Milliárdokról dönt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), amely hivatalosan valamennyi kormányzati informatikai beszerzést felügyeli és szervezi. Csakhogy – mint az a minisztériumok Mesterházy Attila és Legény Zsolt szocialista képviselők írásbeli kérdéseire adott válaszaiból kiderül – a kabinet legtöbb egysége megkerüli az állami céget, amely pedig honlapja szerint a "teljes körű infokommunikációs szolgáltatások nyújtása az állami és kormányzati szervek számára" feladattal lenne megbízva.
A parlamenti honlapon fellelhető miniszteri és államtitkári válaszok alapján a NISZ-en keresztül a kormány különböző szervei "mindössze" 356 millió forint értékben szereztek be különböző informatikai eszközöket és szolgáltatásokat, míg önjáróan, egyéni közbeszerzésekkel, vagy éppen azok nélkül, csupán személyes döntések alapján több mint 20 milliárd forintot, vagy még annál is többet verhettek el 2017 első hat hónapjában. Ráadásul az adatközlések – miként a lapunkban korábban ismertetett minisztériumi külföldi kiküldetések és más kormányzati költekezések esetében – meglehetősen homályosak.
A NISZ-t kikerülve beszerzett informatikai eszközökről és szolgáltatásokról a Belügyminisztérium (BM) közölte a legpontosabb adatokat, de a tárca még így is hagyott megválaszolatlanul kérdéseket. A BM-ben, valamint egyes szerveinél 2017. január 1. és június 15. között összesen 1,95 milliárd forintot fordítottak erre a célra, a legtöbbet a tárca igazgatása költöttek, 1,2 milliárdot, de azt nem árulták el, milyen szolgáltatásokra. A listában az egészen profán, néhány százezer forintos hardver-beszerzések mellett olyan tételek is szerepelnek, mint például a Készenléti Rendőrség "helikopter-navigációs fedélzeti rendszer, nyomtató, laptop, számítógép, szerver" vásárlására fordított 105 millió.
Hasonlóképp érdekes tételeket árult el a Miniszterelnökség, melynek adatközléséből kiderült: a NISZ-es kormányzati beszerzéseken túl meg nem nevezett informatikai fejlesztést hajtottak végre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 508 millióért. De jutott közpénzből vásárolt informatika a VERITAS Történetkutató Intézetnek is, amely az első félévben 16 millióért kapott új gépeket, szoftvereket. A Nemzetstratégiai Kutató Intézetben a kancellária 21 millióért fejlesztette az informatikai hátteret 2017 első felében. A Miniszterelnökség legnagyobb összegű informatikai beszerzése Budapest Főváros Kormányhivatalához kötődik: vélhetően az e-közigazgatási rendszert fejlesztették 1 milliárdért. De vásároltak eszközöket a Központi Statisztikai Hivatalnak (727 millió), az MVM Paks II . Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek (207 millió) is, míg a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt. 49 millióért szerezhetett be gépeket és programokat. A kancelláriai háttérintézmények összesen több mint 3 milliárd forintot költöttek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elenyésző összegű informatikai beszerzésről számolt be. Itt a legtöbbet a Magyar Fejlesztési Központ Kft.-ra költötték: 1,6 millióért vettek és 2,7 millióért újítottak fel informatikai eszközöket. Keveset költött erre a célra a Földművelődésügyi Minisztérium is 2017. első hat hónapjában: az Országos Meteorológiai Szolgálatnál fejlesztettek és korszerűsítettek 2,4 millióért, minden egyéb költség egymillió forint alatt maradt. Az Igazságügyi Minisztérium listája jóval hosszabb: több százmilliós vásárlásokról számoltak be, a legnagyobb értékű, 44 milliós beszerzés az "OCCR szoftver üzemeltetés - cégnyilvántartás adatfeldolgozói feladataihoz kapcsolódó szerződés" alapján abszolválták. A Honvédelmi Minisztérium sokat költött a NISZ-t kikerülve, ráadásul titkolta is mire ment el a közpénz. Csak annyit közöltek: a NISZ-es költéseken túl a tárca részére 8,3 milliót, a HM tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságok számára 596 millióért, a minisztérium háttérintézményeinek pedig 2,2 millióért vásároltak informatikai eszközöket.
Sokkal durvább költésekről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca és a felügyelete, irányítása alá tartozó intézmények, valamint a tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaságok 13,6 milliárdot költöttek informatikai eszközök, programon vételére, beüzemelésére, és tovább 8 millióért újítottak fel készülékeket. A minisztérium az nem közölte, hogy mire és miért költöttek ilyen sokat.
"A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a tárca irányítása alá tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények a nevezett időszakban nem költöttek informatikai eszközök felújítására" – közölték büszkén, ugyanakkor a NISZ listáján egyáltalán nem is szereplő, Szijjártó Péter által vezetett tárcának nagyon is voltak informatikai kiadásai. Egy másik írásbeli válaszukból ugyanis kiderült: az év első felében összesen bruttó 1,8 milliárd forintot költöttek a KKM és a tárca irányítása alá tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények informatikai eszközök beszerzésére, létesítésére, illetve számítógépes szolgáltatások igénybevételére.
Nem volt közlékeny a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda saját költségeit illetően, csupán a BM által megadott NISZ-es beszerzési adatokra hívta fel a figyelmet. Emellett azt írták: "A Miniszterelnöki Kabinetiroda az egyéb informatikai szolgáltatások kapcsán kötött szerződéseit érintő minden releváns információt közzétett a kormany.hu honlapon". Ugyanakkor a megadott linken lehetetlen pontos kimutatást találni. Hasonlóképp hárította az érdeklődést az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Rétvári Bence parlamenti államtitkár ugyanis csupán a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és a NISZ más tárcák által közölt, összesített kormányzati adatai felé irányította a kérdező képviselőket, majd azt írta: az Emmi "a háttérintézmények, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában nem vezet ilyen jellegű nyilvántartást, erre vonatkozó jogszabályi kötelezettsége nincs".
