Felminősítette az Erste Bankot a Moody's

Publikálás dátuma
2017.07.27. 22:01
FOTÓ: Népszava
Javította az Erste Bank Hungary (EBH) több osztályzatát csütörtökön a Moody's Investors Service, egyebek mellett a bank eszközminőségének és tőkemegfelelési mutatóinak folytatódó javulásával indokolva a lépést.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy az EBH hosszú és rövid távú forint- és devizabetéti besorolását Ba2/Not Prime-ról Baa3/Prime-3-ra minősítette fel. A hosszú távú betéti besorolás két fokozattal javult, és immár a befektetési ajánlású kategóriában van. Az Erste magyarországi érdekeltségének Baa3 hosszú távú betéti besorolása azonos a tavaly november óta érvényes magyar szuverén adósosztályzattal.

Az EBH forintbetéti besorolásának kilátása változatlanul további felminősítés lehetőségére utaló pozitív, a devizabetéti osztályzat kilátása stabil. A Moody's egyidejűleg a bank alapszintű adósminőség-értékelésének (baseline credit assessment, BCA) mutatóját az eddigi b3-ról szintén két fokozattal b1-re javította, az EBH hosszú és rövid távú partnerkockázati minősítését (Counterparty Risk Assessment, CRA) Baa2(cr)/Prime-2(cr)-re emelte az eddigi Ba1(cr)/Not Prime(cr)-ről.

A BCA mutatóval a Moody's az adott bankok önálló, saját, belső pénzügyi erejét méri a rendkívüli állami segítség lehetőségének kiszűrésével. A BCA-értékelés kétfokozatú javítása - amelyre a többi osztályzati felminősítés is alapul - a Moody's indoklása szerint az EBH eszközminőségi és tőkemegfelelési helyzetének folyamatos javulását tükrözi, és azt, hogy hatévi veszteséges működés után tavaly nyereségessé vált.

A hitelminősítő kiemelte, hogy a magyar Erste-érdekeltség nem teljesítő kinnlevőség-hányada tavaly decemberig 11,2 százalékra csökkent az egy évvel korábban mért 19,2 százalékról, a problémás kinnlevőség-portfolió értékesítése, illetve leírása nyomán, és annak eredményeként is, hogy a javuló gazdasági kondíciók közepette hatékonyabb lett a behajtási tevékenység.

Az EBH nem teljesítő követelés-portfoliójának fedezettségi rátája is javult az elmúlt néhány évben, és 2016 decemberében 65 százalékos volt, bár ezt a Moody's továbbra is mérsékelt aránynak nevezi csütörtöki londoni elemzésében. A hitelminősítő kiemeli ugyanakkor, hogy az EBH tavalyi nettó bevétele 43,3 milliárd forint volt, ami erőteljes, 2,2 százalékos átlagos eszközarányos megtérülésnek felel meg. A Moody's hangsúlyozza mindazonáltal, hogy ez az erős eredmény mindenekelőtt a devizaalapú ingatlanhitelek átváltásához kötődő elszámolási hatásokból eredt. Az egyszeri tételekhez kötődő bevételek kiszűrésével az EBH átlagos eszközarányos megtérülése a Moody's becslése szerint 0,6 százalék lenne.

A hitelminősítő felidézi azt is, hogy az EBH jelentős, 250 millió eurós tőkeinjekcióban részesült az osztrák anyacégtől, az Erste Grouptól, és ez - a javuló nyereségességgel együtt - jobb tőkemegfelelési mutatót is eredményezett: az alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési ráta decemberben 14,1 százalék volt a 2015 decemberében mért 11,1 százalék helyett.

Az EBH finanszírozási struktúrája is kiegyensúlyozottabbá vált: a bruttó kinnlevőség/betétállomány-ráta tavaly decemberre fokozatosan 78 százalékra csökkent a két évvel korábbi 112 százalékról - áll a Moody's elemzésében. Az elemzés szerint az Erste Bank Hungary hosszú futamú forintbetét-besorolásának pozitív kilátása a Moody's azon várakozását jelzi, hogy a bank adósprofilja tovább javul a következő 12-18 hónapban, a problémás kinnlevőségek folytatódó csökkenése és a jó tőkeellátottság fenntartása révén.

Az EBH hosszú távú devizabetét-osztályzata most a Magyarországra érvényes devizabetét-besorolási országplafon szintjén van, és emiatt akkor is ezen a szinten maradna, ha a forintbetét-osztályzat javulna - hangsúlyozza a csütörtöki felminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Moody's Investors Service.

A Moody's az elmúlt hetekben - jórészt az EBH-felminősítés indoklásában említett okokhoz hasonló folyamatokra hivatkozva - emelte az MKB és az FHB osztályzatait is, tavaly pedig stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer egészének kilátását. Ehhez fűzött indoklásában a nem teljesítő kinnlevőségek arányának szektorszintű csökkenését emelte ki. Ezt a folyamatot más nagy londoni házak is hangsúlyozták legutóbbi térségi helyzetértékeléseikben.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben összeállított térségi szektorelemzése szerint a tavalyi év második felére éves összevetésben 8,2 százalékkal, 52,6 milliárd euróra csökkent a közép- és kelet-európai bankrendszerek rossz kinnlevőségeinek összege, és Magyarországon a legalacsonyabbak között volt e problémás követelésállomány a térségen belül.

Szerző

BKK-botrány - Magára vállalta az e-jegy bukását a T-Systems

Publikálás dátuma
2017.07.27. 20:56
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A T-Systems Magyarország tájékoztatása szerint őszre elkészül a vállalat saját költségén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) továbbfejlesztett, magas színvonalú online jegyértékesítési rendszere, amelynek növelik a teherbírását és a támadásokkal szembeni ellenálló képességét. 

A közleményükben felidézték: a T-Systems Magyarország szakmai feladata az volt, hogy könnyen, stabilan használható online jegyrendszert építsen fel a megrendelő által megadott igények szerint.  "Egy rendszer fejlesztése az átadással nem fejeződik be" - írták, hozzátéve: az átadás után a felhasználói tapasztalatokra és visszajelzésekre építve tovább tart a munka. Közölték: a rendszernek voltak olyan hiányosságai, amelyek további fejlesztést kívántak; a cég fejlesztőcsapata folyamatosan dolgozik a rendszer továbbfejlesztésén. Úgy fogalmaztak: a szolgáltatás ellen indított támadáshullám következtében néhány napos használat után a BKK-nak fel kellett függesztenie jegy- és bérletwebshopjának működését. 

A szolgáltatás indulása után "három hullámban több típusú és intenzitású támadás" érte a rendszer különböző pontjait. Először még csak kevesen próbálták feltörni a rendszert, de a támadásokhoz IT-szakértelemre volt szükség. A második hullámban szervezetten, "87 különböző IP-címről érkező és még magasabb szakértelmet kívánó" támadások érkeztek. A harmadik hullámban részben külföldi szerverekről érkező támadások mértéke a szolgáltatás működésének leállításához vezetett - olvasható a közleményben.

Azt írták: az "állítólagos adatvédelmi incidensre" tekintettel a T-Systems Magyarország azonnal teljes körű vizsgálatot indított, a belső vizsgálaton felül felkérte az EY nemzetközi tanácsadó céget egy külső, független szakértői vizsgálat lefolytatására. A közleményben idézték Kaszás Zoltánt, a cég vezérigazgatóját is, aki azt mondta, a cél, hogy megerősítsék, ellenállóbbá tegyék az infrastruktúrát, amely "jóval biztonságosabban, többféle fizetési módot lehetővé téve, (...) felhasználóbarát mobilalkalmazással kiegészülve" készül el ősszel. 

Kaszás Zoltán azt is közölte: a tesztelésre a sebezhetőségek feltárására szolgáló, szabályozott technikai platformhoz tartozó, úgynevezett "bug bounty" módszereket is bevetnek. (Ennek lényege, hogy a cég honorálja, ha valaki biztonsági rést vagy bármilyen hibát talál a rendszerben, és azt jelenti.)

Tarlós István főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján felszólította a T-Systems német tulajdonosát, hogy a projekt kidolgozójaként és garantálójaként adjon magyarázatot a budapesti e-jegy értékesítési projektjének problémáira.

Mint ismeretes, a BKK július közepén indult, ám hétfő óta nem működő online jegyrendszerén igen súlyos biztonsági rések maradtak, így – bár a BKK és a fejlesztő T-Systems sokáig tagadta - kívülről hozzá lehetett férni vevők megadott személyes adataihoz. A 24.hu kedden közölte: birtokában van egy július 16.-i adatbázis, ami 3481 utas személyes adatait tartalmazza. Az informatikai rendszer könnyen feltörhető volt, így például a valós árnál sokkal olcsóbban is lehetett jegyet, bérletet venni. A BKK másnap kiadott közleménye szerint a rendszer "sikeres bevezetését és rendeltetésszerű használatát folyamatos informatikai támadással próbálják befolyásolni". Múlt csütörtök éjjel a rendőrök előállították és gyanúsítottként kihallgatták azt a fiatalt, aki észrevett egy "rést" az online értékesítési rendszerben, tesztelte, majd jelezte is a BKK-nak a hibát. Emiatt több ellenzéki párt, többek között az MSZP, az LMP és a Liberálisok tiltakozott. 

A rendszert fejlesztő T-Systems Magyarország szerint kötelességük volt rendőrségi feljelentést tenni. Ugyanakkor megjegyezték: "a BKK és a T-Systems Magyarország vezérigazgatói sajnálattal értesültek arról, hogy a gyanúsított egy fiatal diák, aki a médiában megjelent nyilatkozatai szerint jó szándékkal járt el".

A BKK válaszolt a NAIH elnökének
A Budapesti Közlekedési Központ válaszolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megkeresésére az online jegyértékesítés ügyében - mondta el Péterfalvi Attila, a NAIG elnöke egy újságírói kérdésre válaszolva csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a válasz már megérkezett, de még nem tanulmányozta át. Jelezte: a BKK válaszának ismeretében dönt arról, hogy milyen típusú - vizsgálati vagy hatósági - eljárás indul az ügyben. Azzal kapcsolatban, hogy a 24.hu azt írta, több mint háromezer ember személyes adatai kerültek a birtokukba a BKK online jegyértékesítési rendszeréből, Péterfalvi Attila elmondta: értékelni fogják "az ilyen jellegű adatbázisokat" is. Hozzátette: a hatóság az eljárása során bárkit megkereshet, "akár azt is, aki hozzájuthatott az adatokhoz, vagy a hiányosságokat jelezte".

 

Szerző
Frissítve: 2017.07.27. 21:30

BKK-botrány - Magára vállalta az e-jegy bukását a T-Systems

Publikálás dátuma
2017.07.27. 20:56
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A T-Systems Magyarország tájékoztatása szerint őszre elkészül a vállalat saját költségén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) továbbfejlesztett, magas színvonalú online jegyértékesítési rendszere, amelynek növelik a teherbírását és a támadásokkal szembeni ellenálló képességét. 

A közleményükben felidézték: a T-Systems Magyarország szakmai feladata az volt, hogy könnyen, stabilan használható online jegyrendszert építsen fel a megrendelő által megadott igények szerint.  "Egy rendszer fejlesztése az átadással nem fejeződik be" - írták, hozzátéve: az átadás után a felhasználói tapasztalatokra és visszajelzésekre építve tovább tart a munka. Közölték: a rendszernek voltak olyan hiányosságai, amelyek további fejlesztést kívántak; a cég fejlesztőcsapata folyamatosan dolgozik a rendszer továbbfejlesztésén. Úgy fogalmaztak: a szolgáltatás ellen indított támadáshullám következtében néhány napos használat után a BKK-nak fel kellett függesztenie jegy- és bérletwebshopjának működését. 

A szolgáltatás indulása után "három hullámban több típusú és intenzitású támadás" érte a rendszer különböző pontjait. Először még csak kevesen próbálták feltörni a rendszert, de a támadásokhoz IT-szakértelemre volt szükség. A második hullámban szervezetten, "87 különböző IP-címről érkező és még magasabb szakértelmet kívánó" támadások érkeztek. A harmadik hullámban részben külföldi szerverekről érkező támadások mértéke a szolgáltatás működésének leállításához vezetett - olvasható a közleményben.

Azt írták: az "állítólagos adatvédelmi incidensre" tekintettel a T-Systems Magyarország azonnal teljes körű vizsgálatot indított, a belső vizsgálaton felül felkérte az EY nemzetközi tanácsadó céget egy külső, független szakértői vizsgálat lefolytatására. A közleményben idézték Kaszás Zoltánt, a cég vezérigazgatóját is, aki azt mondta, a cél, hogy megerősítsék, ellenállóbbá tegyék az infrastruktúrát, amely "jóval biztonságosabban, többféle fizetési módot lehetővé téve, (...) felhasználóbarát mobilalkalmazással kiegészülve" készül el ősszel. 

Kaszás Zoltán azt is közölte: a tesztelésre a sebezhetőségek feltárására szolgáló, szabályozott technikai platformhoz tartozó, úgynevezett "bug bounty" módszereket is bevetnek. (Ennek lényege, hogy a cég honorálja, ha valaki biztonsági rést vagy bármilyen hibát talál a rendszerben, és azt jelenti.)

Tarlós István főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján felszólította a T-Systems német tulajdonosát, hogy a projekt kidolgozójaként és garantálójaként adjon magyarázatot a budapesti e-jegy értékesítési projektjének problémáira.

Mint ismeretes, a BKK július közepén indult, ám hétfő óta nem működő online jegyrendszerén igen súlyos biztonsági rések maradtak, így – bár a BKK és a fejlesztő T-Systems sokáig tagadta - kívülről hozzá lehetett férni vevők megadott személyes adataihoz. A 24.hu kedden közölte: birtokában van egy július 16.-i adatbázis, ami 3481 utas személyes adatait tartalmazza. Az informatikai rendszer könnyen feltörhető volt, így például a valós árnál sokkal olcsóbban is lehetett jegyet, bérletet venni. A BKK másnap kiadott közleménye szerint a rendszer "sikeres bevezetését és rendeltetésszerű használatát folyamatos informatikai támadással próbálják befolyásolni". Múlt csütörtök éjjel a rendőrök előállították és gyanúsítottként kihallgatták azt a fiatalt, aki észrevett egy "rést" az online értékesítési rendszerben, tesztelte, majd jelezte is a BKK-nak a hibát. Emiatt több ellenzéki párt, többek között az MSZP, az LMP és a Liberálisok tiltakozott. 

A rendszert fejlesztő T-Systems Magyarország szerint kötelességük volt rendőrségi feljelentést tenni. Ugyanakkor megjegyezték: "a BKK és a T-Systems Magyarország vezérigazgatói sajnálattal értesültek arról, hogy a gyanúsított egy fiatal diák, aki a médiában megjelent nyilatkozatai szerint jó szándékkal járt el".

A BKK válaszolt a NAIH elnökének
A Budapesti Közlekedési Központ válaszolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megkeresésére az online jegyértékesítés ügyében - mondta el Péterfalvi Attila, a NAIG elnöke egy újságírói kérdésre válaszolva csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a válasz már megérkezett, de még nem tanulmányozta át. Jelezte: a BKK válaszának ismeretében dönt arról, hogy milyen típusú - vizsgálati vagy hatósági - eljárás indul az ügyben. Azzal kapcsolatban, hogy a 24.hu azt írta, több mint háromezer ember személyes adatai kerültek a birtokukba a BKK online jegyértékesítési rendszeréből, Péterfalvi Attila elmondta: értékelni fogják "az ilyen jellegű adatbázisokat" is. Hozzátette: a hatóság az eljárása során bárkit megkereshet, "akár azt is, aki hozzájuthatott az adatokhoz, vagy a hiányosságokat jelezte".

 

Szerző
Frissítve: 2017.07.27. 21:30