Bővül a fegyvertár a kövérség elleni harcban

Publikálás dátuma
2017.08.04 07:08
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Magyarországon, sőt Európában is elsőként indul a felsőoktatásban klinikai obezitológiai (elhízástudomány) tantárgy a Semmelweis Egyetemen – derült ki Bedros J. Róbert, a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója szavaiból.

- Akkor most vannak a ,,kövérséggyógyászok" és most jönnek melléjük a medikusok is?

Az egyetemi képzést, a ,,klinikai obezitológia" tantárgyat nem szabad összekeverni az "obezitológusok" képzésével. Fontos tudni, hogy két teljesen különböző dologról beszélünk. Míg az egyik az egyetemisták oktatását, addig a másik a már bizonyos (például belgyógyászati, kardiológiai vagy gyermekgyógyászati) alapszakvizsgával rendelkező orvosok szakvizsgára épített obezitológus képzését, licencvizsgáját jelenti.

- Miért van szükség obezitológusokra?

Az elhízás népbetegség, az elhízás és túlsúly a felnőttek mintegy kétharmadát érinti, s ezzel a világban a rendkívül rossz negyedik helyen állunk. Ennek ellenére a hatékony megelőzés és kezelés lehetőségei hiányoztak és ennek szervezeti feltételei sem voltak adottak. A háziorvosok sem tudták, kihez fordulhatnak konzultációra egy-egy elhízott beteggel kapcsolatban. Ezért éreztem szükségét, hogy kezdeményezzük egy államilag elismert licencvizsga létrejöttét, hogy olyan szakemberek képzése indulhasson meg, akik hitelesen képviselhetik az elhízásellenes küzdelmet, valamint a vizsga és képzettség nélküli ,,obezitológusok" kikerüljenek a rendszerből, és a betegek így valóban szakképzett kollégához fordulhassanak panaszaikkal. Ennek eredményeként ma már 52 - az Állami Vizsgabizottság keretei között - a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) által levizsgáztatott obezitológus dolgozik hazánkban.

- Mi az, amit az általános belgyógyászok, háziorvosok nem szoktak vagy nem tudnak elvégezni az elhízott betegek terápiájában?

- Az elhízás kezelése és gondozása meglehetősen időigényes és hosszútávú feladat, amely számos szakember összehangolt munkáját igényli. A háziorvosok mellől hiányoznak a dietetikusok, ugyanakkor tudjuk, hogy milyen sok beteget kell naponta ellátniuk. Az általános belgyógyászati szakrendelések profiljába sem tartozott az elhízott betegek gondozása, kezelése. A fogyással kapcsolatos feladatokat nagyrészt a betegre hárítják, miközben kevés segítséggel, iránymutatással látják el őket. Az elhízás sikeres kezelése és főleg gondozása élethosszig tartó folyamat, ezért rendkívül jelentős lépés az obezitológusok belépése.

- Melyek a tipikus kezelési hibák?

- A kezelési hibák egyik eleme szakmai kérdés, mivel sokan még mindig a zsírszegény diétákra alapoznak, miközben ez az elmúlt 20-30 évben egyértelműen kudarcot vallott. Ehelyett a jelenlegi irányelvek - ahogyan az általam alapított társaságom is - a szénhidrát bevitel korlátozását javasolják. A másik probléma a betegek oldaláról tapasztalható, ugyanis nagyon sokan irreális elvárásokkal keresnek meg minket. Nagyon gyors és drasztikus fogyást szeretnének, azonban ennek az egészségre káros veszélyei mellett hangsúlyoznám a „jojó” effektus megjelenését. Ez azt jelenti, hogy a gyors testsúly-vesztés után egy jelentős visszahízás következik be. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a nem szakemberek által vezetett fogyókúrákkal hosszú távon az elhízottak csak egyre súlyosabbak lesznek, azaz a sikertelen fogyókúrákkal lehet hosszabb távon a legjobban elhízni.

- Mit gondolnak rosszul az eredményes testsúlycsökkentés érdekében a betegek? Mit rontanak el?

- Az elhízottak számára a reális célkitűzés a fél év alatt mintegy 10 százalékos testsúlycsökkenés kell legyen, amit 1200-1500 kcal tartalmú étrenddel, és emellett rendszeres testmozgással lehet elérni. Ugyanakkor figyelni kell a táplálék megfelelő ásványi anyag és vitamin tartalmára is. Nagyon fontos a gyorsan felszívódó szénhidrátok arányának a csökkentése, és ezzel egyidejűleg a fehérje-bevitel növelése vezethet eredményre.

- Mi lesz jobb az obezitológia egyetemi oktatásával a betegek, illetve a gyógyítók számára?

- Hosszú utat kellett megtennünk, amíg társaságunk 10 éves munkájának és sok neves professzor közreműködésének eredményeként megszületett az európai viszonylatban is unikumnak számító egyetemi tankönyvünk. Következő lépésként pedig beterjeszthettem javaslatomat az egyetem felé a „klinikai obezitológia” képzés bevezetésére. A téma aktualitását, szükségességét jelzi az is, hogy az egyetem Kari Tanácsa egyhangúlag fogadta el kérelmemet. Célunk az, hogy a medikusokat egy olyan szemlélet kialakításához segítsük, hogy megértsék az elhízás kialakulásának, megelőzésének és kezelésének szakmailag, tudományosan megalapozott elveit, illetve kiemeljük a mozgásterápia szerepét is. Az egyetemi hallgatók ugyan vizsgáznak a tárgyból, de ahogy már említettem, ők nem lesznek rögtön obezitológusok, mert obezitológus csak végzett orvos - bizonyos szakvizsgára épített képzés után - lehet. A betegek számára pedig azért lesz hasznos, mivel nemsokára megjelenik majd a gyógyításban az a medikus generáció, amely már másként gondolkozik majd az elhízásról és annak veszélyeiről. Az elhízás eredményes kezelésével számos kísérőbetegség is javítható, mint például a magasvérnyomás betegség vagy a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérzsírszint is. Éppen itt az ideje az elhízás problémakörét - beleértve annak nemzetgazdasági terheit is - rendkívül komolyan venni, s véleményem szerint ebben ez az új tantárgy bevezetése nagy előrelépést jelent.

Tények a kövérségről
  • A fogyáshoz napi 1200-1500 kcal energiabevitelre van szükség, ennek 45 százaléka lehet szénhidrát, 25 százaléka fehérje, 30 százaléka zsír
  • 1 kg zsírszövet 7000 kcal-át képes raktározni
  • Ha heti negyed tábla csokival, vagy egy szelet vajas kenyérrel eszik csak többet valaki a szükségesnél, akkor ez évi 1 kg súlytöbblethez vezet
  • A gyerek naponta minden plusz 1 órája a tv előtt 7 százalékkal növeli az esélyt, hogy 30 éves korára elhízottá váljon
  • A gyermekkori elhízás az érintettek 75 százalékánál megmarad, és kialakul annak minden kísérőbetegsége is

Mitől félnek?

Egy amerikai vizsgálat során a megkérdezettek csaknem fele a ,,mitől fél a legjobban" kérdésre azt válaszolta: az elhízástól. Ez a félelem talán nem is alaptalan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy az elhízás világszerte járványos méreteket öltött és már többen halnak meg a kövérség okozta betegségekben, mint éhezésben. Az európai országokban a lakosság 30-80 százaléka túlsúlyos. Az EU 27 országában ez mintegy 200 millió felnőttet jelent, akiknek a fele férfi. (Idősebb korban már a nők a kövérebbek.) A KSH egészségfelmérése szerint a magyar lakosság kétharmada túlsúlyos. Minél korosabb valaki, annál valószínűbb, hogy lenne oka fogyókúrázni.

Az elhízás eredetileg nem egyéb, mint a test zsírtöbblete. Az oka általában az, hogy az ember több kalóriát fogyaszt, mint amennyire a napi életviteléhez szüksége van. A kor előrehaladtával kevesebb kalóriára van szüksége a testnek, amit rendszerint nem követ a táplálkozási szokások változása. Az elhízottak mozgása elveszíti harmóniáját, ízületeik fokozott terhelésnek vannak kitéve, gyorsabban kopnak. A kövérek társadalmi beilleszkedését nehezíti, hogy velük szemben általában előítéletesek a ,,soványságkultusz” hívei. Az elutasítottságuk miatt csökken az önbecsülésük, ám érdekes módon a körükben mégsem gyakoribb a depresszió, mint a soványaknál.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.