Európa tyúkszemére lépett Washington

Kétszeres súlyos vereséget szenvedett Donald Trump az amerikai szenátusban. Az Oroszország elleni új büntetőintézkedések azonban EU-USA viszályt szültek.

Ismét súlyos vereséget szenvedett Donald Trump amerikai elnök az elődje, Barack Obama egészségügyi reformja visszavonását célzó elképzeléseivel. A republikánus többségű amerikai szenátusban ugyanis nem kapott elég voksot az a javaslat, amely szerint az Obamacare egy részét vonják vissza. Három republikánus képviselő, köztük a közelmúltban agytumorral műtött John McCain is a javaslat ellen voksolt. A péntek hajnalig tartó voksoláson a republikánus szenátusi frakcióvezető, Mitch McConnell által benyújtott javaslatot 51:49 arányban szavazták le.

Chuck Schumer, a kisebbségben lévő demokraták csoportjának vezetője leszögezte: "nem ünnepelünk", a demokrata párti politikusok változatlanul azt vallják, hogy az Obamacare-t nem szabad visszavonni, viszont muszáj javítani rajta. Ehhez kétpárti együttműködésre van szükség - mondta.

A kétpárti együttműködés e téren nem, de az Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát sújtó szankciók meghosszabbításának kérdésében létre is jött. A szenátus 98 igen és 2 nem ellenében megszavazta a büntetőintézkedéseket, amelyek vállalatokat és egyéneket érintenek, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket. Ez a demokrata –republikánus összefogás is Trump veresége, hiszen, amint Benjamin Cardin demokrata szenátor fogalmazott, a szavazás egyértelmű üzenet volt az elnöknek, hogy legyen szigorúbb az oroszokkal, és azért kellenek a szankciók, hogy ezt az oroszok is megértsék. Trump ugyanis még élhet vétójogával, és ezt meg is lebegtette a képviselőházi szavazás után, ahol 419 igen 3 nem ellenében ment át a javaslat.

Csakhogy ezúttal a washingtoni szenátus döntése nem csak Oroszországot sújtja, hanem negatív hatással lehet az Európai Unió országaira is, mert azokat az uniós cégeket is érinti, amelyek az orosz energiaszektorban érdekeltségekkel rendelkeznek. Az EU már a szenátusi szavazás előtt figyelmeztette Washingtont, hogy napokon belül kész fellépni az energiabiztonsági érdekeit sértő szankciók ellensúlyozására.

A képviselőházi szavazás után Brigitte Zypries német kereskedelmi miniszter azt kifogásolta, hogy Washington feladta az Unióval összehangolt Oroszország elleni szankciós politikát, az új szankciók az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború veszélyével fenyeget. Hozzátette, hogy nagyon rossz lenne egy kereskedelmi háború, de ha Washington német vagy más európai uniós cégeket is sújtó szankciókat léptet életbe, az EU kénytelen lesz ellenszankciókkal válaszolni.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter a szenátusi voksolás után közölte, a német kormány álláspontja változatlan; nem fogadja el a szankciók "területen kívüli alkalmazását európai vállalkozások ellen". Az Európai Bizottság visszafogottabb volt. Szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az EU figyelemmel követi a szankciók alkalmazásának módját, de nem kíván beavatkozni az amerikai törvényhozás folyamatába és nem próbálja meg befolyásolni Trump elnököt

Moszkva viszont azonnali válaszlépéseket jelentett be, felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak számát, ugyanannyira, ahány orosz diplomata az Egyesült Államokban dolgozik. Az Interfax orosz hírügynökség szerint több száz amerikai diplomatát érint a döntés. (Washington tavaly decemberben 35 orosz diplomatát utasított ki az országból). Közölték, az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és moszkvai üdülőkomplexumból.