Lesz üzemeltetője a 43 milliárd forintért felépített budapesti Duna Arénának a vizes világbajnokság és az augusztus 14-20. között megrendezésre kerülő masters-világbajnokság után is. Utóbbi eseményen majdnem ötször annyian vesznek részt, mint a vizes vb-n: míg előbbinek 2400 indulója volt, utóbbin több mint tízezren állnak rajthoz.
Lapunk azt szerette volna megtudni, hogy ki üzemelteti az Arénát a világversenyek után. Ki vállalja az évi egymilliárd forintos fenntartási költség kitermelését? A vb-k idejére kiírt pályázat eredménytelen volt, és hivatalosan a versenyek után sincs üzemeltetője az Arénának.
A Népszava körkérdést intézett a Magyar Úszó Szövetséghez, a Fővárosi Önkormányzathoz, a XIII kerületi önkormányzathoz (a kerületben található a létesítmény), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez és megkerestük a többi nagy fővárosi uszodát üzemeltető Nemzeti Sportközpontokat is.
A MÚSZ délelőtt gyorsan válaszolt, és azt ígérte, utánanéz a kérdésnek, majd többet nem reagált. A Fővárosi Önkormányzattól annyi válasz érkezett, hogy Tarlós István főpolgármester szabadságon van, és más nem nyilatkozhat ebben a témában. Információink szerint a városvezető már több tárgyalást folytatott az Aréna üzemeltetéséről, de ezek nem jártak eredménnyel.
A XIII. kerületi önkormányzat azt válaszolta, hogy bár közigazgatásilag valóban ott áll a létesítmény, annak felépítésére kiemelt állami beruházás keretében került sor. Ezért a XIII. kerületnek nem feladata és nem is kötelessége az üzemeltetési feladatok ellátása.
A Vagyonkezelő és a Nemzeti Sportközpontok nem reagált megkeresésünkre. Utóbbi hallgatása azért érdekes, mert lapunk olyan információ birtokába jutott, hogy a masters-vb után, az Aréna "lebutítását" (lelátókat bontanak el) követően az NSK feladata lesz a létesítmény fenntartása.
Lesznek még kiemelkedő sportesemények az Arénában: jövőre junior szinkronúszó-világbajnokságnak, 2019-ben junior úszó vb-nek, 2020-ban felnőtt úszó Európa-bajnokságnak, 2024-ben rövidpályás úszó-világbajnokságnak ad otthont a Duna Aréna.
