Kiderült, ki tanulhat tovább, ki nem - Itt vannak a ponthatárok!

Publikálás dátuma
2017.07.26. 22:04
Egy korábbi Pont Ott Parti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt FOTÓ: Molnár Ádám
Nemcsak az eső, hanem az öröm és a bánat könnycseppjei is hullottak a budapesti Pont Ott Partin szerda este, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor. Idén összesen 105 868-an jelentkeztek valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre, ötezerrel kevesebben, mint tavaly.  A KÉPRE KATTINTVA TOVÁBBI FOTÓKAT LÁTHAT A PONT OTT PARTI BUDAPESTI HELYSZÍNÉRŐL!

A legtöbben (mintegy 12 ezren) az ELTE valamelyik képzését jelölték meg első helyen, ide került be a legtöbb új hallgató is: ősztől 8776 gólya kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Itt a legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak tanulna. A nemzetközi tanulmányok szaknál 468 pontot kellett szerezni az államilag támogatott helyhez.

Összességében a gazdálkodási és menedzsment, illetve a mérnökinformatikus szakok bizonyultak a legnépszerűbbnek. Előbbihez 440-450 pont kellett, egyetemtől függően. Utóbbi esetében 281 pont is elég volt az Óbudai Egyetemen, a Műegyetemen viszont már 375 pontra volt szükség. A felvételin maximum 500 pontot lehetett összegyűjteni, a minimum ponthatár 280 volt, ennél kevesebbel sehova nem lehetett bekerülni, még önköltséges képzésre sem.

Az Eduline közzétette a részletes listát, ami az összes egyetem és főiskola összes karának ponthatárát tartalmazza. A listáért kattintson ide! 

Szerző
Frissítve: 2017.07.26. 23:21

ExPetya és társai - Pusztítanak a zsarolóvírusok

Az elmúlt egy évben több mint 11 százalékkal emelkedett a zsarolóvírusos támadások száma a világban – derül ki az európai bűnüldözési hivatal, az Europol adataiból. Ugyanakkor ezzel együtt a védekezés is javul. Számítógépes szakértők segítségével ugyanis 28 ezer megfertőzött gépet sikerült megmenteni. 

Az Europol közleménye szerint 2012 óta folyamatosan emelkedik a zsarolóvírusos támadások száma. A Kaspersky Lab pedig úgy tudja, hogy 2016 áprilisa és 2017 márciusa között az emelkedés 11,4 százaléknak felel meg. Tavaly 2,581 millió számítógép vált a pénzt követelő vírus áldozatává. Az Europol a Kasperskyvel és a holland rendőrséggel egy évvel ezelőtt indította útjára a zsarolóvírusok kiirtását célzó kezdeményezését.

Májusban a WannaCry vírus hajtott végre különösen súlyos támadást: 300 ezer számítógépes rendszert fertőzött meg a világ 150 államában. A módszer lényege, hogy a kártevő titkosítja a gépen lévő fájlokat, s pénzt kér a dekódolás fejében. Az Europol közlése szerint néhány rendszer mind a mai napig nem tért magához a másik súlyos, június 27-én indított támadás után, amelyet ExPetyának kereszteltek el.

Szerző

ExPetya és társai - Pusztítanak a zsarolóvírusok

Az elmúlt egy évben több mint 11 százalékkal emelkedett a zsarolóvírusos támadások száma a világban – derül ki az európai bűnüldözési hivatal, az Europol adataiból. Ugyanakkor ezzel együtt a védekezés is javul. Számítógépes szakértők segítségével ugyanis 28 ezer megfertőzött gépet sikerült megmenteni. 

Az Europol közleménye szerint 2012 óta folyamatosan emelkedik a zsarolóvírusos támadások száma. A Kaspersky Lab pedig úgy tudja, hogy 2016 áprilisa és 2017 márciusa között az emelkedés 11,4 százaléknak felel meg. Tavaly 2,581 millió számítógép vált a pénzt követelő vírus áldozatává. Az Europol a Kasperskyvel és a holland rendőrséggel egy évvel ezelőtt indította útjára a zsarolóvírusok kiirtását célzó kezdeményezését.

Májusban a WannaCry vírus hajtott végre különösen súlyos támadást: 300 ezer számítógépes rendszert fertőzött meg a világ 150 államában. A módszer lényege, hogy a kártevő titkosítja a gépen lévő fájlokat, s pénzt kér a dekódolás fejében. Az Europol közlése szerint néhány rendszer mind a mai napig nem tért magához a másik súlyos, június 27-én indított támadás után, amelyet ExPetyának kereszteltek el.

Szerző