Előfizetés

Amerikai szankciók - Trump aláírta a törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2017.08.02. 19:18
FOTÓ: JIM WATSON/AFP
Donald Trump amerikai elnök szerdán  aláírta azt a törvénycsomagot, amely  szankciókat irányoz elő  az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. 

Donald Trump zárt ajtók mögött írta alá - és emelte ezzel törvényerőre - a múlt héten a kongresszus mindkét háza által elsöprő többséggel megszavazott szankciós törvénycsomagot. A képviselőház kedden 419:3 arányban, a szenátus pedig csütörtökön 98:2 arányban voksolt a törvénycsomagra.

Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a törvényhozók. Emellett új szankciókat szavaztak meg Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz", jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól. Rex Tillerson külügyminiszter elpző nap újságíróknak kifejtette, hogy Donald Trump "nem nagyon örült" annak, ahogyan a kongresszus megfogalmazta a törvénycsomagot Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő, az Európai Unió bírálatát és Moszkva ellenintézkedéseit is kiváltó szankciók aláírása után Donald Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Az elnök szerint a törvény "jelentős mértékben elhibázott", abban a kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített, amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd "az elhibázott törvény" alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együttműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében.

Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja "a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket". A közleményben az amerikai elnök - kifogásai megfogalmazása mellett - hangoztatta: "problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében" aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy "az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba" és szövetségesei oldalán "fellép Oroszország felforgató tevékenysége" ellen.

Börtönbe megy az utolsó élő auschwitzi lágerőr

Publikálás dátuma
2017.08.02. 17:28
FOTÓ: TOBIAS SCHWARZ/AFP
Egészségileg alkalmas rá, ezért le kell tölteni négyéves szabadságvesztését a 96 éves Oskar Gröningnek, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrének, akit magyar zsidók százezreinek legyilkolásában ítéltek bűnrészesnek - közölte a hannoveri ügyészség szerdán médiahírek szerint.

A védelemnek a büntetés végrehajtásának elhalasztását célzó kérelmét elutasították - mondta az ügyészség szóvivője. Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.

Az orvosszakértő szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben. Gröning ügyvédje fellebbez a határozat ellen, szerinte az orvos testileg nem vizsgálta meg védencét.

Oskar Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt.

Börtönbe megy az utolsó élő auschwitzi lágerőr

Publikálás dátuma
2017.08.02. 17:28
FOTÓ: TOBIAS SCHWARZ/AFP
Egészségileg alkalmas rá, ezért le kell tölteni négyéves szabadságvesztését a 96 éves Oskar Gröningnek, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrének, akit magyar zsidók százezreinek legyilkolásában ítéltek bűnrészesnek - közölte a hannoveri ügyészség szerdán médiahírek szerint.

A védelemnek a büntetés végrehajtásának elhalasztását célzó kérelmét elutasították - mondta az ügyészség szóvivője. Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.

Az orvosszakértő szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben. Gröning ügyvédje fellebbez a határozat ellen, szerinte az orvos testileg nem vizsgálta meg védencét.

Oskar Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt.