A balatonszemesi pálos kolostor ásatásán alapkőre, a zamárdi avar sírok feltárásán lóval együtt eltemetett lovasok sírjára bukkantak a régészek. A múlt emlékeinek a feltárása ma a helyi önkormányzatoknak a legfontosabb, Szemes és Zamárdi is milliókat áldoz rá évente, e nélkül (és persze ha nem volnának a lelkes, koszt és kvártély fejében gyakorlatozó régészhallgatók) a földben maradnának az elődeinkről mesélő leletek.
– Tavaly kisebb, idén nagyobb szenzációval szolgált a szemesi pálos kolostor feltárása: tavaly egy kissé pufók pálos szerzetes fejét életnagyságban ábrázoló szobor került elő, idén a XIV. századi kolostor alapköve – mesélte a Népszavának Végh András ásatásvezető. – Ez azért meglepő, mert a szakmának nincsen tudomása középkori alapkőelhelyezésről, ilyen szertartásról sem. Leástunk az alapozásig, onnan került elő a falba épített jókora kockakő, négy gótikus betűvel: O, S, O, P. Az első két betű Mindszent kolostor védőszentjére utalhat, de az még megfejtésre vár, hogy mit üzenhettek az 1500-as évekig az akkor Teleki faluhoz, ma Balatonszemeshez tartozó területen élő és gazdálkodó pálos barátok az utókornak.
A szentély feltárása ad feladatot idén a tanszéki ásatáson a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatóinak a Szemes és Teleki közötti erdőben. Ez a negyedik év, hogy ott dolgoznak néhány hetet, mindannyiszor a helyi önkormányzat anyagi áldozatvállalása révén. Tavaly egy XI. századi falura bukkantak ugyancsak a balatoni község határában a régészek, szintén megdöbbentő leletekkel (az egyik házból egymásra helyezett ló- és kutya-, vagy farkastetem került elő, levágott lábakkal), de ezeket sem láthatnánk, ha nem szánt volna pénzt a feltárásra az önkormányzat. – Csak a pálos ásatásokra és a leletanyag közszemlére tételére több, mint tízmillió forintot áldoztunk az elmúlt néhány évben – fejtette ki a Népszavának Takács József balatonszemesi polgármester. – Azt szeretnénk, ha a rádi templomrom, Teleki középkori temploma és a szemesi pálos kolostor turista-zarándokút állomásai lennének.
Zamárdiban Európa egyik legjelentősebb avar kori temetőjének feltárása még 1972-ben kezdődött, azután rövidebb-hosszabb szünetek következtek, az elmúlt három évben viszont újra rendre megjelennek a régészek és régészhallgatók, szintén a település támogatásának köszönhetően. Az utóbbi években egyébként újabb háromszáz sírra bukkantak; idén, akár csak a kezdeti feltárásokkor, újra előkerültek lovas sírok is.
– Évente kétmillió forintot különítünk el a költségvetésben az ásatásra, mert Zamárdinak fontos, hogy ismert legyen az avar leletekről – árulta el Csákovics Gyula polgármester. – Szállást, étkezést biztosítunk a pázmányos és eltés hallgatóknak, a földmunkák és a restaurálás költsége is benne van az említett összegben. Antropológusok szerint egyébként az ide temetkező avar közösség zöme nehéz fizikai munkát végezhetett, feltehetően a néhány éve a közelben előkerült, a gyepvasérc kinyerésére és feldolgozására szolgáló vaskohótelepen.
