Forrás: Facebook
A Kisvárdáról indult 36 éves magyar tavaly csatlakozott a sportág egyik sikercsapatához, 2017-ben pedig Felipe Massa versenystábjának a tagja, az elektromos rendszereken dolgozik.
- A Magyar Nagydíjra már másodszor jött haza a munkája miatt. Ezúttal más élmény volt?
- Ugyanannyira jó és egyben felkavaró volt, mint egy éve. Ezt az élményt nem lehet elmondani. Minden futam előtt izgatott vagyok, ám igazság szerint a szezonrajt óta vártam, hogy hazajöhessek.
- Hamar fel kellett vennie a ritmust, hiszen viszonylag hirtelen előléptették.
- Tavaly márciusban kezdtem a Williamsnél, de két hónap múlva egy megsérült kolléga helyére kerültem át a támogató csapattól a versenycsapatba. Emlékszem, egyszer csak szóltak, hogy három versenyem van, aztán átveszem az elődöm helyét... Kemény két hónap volt: nappal dolgoztam, éjjel tanultam, de megcsináltam, éppen a hazai versenyen bízták rám először egyedül a feladatot. Még ma is meghatódom, ha arra gondolok, amikor a Hungaroringen felcsendült a Himnusz.
- Konkrétan mi a feladata, min dolgozik?
- Mindenen, ami elektromos. Nemcsak magán az autón dolgozunk, hanem bármin, ami 220 volt alatt van. Legtöbbször két részre osztódik a csapat. Az első különítmény kedden 13 óra körül érkezik a pályára, elkezdjük felépíteni a garázst, ami akkor egy üres terem. Hogy mást ne mondjak, be kell húzgálni több kilométernyi kábelt, hogy működjön a kommunikáció, a számítógépes infrastruktúra. Az összes ilyen berendezés prototípus: nem megvesszük, hanem mi magunk gyártjuk le őket, rengeteg munka van velük. Plusz az autók minden elektromos alkatrésze kézzel készül.
- Néhány hét alatt rengeteg új ismeretet kellett elsajátítania…
- No, igen. Például az autó rendszerének összetételét és programozását, azt, hogy milyen szoftvereket használunk… Ezeket a Forma–1-en kívül máshol nem használják, így nem véletlen, hogy az F1-be először a támogató csapaton át vezet az út, ahol például a veterán-autókat üzemeltetik.
- Gyakorlatilag újratanulta a szakmáját?
- Nem sok köze van az autóvillamosság-szereléshez annak, amit most csinálok. Az alapjai ugyanazok, de az F1-ben prototípusokkal dolgozunk, itt mindent a semmiből kell kitalálni és összerakni. Nekem ez tetszik.
- „Pörgősebb” volt a hungaroringi hétvégéjük, mert Massa betegség miatt nem tudta vállalni az indulást?
- Volt pluszmunkánk, mert az autó eléggé az adott versenyző köré van építve, de megoldottuk.
- Milyen a kapcsolatuk a pilótákkal?
- Amikor a versenyzők megérkeznek az adott helyszínre, mindig körbejárnak, mindenkinek köszönnek. Családias a hangulat. Ők is látják, hogy kemény munka folyik a garázsban, s ezt elismerik.
- Mióta csapattag, hárman vezettek a Williamsnél. Melyikük a legközvetlenebb?
- Több pilótával dolgoztam már más szakágakban is, de Valtteri Bottas mind közül a kedvencem. Nekem éppen a visszafogottsága tetszik.
- Érzékelnek bármit a versenyhétvégéket övező felhajtásból?
- Legtöbbször csak akkor, amikor a csapat vendégeit látjuk, amint bejárják a boxutcát… A mi F1-ünk teljesen más világ, mint amit az emberek látnak. Be van osztva az időnk, hogy éppen mikor ki mit csinál.
- Az állandó utazások és a rengeteg munka miatt a sportágra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy családbarát. Jut ideje a magánéletére?
- Szeretnék párkapcsolatot, de nagyon nehéz olyat találni, aki ezt az életformát elviseli, vagy akit nem a munkám érdekel. A videotelefonáló édesapák látványa egyébként rendszeres a garázsban, ám érthető is, hiszen a csapattagok rengeteget vannak távol az otthonuktól.
- Kikapcsolódásra jut idő egy-egy versenyhétvégén?
- Szombat este néha ki szoktunk kicsit mozdulni, mert olyankor relatíve korán végzünk. El szoktunk menni, de csak 22-23 óráig, hiszen a másnapi verseny miatt már reggel a pályán kell lennünk.
- Noha még nem jutott el mindenhova, egy éve rendszeresen utazik. Van kedvenc helyszíne?
- Két kedvenc futamom van. Az első természetesen a magyar, mert azt sajátomnak tekintem, a másik pedig a belga verseny Spa-ban. Japánt és Szingapúrt is nagyon élveztem, mert utóbbi volt az egyetlen olyan helyszín, ahol nem állunk át a helyi időre. Úgy jön ki a verseny, mintha az angol munkaidőnk szerint dolgoznánk.
- Ennyi évközi utazás után gondolom, nem szívesen mozdul ki, ha hazamegy Kisvárdára.
- Amikor legutóbb itthon voltam, 1100 kilométert vezettem néhány nap alatt. Aktívan fogom tölteni most is a szabadidőmet, két hétig Magyarországon maradok. Sok barátom van, akikkel csak itthon tudok találkozni.
- Meddig szeretne a Forma–1-ben maradni?
- Mindenképpen szeretném, ha a versenyzés később is az életem része maradna, ám az ilyen szintű munkát nem hiszem, hogy nagyon sokáig lehet csinálni. Ha akadna egy olyan barátnő, akivel minden klappol, akkor szerintem maximum négy év, aztán itthon folytatom.
- Addig szeretné kipróbálni magát más, esetleg bajnoki címre is esélyes csapatnál is?
- A célom mindenképpen egy világbajnokság megnyerése, bár a jövőmmel kapcsolatban most még kicsit minden képlékeny. Eddig az volt terv, hogy bekerüljek az F1-be, most, hogy ezt elértem, úgy érzem minden kerek. Ebben az évben már élvezem a versenyzést, mondhatni felvettem a ritmust, összeálltak a dolgaim.
- Kijelenthető, hogy célba ért, elérte azt, amit kitűzött maga elé?
- Ó, ha célokról beszélünk, van itt még sok minden. Fogalmazzunk úgy, hogy ez az etap megvan, beértünk, de holnap már a következő verseny jön. Vannak álmaim a Forma–1-en túl is, egyszer például nagyon szeretnék az űrkutatásban dolgozni. De érdekel a katonai repülés is… A távoli jövőben ezen a területen is el tudnám képzelni magam.
Jánvári Zsolt Kisvárdán nőtt fel, 1997-ben végzett autóvillamossági-szerelőként egy nyíregyházi szakközépiskolában. Eztán leginkább a családi vállalkozásban dolgozott, majd a fővárosba költözött: ott került kapcsolatba a terepralival. Ekkor jutott arra az elhatározásra, hogy az általa korábban nem különösebben követett Forma–1-et célozza meg: Angliába költözött, ahol szorgalmának és kitartásának köszönhetően több állásinterjú után végül a Williams-istálló támogató csapatához nyert felvételt 2016 márciusában. A történet egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően vált álomból valósággá; Zsolt ettől az idénytől kezdve a brit csapat főállású tagja.