Sztrájk az Operában vagy a kibicek hecce

Publikálás dátuma
2017.08.03. 20:03

Sztrájkot helyeztek kilátásba a magyar Állami Operaház dolgozóit tömörítő szakszervezetek, mert az intézmény egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést. A főigazgató nyugalomra int – szerinte hecckampányról van szó.

Augusztus elsejétől felmondta a dolgozók munkafeltételeit szabályozó kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház. A vitathatatlanul nehéz helyzet alapja, hogy mivel felújítás miatt a jövő évadban csak az Erkel Színházban rendeznek előadásokat, a két épületre jutó dolgozók között értelemszerűen kevesebb munkát kell elosztani. Ezzel azonban csökkennek a túlórák és a pótlékok is. Ókovács Szilveszter főigazgató közleményben kifejtette: az Operaház mind az 1200 közalkalmazottjának fizetése emelkedett idén januárban, egy hónappal később pedig a legszerényebb keresetű 531 dolgozó illetményét növelték újra, jelentősen. A főigazgató jelezte: 2011 óta csak két és fél évig működtek klasszikus kollektív szerződés szerint, ám annak 2014-es megkötése előtt is a hatályos törvények alapján fizették a dolgozókat, s ez eztán sem lesz másként. Ókovács azt mondja, a jelentős munkamennyiség-csökkenés ellenére a fizetések azonos szinten maradnak, sőt, fajlagosan akár kicsit többet is kereshetnek a dolgozók.

Rotter Oszkár szakszervezeti vezető szerint azonban ez ennél jóval bonyolultabb: akad, aki a műsorterv alapján akár havi százezer forinttal kevesebbet vihet haza. A szakszervezetek már egy éve szorgalmazzák az új kollektív szerződés megkötését, de eddig nem sikerült megegyezniük a vezetőséggel – amely saját bevallása szerint egyébként nyitott a tárgyalásokra, de parttalan követeléseket nem teljesíthet. A tárgyalások egyik sarokpontja, hogy a színházi dolgozók hétvégén és ünnepnapokon is dolgoznak, a hétfő az egyetlen fix pihenőnapjuk. Ennek rendszere azonban a kollektív szerződés hiányával felborulhat, ami nem csupán a pénz, hanem a munkavállalók pihenése miatt is súlyos következményekkel járna. „Nem tekinthető pihenőnapnak például, ha valaki a szeptemberi erdélyi turnén egy napot a buszon utazva tölt” – magyarázza a szakszervezeti vezető, aki szerint igenis megszervezhető, hogy mindenkinek jusson pihenőnap, még ha az nem is hétfőre esik.

Rotter Oszkár hangsúlyozta: a július 31-én felmondott kollektív szerződést az Ókovács-éra alatt kötötték, s annak számos érdeme van. „Az Operaház jó munkahely, szeretünk itt dolgozni, hazai bérekhez mérten jól lehet itt keresni. Mindaz, amit a főigazgató úr kommunikál, tehát, hogy bemutató- és nézőszámban nemzetközileg is megsüvegelendő eredményeink vannak a hasonló rendszerű színházak között, vitathatatlan. Ezért viszont hihetetlenül sokat dolgoznak az emberek, akik továbbra is biztosítva szeretnék látni a megfelelő feltételeket.” A szakszervezeti vezetők szerint a szerződés híján a főigazgatói rendeletek az iránymutatók, ezek viszont nem jogszabály-érvényűek.

Az általunk megkérdezett független szakértők szerint a helyzet nem egyszerű, ugyanakkor az intézménynek érdemes megfontolnia: érdemes-e megkockáztatni, hogy a dolgozók az alacsonyabb havi összbevétel miatt máshol keressenek munkát – a villanyszámlájuk ugyanis nem lesz alacsonyabb. Emiatt akár az is megfontolandó, hogy a felújítás másfél évére valamilyen módon megfinanszírozzák a kieső pótlékokat. Magyarországon máris komoly a munkaerőhiány, így fennáll a veszélye, hogy mire kinyit a felújított Operaház, súlyos emberhiánnyal küszködik majd. Rotter Oszkár szerint ez valós rizikó, hozzájuk is érkeztek olyan visszajelzések, hogy a dolgozók egy része felmond, ha nem rendeződik a kollektív szerződés ügye. Ez az elöljáró szerint épp azokat a dolgozókat érintené, akiknek hiánya a legfájóbb volna.

Ókovács Szilveszter érthetetlennek nevezte az augusztusi – véleménye szerint kívülről szerveződő –sztrájkfelhívást, hiszen a dolgozók szabadságukat töltik. A rossz időzítésben külső szakértőink is egyetértettek. A szakszervezetek szerint sem optimális az időpont, ugyanakkor azt mondják: más eszközük nem lévén, a tárgyalások folytatása mellett elkezdték előkészíteni egy lehetséges sztrájkot. A főigazgató szerint a felhívás demoralizáló, a magyar valóságtól elrugaszkodott, ezért ő arra kéri a nyaraló kollégákat, szabadságuk után vegyék fel a munkát, és „ne üljenek fel a kibicek heccének”.

Elhunyt Vásári József színész

Publikálás dátuma
2017.08.03. 19:02
Forrás: Facebook/Vásári József
Augusztus 3-án váratlanul elhunyt Vásári József - írja a Civishír. A színészről a Tankcsapda is megemlékezett, hiszen a zenekar népszerű, Mennyország tourist című számuk videoklipjében szerepelt is a művész.

„Nyugodj békében Vásári Józsi... Köszönjük, hogy együtt dolgozhattunk, ismerhettünk” - írta a Tankcsapda hivatalos Facebook-oldalán. A bejegyzését a Civishír szúrta ki. 

A portál azt írja: a szabadúszó derecskei művészt, a debreceni kulturális is közösségi élet kedvelt arcát olyan alkotásokból ismerhette a nagyérdemű, mint Hajdu Szabolcs színdarabjai, nagyjátékfilmjei, vagy a Tankcsapda Mennyország Tourist című videoklipje, amiben a hentest alakította, de szerepelt a ZeneTheatrum által színpadra állított Sztárcsinálók című musicalben is.

A közönség láthatta Ujj Mészáros Károly 2003-as kisjátékfilmjében, A gumiemberben, két éve pedig A fekete múmia átkában. Színházban olyan darabokban szerepelt, mint a Szobalánynak Londonban vagy a Leánynéző / Leánykérés.

Szerző

Bezár az Iparművészeti Múzeum

Publikálás dátuma
2017.08.03. 15:03
MTI FOTÓ: Balogh Zoltán
Szeptember 3-án zár az átfogó rekonstrukció előtt álló Iparművészeti Múzeum (IMM), amely a következő hetekben számos programmal búcsúzik időlegesen a látogatóktól.

A zárás előtt épületséták, múzeumi jóga és interaktív programok várják az érdeklődőket, azok a látogatók pedig, akik a kiállításokon túl az épület rejtett zugaira, titkaira, raktáraira, műhelyeire is kíváncsiak, aranybérletet válthatnak - mondta az IMM csütörtöki sajtóbeszélgetésén az intézmény főigazgatója.

Cselovszki Zoltán hozzátette, a rekonstrukció során a Lechner Ödön tervezte épületről rossz állapota miatt leemelt kilátótornyot újragyártják majd, az eredeti lanterna 13 tonnás hagymakupoláját azonban kiszállítják a Sziget fesztiválra, ahol az IMM sátra előtt akár meg is érinthetik a látogatók.

Szeptember 3-án 0 órakor nyílik meg a múzeum, hogy estig tartó programsorozattal búcsúzzon a felújítás előtt, így lehetőség nyílik például a tetőteraszról megnézni a napfelkeltét is - jegyezte meg.

A főigazgató kiemelte: az IMM a világ egyik legjelentősebb iparművészeti gyűjteményével rendelkezik, a több százezer darabos kollekciót pedig egy-két éven belül teljes egészében elérhetővé teszik az interneten.

A törzsgyűjteménynek az idei év végére a 60 százalékát digitalizálják és teszik böngészhetővé a honlapon.

Az Iparművészeti Múzeum által kezelt Ráth György-villát az eredeti tulajdonos korának megfelelő állapotba állítják vissza, de a Városligeti fasorban álló épület időszaki kiállítóhellyel is rendelkezik majd 2018 áprilisától, a nagytétényi kastély bútortörténeti kiállítását pedig felújítják - közölte Cselovszki Zoltán.

Jékely Zsombor főigazgató-helyettes beszámolója szerint a gyűjtemény számos darabja más helyszíneken lesz látható a zárva tartás idején.

A múzeumnak jelenleg Japánban vendégszerepel egy nagyszabású herendiporcelán-kiállítása, amelyet a tervek szerint - külföldre nem szállítható darabokkal kiegészítve - Magyarországon is bemutatnak majd; az IMM oszmán-török gyűjteményének műtárgyai pedig az Egri Vármúzeum kiállításában kapnak helyet augusztus végétől.

Cselovszki Zoltán elmondta: az átfogó műemléki rekonstrukció mellett az épülethez mélygarázs és egy új szárny is készül 25 milliárd forintból; jelenleg a közbeszerzési eljárások zajlanak.

A most 3 ezer négyzetméteres kiállítótér 10 ezer négyzetméteresre bővül, és a magyarországi szecesszió egyik legszebb példájának tartott épület is sokkal jobban bejárható lesz - emelte ki.

Az új szárny elsősorban a dizájn és a kortárs iparművészet otthona lesz, de ez a rész fogadja be a korszerű épületgépészet jó részét is. A szárny külső homlokzata Lechner eredeti terveire alapoz majd, a belső homlokzat pedig kortárs stílusú lesz - árulta el a főigazgató.

Az egy évig tartó kiköltözés után az építkezés három évet vesz igénybe, majd a közönség a visszaköltözést követően, újabb egy év múlva veheti birtokba a múzeumot.

Az Iparművészeti Múzeum célja, hogy a felújítást követően elérje a 300 ezres évi látogatószámot - mondta el Cselovszki Zoltán.

Szerző