„Ez egy olyan festészet, ami mellett sokan elmennek. Nem azonos a korízléssel, egy klasszikus, nagyon felkészült tudás alapján megalkotott festészet, fantasztikus kompozíciós leleménnyel és festeni tudással.” – hangsúlyozta Kieselbach Tamás művészettörténész, galériatulajdonos Stein János festőművész tárlatának megnyitóján a Kieselbach Galériában.
A művész hagyatéka a közelmúltban került elő szinte érintetlenül a család jóvoltából. Az 1874-ben Kolozsváron született festő a berlini festészeti akadémián, majd a párizsi Julian Akadémián tanult világhírű művészek tanítványaként. 1900-tól Lotz Károly mester-iskolájában dolgozott Budapesten. Gyakran kiállított a Műcsarnokban, számos díjat nyert, és többször felkérték monumentális feladatokra is. Munkái a móri templomban, a Kerepesi temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban láthatóak.
A kiállításnak köszönhetően közel 150 festmény, számos vázlat, rajz és dokumentum tárul most az érdeklődők elé, akik az alkotásokat a galéria weboldalán is megtekinthetik, és megvásárolhatják. A kiállított művek főképp női aktok, de „nem úgy ahogy a XX. században megszoktuk, hanem egy kicsit megemelve, illendően, érzékien, nem vulgárisan” – hangsúlyozta Kieselbach Tamás. Felhívta a figyelmet a kompozíciókra, az alakok csavarodására, kontraposztba kerülésére, a foltrendszerek ritmizálódására, a színek váltakozására.
„Újra rá kellene csodálkoznunk erre a festői kvalitásra. Ez egy bravúros, igazi, festeni tudó ember munkája, és a festői kvalitás előtt kellene, hogy csodálkozzunk. Ugyanakkor azt látom, hogy az emberek nem mindig engedik, hogy tetsszen, ami ott van az orruk előtt.” Molnos Péter művészettörténész is arról beszélt, hogy többször kellett már bizonygatniuk: „ez a hangsúlyosan figuratív festészet ugyanúgy értéket képviselhet, mint az, amit belénk sulykoltak”. Szerinte „hülyeség magunkat lekorlátozni bizonyos stílusoknak, irányzatoknak, koroknak, mert akkor nagyon sok élménytől megfosztjuk magunkat”.
