Előfizetés

Embercsempészet - Az EU folytatja a földközi-tengeri missziót

 Meghosszabbították kedden az embercsempészet ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri haditengerészeti művelet mandátumát - jelentette be az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a 2015-ben indított misszió hatálya július 27-én járt volna le, de kedden döntés született annak meghosszabbításáról 2018. december 31-ig.

A tanács egyúttal a művelet megbízatását is módosította, amelynek értelmében a részt vevő hajók ezentúl egyebek mellett a líbiai kőolaj illegális kereskedelméről is információt fognak gyűjteni. "Két évvel ezelőtt az EU tagállamai egyhangúlag úgy határoztak, hogy együttesen lépnek fel korunk egyik legaljasabb bűnözési formája, az emberkereskedelem ellen, és e célból elindították a Sophia műveletet. Számos, embercsempészettel gyanúsított személyt tartóztattak le, és sok ember életét sikerült megmenteni a Földközi-tenger térségében, tavaly óta pedig az európai lobogó alatt szolgáló emberek feladatai közé tartozik a líbiai parti őrség kiképzése is" - mondta Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A művelet célja elsősorban az embercsempészek elleni küzdelem, de a benne részt vevő hajóknak gyakran Európába tartó bevándorlókat kell kimenteniük a tengerből.

Bennfentes források szerint a misszió mandátumát eredetileg az uniós külügyminiszterek múlt heti ülésén tervezték meghosszabbítani, ezt azonban Olaszország akkor megakadályozta, egyes szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a Sophia az olasz hatóságok számára egy ideje már inkább nehézséget, mintsem segítséget jelent.

Róma már korábban értésre adta, hogy arra törekszik: a többi tagország hajói ne csak az olaszországi partokra szállítsák a Földközi-tengeren kimentett embereket.

2017 első hat hónapjában mintegy 85 ezren értek partot Olaszországban, ötödével többen, mint a múlt év azonos időszakában.

Ismét Magyarország határán a sertéspestis

Publikálás dátuma
2017.07.25. 11:41
Shutterstock fotó
Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP); a vírust alig 20 kilométerre a magyar határtól, Beregújfalunál mutatták ki - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz.

Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható, a vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is regisztráltak számos újabb megbetegedést. Az európai hatóságok igyekeznek megállítani a kórokozó terjedését: Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határkikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén az illegálisan bekerülő betegség-közvetítő anyagok kiszűrésére.

A Nébih kiemelte: a sertéságazat fennmaradása és fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára, ezért kérik, hogy a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek. Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni a vírust.

A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP-t megállítják, sertések szállítását, forgalmazását, felvásárlását szintén korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja sem engedélyezett.

A Nébih összeállított egy 11 pontos listát, ami a betegség megelőzésének szempontjából fontos tanácsokat sorol fel és egy 12 pontos listát, amelyet a vadászoknak érdemes betartaniuk. A tanácsok, illetve az ASP-vel kapcsolatos további információk a Nébih honlapján találhatók. A hatóság több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.

Ismét Magyarország határán a sertéspestis

Publikálás dátuma
2017.07.25. 11:41
Shutterstock fotó
Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP); a vírust alig 20 kilométerre a magyar határtól, Beregújfalunál mutatták ki - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz.

Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható, a vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is regisztráltak számos újabb megbetegedést. Az európai hatóságok igyekeznek megállítani a kórokozó terjedését: Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határkikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén az illegálisan bekerülő betegség-közvetítő anyagok kiszűrésére.

A Nébih kiemelte: a sertéságazat fennmaradása és fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára, ezért kérik, hogy a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek. Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni a vírust.

A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP-t megállítják, sertések szállítását, forgalmazását, felvásárlását szintén korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja sem engedélyezett.

A Nébih összeállított egy 11 pontos listát, ami a betegség megelőzésének szempontjából fontos tanácsokat sorol fel és egy 12 pontos listát, amelyet a vadászoknak érdemes betartaniuk. A tanácsok, illetve az ASP-vel kapcsolatos további információk a Nébih honlapján találhatók. A hatóság több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.