Feltörték a Fehér Ház levelezési rendszerét

Publikálás dátuma
2017.08.01. 10:22
FOTÓ: Shutterstock
Egy "tréfás kedvű" levelező többször is rászedte a Fehér Ház tisztségviselőit: feltörte a Fehér Ház elektronikus levelezési rendszerét, és a Fehér Ház tisztségviselőinek kiadva magát levelezésbe fogott - számolt be hétfőn a CNN amerikai hírtévé.

A magát "e-mailes kópénak" nevező, eddig ismeretlen ember az Egyesült Királyságból küldte elektronikus leveleit, miután sikerült feltörnie a Fehér Ház számítógépes rendszerét és megszerezte néhány tisztségviselő e-mail-címét.

Az egyik alkalommal Jared Kushnernak, Donald Trump elnök vejének és tanácsadójának adva ki magát, e-mailben hívta meg vacsorára a Nemzetbiztonsági Tanács belbiztonsági főtanácsadóját. "Nagyszerű lenne, ha el tudnál jönni, olyan vacsorát ígérek neked, amilyet legutóbb Irakban ettünk. Nagyszerű este lesz". Tom Bossert megválaszolta a levelet: "Köszönöm, Jared. Ilyen ígéretet nem utasíthatok vissza. De ha bármikor szükséged lenne rá, íme itt a magán e-mail-címem is" - írta a belbiztonsági tanácsadó.

Egy másik alkalommal az "e-mailes kópé" a hétfőn felmentett kommunikációs igazgatóval, Anthony Scaramuccival bonyolódott levelezésbe. Reince Pribeusnak, a lemondott kabinetfőnöknek adva ki magát, egy nappal Priebus lemondása után azt írta neki: "megígértem magamnak, hogy nem mocskolom be a kezemet, de a tegnapi Twitter-bejegyzésed után, amelyben arról írsz, hogy nemsokára megtudjuk, ki az érdemleges ember és ki nem az a sajtóban, meg kellett írnom neked ezt a levelet. A bejegyzésed lélegzetelállítóan képmutató... Kelly tábornok nagyon jó munkát végez majd. Még azt is elismerem, hogy jobbat, mint én. De ahogyan az átmenet bekövetkezik, ördögi. És fájdalmas. Nem várok választ".

Anthony Scaramucci, abban a tudatban, hogy Reince Priebus írt, válaszolt neki. "Tudjuk, hogy mit tettél. Mindannyian tudjuk. Ma is. De légy nyugodt, fel voltunk rá készülve. Egy férfi bocsánatot kérne" - írta az ál-Priebusnak. Az ál-Priebus válaszolt erre is. Jon Huntsman, kijelölt oroszországi nagykövet nevében az ál-Huntsman megkérdezte, közvetlenül Priebus lemondása előtt: "kinek a feje hull le elsőként? Talán segíthetek valamiben". Az igazi Scaramucci válaszában azt írta: "mindkettőjüké" - egyben célzott arra, hogy Steve Bannon tanácsadó, akit erőteljesen bírált, szintén benyújthatja lemondását.

Az ál-levelező küldött még levelet Eric Trump, az elnök kisebbik fia nevében Jon Huntsmannak, majd ifjabb Donald Trumpnak, az elnök idősebb fiának. Akkor bukott le, amikor Eric Trumpnak küldött levelet, aki megköszönte és közölte: a levelet átadta a rendőrségnek. A rendőrség és a belbiztonsági minisztérium megindította a nyomozást.

A Fehér Ház elismerte az elektronikus levelezési rendszer feltörését, de nem kívánta kommentálni az ügyet. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője hétfőn este a CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta: "valamennyi számítógépes ügyet rendkívül komolyan veszünk, és további vizsgálatok következnek".

A "levelezőről" eddig az derült ki, hogy az Egyesült Királyságból küldte elektronikus leveleit, és Twitter-fiókja is van, ahol közzéteszi e levelek tartalmát. Korábban a Wall Street nagybankjainak vezetőit is levelekkel kereste meg.

Szerző

Európai norma, magyar jog

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. számú törvény 9/A paragrafusa értelmében nem folytathat napi fogyasztási cikk értékesítésére vonatkozó tevékenységet az a gazdasági társaság, amelynek a) nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, b) bármely két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele külön-külön eléri a 15 milliárd forintot és c) az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. A szabályozás 2015. január 1. napjától hatályos.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már a törvény tervezetének megismerésekor tiltakozott az elképzelés, majd - a jogi norma parlamenti elfogadása után - a bevezetés ellen, mondván, hogy diszkriminatív jellege miatt piac- és versenyellenes. Véleményünket és érveinket – mint annyi más esetben – most sem vették figyelembe, így a kereskedelmi törvény pillanatnyilag is tartalmazza az inkriminált regulát. Veszteség miatt büntetni nem elegáns és nem is célszerű. Ha elfogadnánk a negatív eredmény szigorú szankcionálására vonatkozó szabálynak a gazdaság egészére történő kiterjesztését, akkor jó néhány „pénztemetőként” működő állami/önkormányzati vállalat, valamint ipari és mezőgazdasági vállalkozások sokasága is azonnal bedobhatná a törölközőt. Kérdezem: miért csak a bolti kiskereskedelmi ágazat egyik szegmentuma a kiszemelt áldozat?

A 2014. év végén elfogadott veszteségszabály abban az időben született, amikor – hamis politikai és gazdasági argumentációra alapozva - a kormány nagy vehemenciával támadta a multinacionális láncokat. Ekkor kezdődött az élelmiszerlánc-felügyeleti díj körüli cirkusz (amelyet azóta minden uniós fórumon csúfosan elbuktunk), és ekkor fogadta el „szakértő” országgyűlésünk az éjszakai és vasárnapi zárva tartásra vonatkozó ostoba törvényt is, amit aztán tizenhárom hónap után fület-farkat behúzva kellett visszavonniuk.

A brüsszeli adminisztráció már korábban jelezte, hogy a veszteségszabályozás nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. Véleményük szerint a tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat, magasabb árakat eredményezhet. A tavaly februárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás most új szakaszba lépett, mivel 2017. július 13 –án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. Az EB álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint a tőke szabad mozgásával, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Hazánk ekkor egy újabb kötelességszegési eljárás keretében ismét szégyenpadra kerül, aminek a vége az lehet, hogy az Európai Bíróság kötelezni fogja Magyarországot a fenti jogszabályhely törlésére vagy megváltoztatására.

Az egyik kereskedelmi szakportál tájékozódása szerint – az uniós morgolódáson túl – az is érdekessé teszi a helyzetet, hogy a veszteségszabály ma már nemcsak a megcélzott és mostohagyerekként kezelt multinacionális láncokat érintheti érzékenyen, hanem a jelentősebb, magyar érdekeltségű élelmiszer-napicikk kereskedő vállalkozásokat is veszélyzónába sodorhatja. Gondolok itt elsősorban a COOP rendszerhez tartozó vagy a CBA-hoz kötődő és viszonylag nagy (15 milliárd feletti) árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi társaságokra. A növekedő minimális bér (idén 15 százalék, jövőre 8 százalék) és a drasztikusan emelkedő garantált bérminimum (idén 25 százalék, jövőre 12 százalék) a hazai tulajdonban lévő boltcsoportokat viseli meg jobban, ennek következtében könnyebben válhatnak veszteségessé, mint a multinacionális óriások. A történet íve a vasárnapi zárva tartási kísérlet eredményére emlékeztet: azzal is a multinacionális cégeket akarták keményen megleckéztetni, de végül szinte kizárólag a hazai mikro- és kisvállalkozások lettek a boltzárlat áldozatai. A veszteségszabályozásnak is hasonló lehet a következménye: a tőkeerős külföldiek (növekvő forgalom mellett) pozitív eredményt realizálnak, míg a magyar kereskedők könnyen beleszaladhatnak a negatív tartományba, aminek következtében esetleg fel kell függeszteniük értékesítési tevékenységüket.

„Nem kell megrémülni egy kötelezettségszegési eljárástól” - emelte ki a kormányszóvivő az M1 csatorna július 13-i esti műsorában. Igaza van, 1 kötelezettségi eljárástól valóban nem kell félni. De az Európai Bizottság friss (júliusi) adatközlése szerint 2016. december 31. napjáig bezárólag 57 jogsértési eljárás volt folyamatban hazánkkal szemben, amelyből 45-öt tavaly indítottak el. Lehet, hogy ez sem rémisztő, viszont rendkívül lehangoló.

Szerző

Európai norma, magyar jog

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. számú törvény 9/A paragrafusa értelmében nem folytathat napi fogyasztási cikk értékesítésére vonatkozó tevékenységet az a gazdasági társaság, amelynek a) nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, b) bármely két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele külön-külön eléri a 15 milliárd forintot és c) az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. A szabályozás 2015. január 1. napjától hatályos.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már a törvény tervezetének megismerésekor tiltakozott az elképzelés, majd - a jogi norma parlamenti elfogadása után - a bevezetés ellen, mondván, hogy diszkriminatív jellege miatt piac- és versenyellenes. Véleményünket és érveinket – mint annyi más esetben – most sem vették figyelembe, így a kereskedelmi törvény pillanatnyilag is tartalmazza az inkriminált regulát. Veszteség miatt büntetni nem elegáns és nem is célszerű. Ha elfogadnánk a negatív eredmény szigorú szankcionálására vonatkozó szabálynak a gazdaság egészére történő kiterjesztését, akkor jó néhány „pénztemetőként” működő állami/önkormányzati vállalat, valamint ipari és mezőgazdasági vállalkozások sokasága is azonnal bedobhatná a törölközőt. Kérdezem: miért csak a bolti kiskereskedelmi ágazat egyik szegmentuma a kiszemelt áldozat?

A 2014. év végén elfogadott veszteségszabály abban az időben született, amikor – hamis politikai és gazdasági argumentációra alapozva - a kormány nagy vehemenciával támadta a multinacionális láncokat. Ekkor kezdődött az élelmiszerlánc-felügyeleti díj körüli cirkusz (amelyet azóta minden uniós fórumon csúfosan elbuktunk), és ekkor fogadta el „szakértő” országgyűlésünk az éjszakai és vasárnapi zárva tartásra vonatkozó ostoba törvényt is, amit aztán tizenhárom hónap után fület-farkat behúzva kellett visszavonniuk.

A brüsszeli adminisztráció már korábban jelezte, hogy a veszteségszabályozás nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. Véleményük szerint a tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat, magasabb árakat eredményezhet. A tavaly februárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás most új szakaszba lépett, mivel 2017. július 13 –án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. Az EB álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint a tőke szabad mozgásával, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Hazánk ekkor egy újabb kötelességszegési eljárás keretében ismét szégyenpadra kerül, aminek a vége az lehet, hogy az Európai Bíróság kötelezni fogja Magyarországot a fenti jogszabályhely törlésére vagy megváltoztatására.

Az egyik kereskedelmi szakportál tájékozódása szerint – az uniós morgolódáson túl – az is érdekessé teszi a helyzetet, hogy a veszteségszabály ma már nemcsak a megcélzott és mostohagyerekként kezelt multinacionális láncokat érintheti érzékenyen, hanem a jelentősebb, magyar érdekeltségű élelmiszer-napicikk kereskedő vállalkozásokat is veszélyzónába sodorhatja. Gondolok itt elsősorban a COOP rendszerhez tartozó vagy a CBA-hoz kötődő és viszonylag nagy (15 milliárd feletti) árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi társaságokra. A növekedő minimális bér (idén 15 százalék, jövőre 8 százalék) és a drasztikusan emelkedő garantált bérminimum (idén 25 százalék, jövőre 12 százalék) a hazai tulajdonban lévő boltcsoportokat viseli meg jobban, ennek következtében könnyebben válhatnak veszteségessé, mint a multinacionális óriások. A történet íve a vasárnapi zárva tartási kísérlet eredményére emlékeztet: azzal is a multinacionális cégeket akarták keményen megleckéztetni, de végül szinte kizárólag a hazai mikro- és kisvállalkozások lettek a boltzárlat áldozatai. A veszteségszabályozásnak is hasonló lehet a következménye: a tőkeerős külföldiek (növekvő forgalom mellett) pozitív eredményt realizálnak, míg a magyar kereskedők könnyen beleszaladhatnak a negatív tartományba, aminek következtében esetleg fel kell függeszteniük értékesítési tevékenységüket.

„Nem kell megrémülni egy kötelezettségszegési eljárástól” - emelte ki a kormányszóvivő az M1 csatorna július 13-i esti műsorában. Igaza van, 1 kötelezettségi eljárástól valóban nem kell félni. De az Európai Bizottság friss (júliusi) adatközlése szerint 2016. december 31. napjáig bezárólag 57 jogsértési eljárás volt folyamatban hazánkkal szemben, amelyből 45-öt tavaly indítottak el. Lehet, hogy ez sem rémisztő, viszont rendkívül lehangoló.

Szerző