Maroknyi székely Texasból

Hitelesítette az NVB egy amerikai szervezet újabb "honos népcsoport" elismerését célzó kezdeményezését. De mi lesz a több százezer erdélyi magyar állampolgárral?

„Remek Hírek! Végre a NVB elfogadta a kérvényt a székely őshonosságért, amit a Székelyek Világszövetsége nevében adtunk be június 27-én. Háromszor utasítottak el (technikai okból). Most szükség lesz az aláírás gyűjtésére. Segítség, 1500-2000 aláírás szükséges. Segíthetsz te is?

A www.szekelyekvilagszovetsege.com oldalon több infó található. Köszönjük mindenkinek! Nem volt hiába a június 27-i Megemlékezés és Tüntetés!” olvasható a szervezet Facebook oldalán.

A hír azonnal megmozgatta a közösségi hálót, és nem csak abszurditása miatt, hanem mert, az utóbbi időben egyre jobban virágzó székely mítosz ellenére, az erdélyi-romániai magyarság elemi érdekeit sérti. Mindeddig leginkább román nacionalisták próbálkoztak az erdélyi magyarság székelyekre és magyarokra osztásával, mert egyáltalán nem mindegy a nyelvi jogok érvényesítése szempontjából, hogy egy 1,3 milliós közösségről vagy két, egyenként 600, illetve 700 ezresről van szó.

A kezdeményező Székelyek Világszövetségének, saját honlapján található adatai szerint, székhelye az Egyesült Államokban, a texasi Carrolltonban van. Nyilván nem ott tevékenykednek, hiszen legutóbbi megmozdulásuk, (amelyen 120-an vettek részt) is Budapesten volt, június 27-én, a romániai falurombolás elleni 1988-as tüntetés évfordulóján. Meghirdetett céljaik zavarosak, mert miközben állítólag a székely autonómiáért, önrendelkezésért harcolnak, honlapjukon ugyanakkor a független Székelyföld szükségességét is hirdetik. A Nemzeti Választási Bizottság által kedden jóváhagyott választópolgári kezdeményezés viszont a Magyarországon élő székelyeket érintené, amennyiben megvalósulna.

Csakhogy … A nemzetiségek jogairól szóló magyar törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Kérdés, a magyartól különböző nyelve, kultúrája és hagyományai vannak a székelyeknek? Több mint 100 éve élnek a mai Magyarország (hiszen nem a történelmi Magyarországra vonatkozik a jogszabály) területén? És mit nyernek ezzel a kezdeményezők, hacsak nem feltűnési viszketegségről, egy-egy remélt kisebbségi vezetői tisztségről van szó?

Ha sikerül is összeszedni a szükséges aláírásokat a rendelkezésre álló 120 nap alatt, az NVB-nek a népcsoporttá nyilvánításról ki kell kérnie a Magyar Tudományos Akadémia véleményét, az Országgyűlés pedig az MTA véleménye alapján dönt.

Abszurd lenne

Ha valaki székelynek tartja magát, miért ne lenne hozzá joga? Mi köze ehhez az akadémiának és a pártoknak, merült fel a kérdés a közösségi hálón. Stefano Bottoni, az erdélyi magyarság politikatörténetének egyik legismertebb kutatója megkeresésünkre elmondta, hogy a Magyarországon élő olaszok között is volt hasonló próbálkozás, őt is megkeresték a kezdeményezők. Bottoni hangsúlyozta, hogy a személyes önazonosságot nem szabad összekeverni egy közösségnek jogilag biztosított státussal. „Én például szívesen vallom magam olasznak (is), és sokkal több olasz él ma Magyarországon, mint (majdnem) bármelyik hivatalosan elismert kisebbség, mégsem kapnak jogi elismerést, pénzt és képviseletet bár többször próbálkoztak már ezzel - és mindig az MTA dobta vissza kérésüket, nagyon helyesen. Ráadásul családi etnobiznisz volt a háttérben, mint sok más esetben. A székelyek esetében ráadásul a kérdés rendkívül érzékeny, mert a román állam lassan 100 éve dolgozik - kisebb nagyobb intenzitással - a székelyek "leválásán". Abszurd lenne, hogy az a magyar állam, amely könnyített honosítással teszi lehetővé több százezer székely magyar állampolgársághoz való jutását, közben elismerné őket, mint külön népcsoport”.