Gaudiopolis 2017 – az öröm városa

Szeptember végén ismét jelentkezik Magyarország legnagyobb független, hálózatosan szerveződő művészeti kezdeményezése, az Off-Biennále. Új műveket, kiállításokat, kiadványokat, eseményeket és oktatási programokat hoz létre, támogatja a magyar művészek munkáját és közelebb hozza a nemzetközi művészeti életet. Magánlakásokban, üres üzlethelyiségekben, ipari épületekben, alternatív színházakban, köztereken rendezkedik be, és a város felfedezésére hívja a közönséget. Célja, hogy a képzőművészet eszközeivel részt vegyen a közügyekről való társadalmi párbeszédben, és erősítse a demokrácia kultúráját. Az OFF idei kiadása a Gaudiopolis 2017 – Az öröm városa címet viseli, és öt hétig várja majd a látogatókat. A Gaudiopolis (1945–1950) egy gyermekköztársaság volt, melyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapított a második világháborút követően Budapesten - emlékeztetnek a szervezők.

Szerző
2017.07.26 07:50

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 16:32

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05