Így nyaral a magyar

Publikálás dátuma
2017.07.29. 07:09

Kiegyensúlyozottan szeretnek nyaralni a magyarok, a programok mellett a semmittevés is fontos időtöltés. A nyaralási kedv növekedése tartós.

A magyar utazók többsége (80 százaléka) családon belül közösen dönt a nyaralás úti céljáról a Szallas.hu friss felmérése szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy az utazók kétharmada azt is előre megtervezi, a nyaralás idején milyen programokat vesz igénybe, illetve mely látnivalókra fizet be előre. Csak minden harmadik vendég intézi az extra élményeket spontán.

Ugyanakkor a nyaralók nagy többsége a kikapcsolódás során az egyensúlyra törekszik: az aktív programokra és a passzív pihenésre nagyjából ugyanannyi időt szentelnek. Az ideális nyaralásba persze belerondíthatnak zavaró tényezők, melyek sorában az elvárt színvonalon aluli szolgáltatás, a modortalan személyzet, illetve a munkatársaktól beérkező hívások végeztek az élen.

- Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a szálláshelyhez, illetve a szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó mulasztások, hiányosságok mindennél jobban irritálják a vendégeket, a rossz idő, a hangoskodók vagy éppen a nyilvánosan egymást felfaló párok sokkal kevésbé verik ki a biztosítékot vakációzáskor - mondta Szigetvári József. A Szallas.hu ügyvezető igazgatója hozzátette, az idén ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Év Szállása versenyen ezért is kap nagy hangsúlyt a vendégek véleménye: több mint 600 ezer értékelés, várhatóan 150 ezer szavazat és a szakmai zsűri véleménye alapján osztják ki a legjobb szálláshelyeknek járó díjakat.

Illusztráció: Thinkstock

Illusztráció: Thinkstock

A nyaralási kedv tavaly óta tapasztalt növekedése egyébként tartósnak bizonyult - erről már a Budapest Bank felmérésében olvashatunk. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer elutazik idén pihenni. Bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, hiszen az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben.

A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki. Háromnegyedük belföldön is nyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut. Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Szerző

7-en a 7-ről - Ön milyen magasról ugrana le egy Mészáros Lőrinc által épített medencébe?

Publikálás dátuma
2017.07.29. 07:07
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arató András, Klubrádió

A kérdésben nevezett álnagytőkés nem csinált nekem kedvet a toronyugráshoz. Lehet, hogy a medencéje gázzal van feltöltve és büdös is. Utóbbi tulajdonsága egészen bizonyos. Én nem ugrok, nem is dőlök be sem neki, sem a felettes énjének, hiszen nem vagyok én egy Bloomberg. Mi több, a Zuckenberg is lehet okosabb nálam. Csak azt nem értem, miért nem a nevén nevezik. Mármint a gázosé helyett.

Avar János, újságíró

Magasról? Medencébe? Ugrani? Nem vették még észre, hogy manapság csak Lőrinc barát ugrálhat? Meg nyilván a főbarát albarátai. Ők persze, ahogy a toronyugrók is, mindig talpra esnek, s nekik van is víz a medencében. Viszont, aki nem „közeli”, az egyikben sem lehet biztos. Én meg pláne, hiszen nagyon is „távoli” vagyok.

Bolgár György, rádiós újságíró

Bármilyen magasról, ha először Orbán ugrana. Ő a személyes garancia minden Mészáros-féle építményre, tévére, újságra, részvényre. Hogy aztán Orbán bízna-e abban, hogy Mészáros lent elkapja, azt nem tudom. Mindenesetre várom a hatalmas csobbanásokat. Hajrá Mészáros, Hajrá Orbán!

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Mészáros Lőrinc nem épít semmit. Nem vesz semmit. A szomszédéknak veszi. Mészáros Lőrinc örül, ha egy hivatalban sikerül eltalálnia a nevét és a születési számát. Tehát az az úszótorony akár rendben is lehet, hiszen azt is más építené helyette. A kérdés, hogy a sitten is más helyett ül majd, vagy köp, hogy harmadolják? Mert a kétharmad után jön ez a másik kétharmad! Jó magaviselet esetén.

Friss Róbert, újságíró

Sehonnan, mert:

1. Tériszonyom van.

2. Nem gondolom, hogy ugrálnom kellene.

3. Kétféle vízbe nem megyek be, amelyiknek látom az alját és amelyiknek nem,

így nem érdekel sem az illető úr, sem a medencéje.

Horváth Zoltán, újságíró

Ez sok mindenről függ: legfőképpen, hogy az éles pályázati küzdelemben kialakuló kegyetlen árverseny eredményeképpen jutott-e egyáltalán víz abba a medencébe? Mert, ha nincs víz, akkor gáz van. És az nekem kevés.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

A régi vicc szerint egy fideszes úgy lesz öngyilkos, hogy leveti magát az egójáról az IQ-jára. Nem becsülném túl magamat, de azért picivel föntebbre kéne építeni azt a medencét. A tornyot ugyanis nem lehet kisebbre venni, mert arra ki van már fizetve a becsületes 3,1 milliárd forint.

Szerző

Van, ahol pénzt termel az egészségügy

Publikálás dátuma
2017.07.29. 07:02
VARGA PÉTER PÁL FOTÓ: Vajda József
Az államnak hamarosan meg kell fontolnia a kiegészítő egészségbiztosítások bevezetését – véli Varga Péter Pál gerincgyógyász, akinek a Csányi-család tőkéjével megerősített klinikája is erre tekintve fejleszti például a sportolók speciális ellátását.
Mi az a BHC?
Budai Egészségközpont (BHC) évi 6,5 milliárdos forgalmával komoly szereplője a magánegészségügyi piacnak, több mint 150 orvosuk van, mintegy 45 szakterületen kínálnak személyre szabott ellátást. A BEK része a Királyhágó úton lévő Országos Gerincgyógyászati Központ, valamint a MOM Park szomszédságában lévő sokszakmás járóbeteg szakrendelő is. A vállalkozást, 2000-ben Varga Péter Pál indította el.

- A hír: megvásárolta a Budai Egészségközpontot Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Hogyan zajlik egy ilyen üzlet?

- Egyszerűen. Úgy becsülöm, hogy még hét évem van az aktív pályámból, s ahogy megyek kifelé a műtőből, a cég irányításából, még két nagy feladatom van: biztosítani az itteni gerincsebészet folytonosságát és megerősíteni az intézményt. Ehhez szükség van külső tőkére. Tavaly beleugrottam egy nagy ívű fejlesztésbe, új műtők készültek, kialakítottam egy új igazgatóságot, diagnosztikai centrumot, sportegészségügyi központot. Közben kivásároltam korábbi, teljesen passzív tulajdonostársaimat, az 50 százalékot jegyző Szalay-Bobrovniczky Kristófot (Primátum Found) és a 10 százalékot birtokló Heim Pétert (Confident). Egyszerűen azért, mert a céljaimhoz aktív partnerre volt szükségem. Csányi Sándorhoz több évtizedes ismeretség, barátság köt, jól ismeri a cég működését, de végül a fia kérdezett rá, aki a családi cégüket, a Bonitas 2002-t vezeti, hogy miért nem ők a potenciális új társak. Ekkor már hónapok óta „flörtöltem” egy komoly befektetővel, de a Bonitas ajánlata lett a befutó.

BHC - A MOM Park közelében lévő szakrendelő FOTÓ: Vajda József

BHC - A MOM Park közelében lévő szakrendelő FOTÓ: Vajda József

Egyesülhetnek
A GVH július 25-én jóváhagyta azt a szerződést, amellyel a Bonitas 2002, Csányi Sándor cége, megvásárolta a Budai Egészségközpont Kft. 60 százalékát, és ezzel az OTP vezér megszerezte az irányítást az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi intézmény felett. A negyven százalékot birtokló Medikomp Kft. tulajdonosa Varga Péter Pál gerincgyógyász és családja csaknem húsz éve építi egészségügyi porfólióját.

- Az a hír járja, hogy a korábbi üzlettársai kivásárlására is az OTP-től, Csányi bankjától kapta a hitelt. Kapun belül voltak, ismerték a könyveit.

- Nem az OTP adta a hitelt. A tavalyi 6,5 milliárdos bevétel mellett 700 millió forint kölcsönünk van. Amikor Csányi Attila jelezte, hogy érdeklődnek, átvilágítottuk a céget. Ők is megállapították azt, amire mi évek óta büszkék vagyunk, hogy transzparensen és jól gazdálkodunk. Közösen elemeztük a hosszú távú terveimet és támogatták azokat. Az a megállapodásunk, hogy a szakmai irányításba nem kívánnak beleszólni, de az üzleti tervet közösen készítjük, az attól való eltérés mínusz 25 százalékig pedig belefér a tűréshatárba. Ha azon túllépnénk, akkor újratárgyaljuk a működtetést.

- Kért biztosítékot az intézmény „márkájának”, a speciális gerincsebészeti ellátás védelmére?

- Igen, mindent pontosan szabályoz a szindikátusi szerződés, azzal együtt is, hogy a befektetőinknek a legnagyobb vonzerő éppen a gerincgyógyászati központ volt. Ez a részleg önmagában is nyereséges. A Bonitásban ezentúl mi vagyunk az egészségügy, ha ezen a területen továbblépnének, azt rajtunk keresztül, a szakértelmünk támogatásával történik. A gerincsebészeti ellátást magam is fejleszteni akarom, most a bevétel minimum 45 százaléka az egészségbiztosítótól érkezik a közfinanszírozott betegek után. Ezt szeretném növelni, az egészségbiztosító már most sem bír a várólistákkal. Jelenleg a gerincműtétre Pécsett még mindig 700 napot kell várni, nálunk 270-et. Ezt az időt szeretném levinni legfeljebb 180 napra, hogy ez teljesülhessen, kell húsz százalék kapacitásbővítés. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő évek óta biztosít plusz forrást a várólistán lévő betegek megoperálásra, eddig szinte csak mi jelentkeztünk a feladatra.

- Akkor mi az, amit nem tud finanszírozni, amihez szüksége van friss tőkére?

- Önálló szárnyat szeretnénk. Az orvosaim szinte naponta kopogtatnak, hogy miért nincs magánfekvő részleg, miközben volna rá igény. Ehhez kell az új épület. Most high-tech eszközeink vannak, de a kubatura régi, ezért most még emeletenként vannak a műtőink. Ez így gazdaságtalan és a betegellátás szempontjából sem ideális. A tervezett új részlegben egy helyre kerül a műtőblokk, az intenzív és a már említett magánfekvő részleg. Ehhez kell legalább 3-4 milliárd forint, magam ezt csak hitelből tudnám finanszírozni. Eddig minden évben növeltük a bevételeinket, az idei évre 6,5 milliárdos bevételhez 400 milliós adózott eredményt várunk. Mióta fennáll a cég, az idén először fizetünk osztalékot. Ha ezek a számok maradnak, és nem lesznek jobbak, már akkor is lukratív a befektetés. De azt gondolom, hogy ennél lesz jobb, mert ősszel megnyit az új szakrendelői blokk, ahol elsősorban sportolókat fogadunk, az ő speciális ellátásukat végezzük. A Budai Egészségközpont szerződéses partnere már most is a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és magánbetegként más sportolók is igénybe veszik a szolgáltatásainkat.

- Csányi Sándor, Lantos Csaba után már a második bankár, aki befektet az egészségügybe. Ennyire jó pénztermelő a magánellátás?

- Erőteljesen. Van értelme idehozni a tőkét, ez a piac évente negyedével nő. És mind több magánszolgáltató nyújt közfinanszírozott ellátást. Lassan megkerülhetetlen, hogy az állam is lépjen, és a következő néhány évben elkezdjen azon gondolkodni, hogy az alapszintű közfinanszírozás fölé választható kiegészítő biztosítást is kínáljon. Ez a lépés azért is jó lenne, mert segítene meghatározni a kötelező társadalombiztosítás szakmai-szolgáltatási csomagjának tartalmát, s ezt lehetne alapul venni az emelt szintű szolgáltatások kialakításához. Lenne értelme, például különdíjért az ápolás- illetve sportbiztosításnak. Ennek megszervezését mindenképpen a közfinanszírozás végző biztosítóra bíznám, mert akkor az egyes részfolyamatokat és magát az átjárhatóságot is talán könnyebb ellenőrizni. A többletbevételből pedig meg lehetne fizetni a szolgáltatások árát. Egy ilyen pénzügyileg átlátható, szakmailag korrekt rendszer itthon tartaná az egészségügyi szakembereket, és a betegek komfort- és biztonságérzetét is nyilvánvalóan fokozná.

Ki az a Varga Péter Pál?
Varga Péter Pál 66 éves. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) szerzett orvosi diplomát 1979-ben, majd a Szent János Kórház ortopéd-traumatológiai osztályán helyezkedett el. 1983-ban ortopédiai szakvizsgát tett. 1986 és 1993 között tizenhét ösztöndíjas tanulmányúton vett részt Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Japánban, és az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-től a SOTE Ortopédiai Klinika adjunktusa, 1995-től a SOTE Ortopédiai Klinika Gerincgyógyászati és Rehabilitációs Osztály MH Központi Honvédkórház Budai Részlegének, 1997-től igazgatója a Gerincgyógyászati Központnak, 2004- től az OGYK Gerincgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. 2000-ben megalapítja a Budai Egészségközpontot.
Szakmájában mindent elért, amit lehet: díjak, kitüntetések, nemzetközi képzések, publikációk kísérik gerincgyógyászati és ortopéd orvosi pályáját. A neves orvos harmincnál több szabadalomban részes, közülük hetet ma is használnak világszerte a műtőkben. Egyikük, a „csigolyaterelő” blokk forradalmasította a gerincsebészet egyik fontos területét, az implantátumok közül ma is ebből a típusból ültetnek be a legtöbbet a világon. A kilencvenes években még maga utazott a külföldi betegeket megoperálni, ma már inkább hozzá jönnek. Specialitása a gerincdaganatok gyógyítása.


Szerző