Előfizetés

Ősi földtömeg nyomában

Göbölyös N. László
Publikálás dátuma
2017.07.31. 07:38
Fotó: AFP
Nemzetközi kutatócsoport hajózott ki pénteken Ausztráliából, hogy megpróbálja feltárni a Csendes-óceán mélyén fekvő Zealandia nevű földtömeg titkait.

Ezúttal nem Atlantiszt keresi az a harminc fős nemzetközi tudóscsapat, amely július 27-én elindult egy két hónapig tartó expedícióra. Ez az elsüllyedt földrész a Csendes-óceán dél-nyugati részén fekszik, mérete körülbelül a fele Ausztráliának és Zealandiaként emlegetik.

Az eddigi kutatások szerint Zealandia 94 százaléka van a víz alatt, csupán Új-Zéland, Új-Kaledónia, a Norfolk-szigetek, a Howe admirális-sziget emelkedik ki belőle. Területe mintegy 5 millió négyzetkilométer lehetett, és feltehetően Dél-Amerikával, Óceániával, az Antarktisszal, Indiával és Afrikával együtt része volt a Gondwanának nevezett szuperkontinensnek, amelyről mintegy 85 millió évvel ezelőtt vált le és körülbelül 50 millió éve süllyedt el.

A felfedezést tavaly közölte a GSA Today című tudományos szaklap, de valójában Nick Mortimer új-zélandi geológus, a dunedini GNS Science intézet munkatársa már évekkel ezelőtt tényként kezelte a kontinens létét. A tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zealandia kontinens lehessen. „Zealandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában” – fogalmazott Mortimer.

A Zealandia kifejezését egyébként 1995-ben használta először Bruce Luyendyk amerikai geofizikus, akinek azonban nem voltak elegendő bizonyítékai arra, hogy valóban kontinensnek lehet-e az elsüllyedt földet tekinteni. A tudományos életben jelenleg is viták folynak Zealandia „elismeréséről”, vannak olyanok, akik azért ódzkodnak ettől, mert egyszerűen úgy vélik, hogy semmi gyakorlati haszna sincsen a titulusnak.

Annál érdekesebb az a kérdés, hogy eddig miért nem tudtunk a létezéséről. A GSA Today-ben megjelent cikk szerzői szerint azért nem, mert korábban nem rendelkeztünk a bizonyítékokat szolgáltató magas technikai fejlettségű műholdakkal, az általuk készített, valamint az óceánfenék felmérését szolgáló batimetrikus térképekkel. Ugyancsak segítettek a felfedezésben azok az óceánkutató hajók, amelyek megmérték a tengerben futó szeizmikus hullámokat, valamint azok a kőzetminták, amelyek a geológus számára egyértelműen igazolták, hogy egy kontinentális kéregből származnak.

Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

Fontos kérdéseket vethet fel, hogy ha kiderül, hogy Zealandiának milyen természeti kincsei vannak, azok mely országok fennhatósága alá kerülnek majd, hiszen egy eddig ismeretlen nyersanyag-forrás egy ekkora területen akár az egész világgazdaságra, és természetesen a világpolitikára is ma még kiszámíthatatlan hatással lehet.

A kutatók egyelőre arra keresik a választ, hogy a szubdukciónak nevezett földszerkezeti változás, amelynek során egy kőzetlemez az óceánban egy ferde sík mentén egy másik kőzetlemez alá süllyed, miként táplálta egy vulkanikus hegylánc növekedését a Csendes-óceánban 50-60 millió évvel ezelőtt. Arra is fény derülhet majd, hogy ez a hatalmas méretű földmozgás miként változtatta meg az óceáni áramlatokat és velük együtt a Föld klímáját. Ez annál is inkább fontos, mert a földtörténeti korszakkal foglalkozó eddigi klímakutatások nem vették figyelembe Zealandia leszakadását és elsüllyedését.

A 30 tagú Expedition 371-et az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány és az Óceánok felfedezésének nemzetközi programja hozta létre. A Joides Resolution tudományos fúróhajó 1978 óta járja a világtengereket hasonló missziókkal. A tudományos csapatot az új-zélandi Rupert Sutherland és az amerikai Gerald R. Dickens vezeti.

Ezúttal hat területet vizsgálnak meg a Tasmán-tengeren Ausztrália és Új-Zéland között, hogy üledéket és kőzeteket szedjenek a Föld kérgéből. A fúrásokat 300–800 méter mélységben végzik, ezáltal a tudósok akár több tízmillió évet is visszarepülhetnek az időben.

Polgárháború fenyeget Venezuelában

Publikálás dátuma
2017.07.31. 07:36
Fotó: AFP/Ronaldo Schemidt
Hiába utasította el a lakosság, hiába tüntettek, Nicolas Maduro elnök a demokratikusan választott parlament helyett alkotmányozó nemzetgyűlést hoz létre Venezuelában.

Venezuelában vasárnap választották meg az alkotmányozó nemzetgyűlést. Nicolás Maduro elnök kizárólag azért bízná a végrehajtói hatalom gyakorlását egy új testület kezébe, hogy minden döntési jogkört elvegyen az ellenzéki többségű parlamenttől. Az ellenzék, valamint a venezuelaiak többsége is puccsról beszél.

Hiába azonban a hetek óta tartó tömegtüntetések, az elnök kitart terve mellett. Vasárnapra 232 ezer katonát vezényelt ki a voksolás biztosítására és megfenyegette azokat, akik akadályozzák a választást. Maduro már a következő napokban felváltaná a törvényhozást a hozzá hű alkotmányozó nemzetgyűléssel, amely igen kiterjedt jogkörökkel rendelkezik: intézményeket oszlathat fel, törvényeket írhat át, vagy ahogy az elnök fogalmazott, „átalakíthatja az országot”.

Maduro még május elsején jelentette be, az új nemzetgyűlés létrehozását, az azonban eszébe sem jutott, hogy erről kikérje honfitársai véleményét. Állítása szerint azért van szükség erre, hogy „megvédjék Hugo Chávez (előző venezuelai elnök) örökségét)”. A valós ok azonban természetesen az, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés révén Maduro teljhatalomra tegyen szert, még kevesebb ellenállásba ütközzön. A kormány nagyon szűkre szabta, kiket is szavazhatnak be a nemzetgyűlésbe. Nem pártok, hanem politikai osztályok tagjai lehetnek képviselők. Az 545 mandátumszerző személyének túlnyomó többségét az állam határozhatja meg. Ők felügyelik majd a „chávizmust”.

Az indulók listáján több ismert arc található, képviselő lehet Maduro felesége, Cilia Flores, az előző parlamenti elnök, Adán Chávez, a volt elnök testvére. Egyelőre nem világos, hogy a keményvonalasokból álló alkotmányozó nemzetgyűlés milyen törvényeket hoz majd. Maduro dekrétuma arról rendelkezett, hogy folyamatosan csökkenteni kell a jelenlegi igazságszolgáltatás kompetenciáit. Így akadályozzák meg a „haza elleni bűncselekményeket” – fogalmazott az elnök.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés minden intézmény felett áll majd. Elvileg az államfő sem befolyásolhatja azt. Mindez a jelenlegi, 2015-ben demokratikusan megválasztott törvényhozás feloszlatását vetíti előre. Maduro utoljára négy hónapja próbálta elvenni a hatalmat a parlamenttől, akkor azonban kénytelen volt visszavonulót fújni, az óriási tiltakozás hatására.

Most azonban eddig a több milliós tüntetések nyomán sem változtat. Vasárnap is tiltakozó megmozdulásokat tartottak, az ellenzéki Mesa de la Unidad Democrática (MUD) szövetség utcai blokádok felállítására szólított fel. A fővárosban, Caracasban ismét tömegfelvonulást rendeztek. Az országban vérfürdő fenyeget, az eltelt négy hónapban 110 személy vesztette életét a tüntetések során. Hogy a kormány megakadályozza az alacsony részvételt, lehetővé tette a helyiek számára, hogy tetszés szerint bármelyik választókörzetben leadják a voksukat. A választók ujját sem színezik be, korábban így próbálták megakadályozni, hogy egy személy többször is leadja a voksát. Ez visszaélésekre is alkalmat adhat. A kormány törekvései ellenére azonban egy felmérés szerint 72 százalék utasította el a részvételt.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök pénteken bejelentette: hazája nem ismeri el a venezuelai választás eredményét. Hasonlóképpen nyilatkozott Panama is. Mike Pence amerikai elnök gazdasági szankciókkal fenyegette meg az államot a választás lebonyolítása esetén.

Tetők örökségi listán

Publikálás dátuma
2017.07.31. 07:35

Felvetetné a világörökségi listára Párizs az ikonikus háztetőit. A párizsi bádogosok, tetőfedők szakszervezete örülne a pozitív döntésnek. Elismerése lenne munkájuknak, remélik, többen jelentkeznének inasnak, hiszen eszközeik modernizálódtak, a veszélyek csökkentek, csak a szakértelmük maradt hagyományos.