Ömlik a pénz a fociba - 1,8 milliárd egy szlovák stadionra

Publikálás dátuma
2017.07.26. 19:06

Hárommilliárd forintot költ hazai és határon túli focira a kormány – írta a friss Magyar Közlöny alapján a Magyar Nemzet. A legtöbb pénzt a szlovák második ligában szereplő Komáromi Football Club kapja, amely ötmillió-kilencszázezer eurót, azaz nagyjából 1,8 milliárd forintot költhet a klub által használt stadion felújítására. 

A pénzből lebontják a futballpálya körül meglévő földsáncot, új fűtött füves pályát alakítanak ki, de lesz műfüves pálya is, valamint felújítják a meglévő öltözőket és lelátókat is, és új lelátót is építenek.

A kabinet összesen 413,2 millió forinttal támogatja – szintén az MLSZ-en keresztül – a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát és alközpontjait is. Azért itthon sem maradnak pénz nélkül a csapatok: a másodosztályba most feljutott Kazincbarcika 492 millió forintot kap sportpálya-fejlesztésre. 

Szerző

Kvótaper - Luxemburg megállítja Orbánt

Publikálás dátuma
2017.07.26. 18:19
Menekültek a déli határnál 2015-ben FOTÓ: Vajda József
Vesztésre áll a kvótaperben az Orbán-kormány: a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka. Szijjártó Péter szerint ez is Soros György műve.

Egyelőre megbukott a magyar és a szlovák érvelés a “kvótaperben”. Yves Bot francia főtanácsnok szerdán elhangzott indítványában azt javasolta, hogy a testület ősszel várható ítéletében utasítsa el Magyarország és Szlovákia keresetét a menedékkérők ideiglenes áthelyezésre vonatkozóan. A főtanácsnoki vélemény nem köti a bírákat, akik általában az indítvánnyal megegyezően szoktak ítélni. 

A bírósági előterjesztéssel csaknem egyidőben az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a bő egy hónapja elindított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal szemben, amiért “továbbra is megszegik a  Görögország, Olaszország és más tagállamok felé fennálló  kötelezettségvállalásaikat”, és nem kezdték meg menedékkérők áthelyezését a területükre. A három tagállam ismét egy hónapot kapott a válaszadásra. Ha kötik az  ebet a karóhoz, a brüsszeli Bizottság az Európai Bíróság elé fogja citálni a három  országot. Ebben az esetben az a rendkívüli helyzet állna elő, hogy Magyarország (és Szlovákia) egyszerre lesz felperes és alperes ugyanarról az EU döntésről folyó két ügyben.

Yves Bot bírósági főtanácsnok indítványában ízekre szedte a magyar és a szlovák érvelést, és hét pontba foglalva verte vissza a felperesek kifogásait. Nem adott helyt sem az eljárási, sem a tartalmi fenntartásaiknak. Véleménye szerint a menedékkérők EU-n belüli szétosztására vonatkozó 2015. szeptember 22-iki határozat alkalmas arra, hogy enyhítsen a frontországokra nehezedő nyomáson. Az áthelyezések nem azért haladnak döcögve, mert a döntés helytelen volt, hanem azért, mert egy sor tagállam — köztük Magyarország és Szlovákia — részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre. “Ez ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos azon kötelezettséggel, amely a tagállamokra vonatkozik a menekültügyi politika területén” — magyarázta Yves Bot. (Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott kimutatása szerint mostanáig a tagországok 24,676 menedékkérőt helyeztek át.)

FOTÓ: EUROPEAN COMISSION

FOTÓ: EUROPEAN COMISSION

A főtanácsnok vitatta azt az álláspontot is, amely szerint a belügyminisztereknek a menedékkérők rendkívüli helyzetben történő áthelyezésére vonatkozó határozata felülírta volna az állam- és kormányfők ettől eltérő iránymutatásait. Erre gyakran  hivatkozik Orbán Viktor miniszterelnök is. A bírósági szakértő rámutatott: a belügyminiszterek 2015. szeptemberében két határozatot hoztak 160 ezer menedékkérő EU-n belüli szétosztásáról. Az első döntés 40 ezer, nemzetközi  védelemre szoruló ember befogadását szorgalmazta szigorúan önkéntes alapon. Yves Bot szerint az uniós vezetők egyéni felajánlásokat szorgalmazó állásfoglalása erre a határozatra vonatkozott, s nem arra az egy héttel később hozott döntésre, amely 120 ezer további menedékkérő kötelező betelepítéséről rendelkezett. Magyarország és Szlovákia csak ez utóbbi határozatot támadta meg az Európai Bíróság előtt.

Dmitrisz Avramopulosz menekültügyekért felelős biztos üdvözölte a főtanácsnoki indítványt, amely szerinte bizonyítja, hogy nincs ok kétségbe vonni a bizottsági javaslat alapján megszületett tanácsi határozat helyességét. Avramopulosz azt üzente cseh, a lengyel és a magyar kormánynak, hogy még nincs késő teljesíteni az elvárásokat.

Újabb eljárást indíthatnának Magyarország ellen
A főtanácsnoki indítványt ősszel követi a bírósági ítélet — erősítették meg lapunknak az Európai Bíróságon. A végső verdiktet nem lehet megfellebbezni. Ha Magyarország úgy döntene, hogy nem hajtja végre, akkor — az Európai Bizottság javaslata alapján — a bíróság újabb eljárást indítana, amelynek a vége pénzbüntetés kiszabása. “Voltak ügyek, amelyekben eljutottunk idáig, és előfordultak már az összeg nagyságát, az elszámolás határidejét érintő technikai viták, de arra még nem volt példa, hogy egy ország ne fizesse ki a bírságot” — mondta kérdésünkre Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. Elvben az is előfordulhat, hogy a büntetés összegét a tagállamnak megítélt uniós támogatások összegéből vonják le, de a szóvivő inkább azt tartja valószínűnek, hogy ha holtpontra jutnának az egyeztetések, a bíróság inkább a kormányokra bízná a további politikai lépéseket.


Mint többször megírtuk, 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kell áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegyet sem fogadtunk be. Bár nem érv a bíróság előtt, a magyar és a szlovák pozíciót mégis erősíti, hogy az elosztott menedékkérők száma messze elmarad a tervezettől: június közepéig alig haladta meg a 20 ezret.

Reakciók

Szijjártó Péter szerint az Európai Bizottság főtanácsnokának javaslata "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek". A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki. A kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem - tette hozzá.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. 

A Fidesz továbbra is kéri a kormányt, harcoljon a kvótaperben azért, hogy a kötelező kvótát ne lehessen bírósági úton sem Magyarországra rákényszeríteni - közölte Gulyás Gergely. A kormánypárt frakcióvezető-helyettese közölte, az ügyet nem tekintik lezártnak, bíznak abban, hogy a bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellenkező döntést hoz. A főtanácsnok állásfoglalását ugyanis a Fidesz elfogadhatatlannak, a közösségi joggal, az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek tartja. Csak a magyar választók jogosultak dönteni arról, hogy kikkel akarnak együtt élni az országban - jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese. (MTI)

Kimerítette az állam a kommunikációs büdzsét

Publikálás dátuma
2017.07.26. 18:06
Az első bő fél évben csaknem 35 milliárdot költött propagandára a kormány. Illusztráció: Molnár Ádám/Népszava
Alig több mint három hónap alatt kimerítette 25 milliárdos éves kommunikációs büdzséjét az állami szféra. A Magyar Nemzet összesítése szerint már áprilisban a korábban emlegetett összeg fölött jártunk, az első bő fél évben pedig csaknem 35 milliárd forintot költöttek a különböző állami szervek a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (Nkoh) keresztül.

A lap szerint másfél hónappal a keretmegállapodás szignálása után már túllépték a 25 milliárdos keretet, a szerződés szerint pedig az összeg kimerülésével a megállapodás megszűnik. Azaz valamikor áprilisban új gigatendert kellett volna kiírni, és amíg ez nem zárul le, újabb állami kommunikációs költésekre nem kerülhetett volna sor. A kontraktusba azonban elrejtettek egy trükköt, amelynek értelmében a 25 milliárd forintos keret kétszer feltölthető. Sőt, ezzel párhuzamosan az eredetileg 12 hónapra kötött megállapodás hatálya is meghosszabbítható, méghozzá összesen három évre. Azaz a szerződés a korábbi hírekkel ellentétben nem egy esztendőre és 25 milliárd forintra szól, hanem vagy három évre, vagy 75 milliárdra, attól függően, melyik fut ki előbb - fejti ki a lap.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja!

Szerző