: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook

Paweł Rytel-Andrianik a pápával - Forrás: Paweł Rytel-Andrianik/Facebook

A szóvivő a KNA német katolikus hírügynökség megkeresésére nem akarta kommentálni a belpolitikai botrányt, pedig a PiS bírálói arra kérték az egyházi vezetést, hallassa a hangját, tegyen valamit a jogállam értékeinek megvédéséért.

Bírálatokkal illette a katolikus egyházat az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) elnke, Malgorzata Gersdorf is, aki a Süddeutsche Zeitungban kifejtette, az egyház elérhetne valamit, ha akarna, de „valójában a Jog és Igazságosság pártján áll”. Ezért „nem mondott eddig semmit és a jövőben sem fog”.

Duda vállalja a felelősséget

Andrzej Duda lengyel államfő vállalja a felelősséget az igazságügyi reformért, új törvénytervezeteket készít elő, a kormány elvárása az, hogy ezek a Beata Szydlo miniszterelnök által kitűzött három célt valósítják meg - jelentette ki kedden Rafal Bochenek kormányszóvivő. Nyilatkozatával egyidőben Duda szóvivője közölte: az államfő aláírta a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.

A kormányszóvivő elmondta: "nehéz megérteni" az államfő döntését a kettős vétóról. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a kormányfő és az államfő közötti kapcsolat "olyan, amilyennek a legfelsőbb állami szervek közötti viszonynak lennie kell".

"Tudjuk, hogy az elnök úr új kezdeményezésre vállalkozott az igazságyügyi reformot illetően, ez ügyben felelősséget vállalt" - szögezte le Bochenek. Emlékeztetett arra, hogy Duda hétfőn kilátásba helyezte, két hónapon belül előterjeszti új tervezeteit. (MTI)

Szerző
Frissítve: 2017.07.25. 13:28