Hompola Krisztina;

sziget;

2017-08-07 07:06:00

Sziget - Egyhetes kultúrország

Sziget Fesztivál "Kell egy hét" szlogennel indult 1993-ban és bár azóta alternatívból mainstreammé vált, és új tulajdonosai vannak, a szabadság szigetének jelmondata máig megmaradt.

 Kulturális fesztivál, amely sokkal több annál: az egy hétre 30-40 ezres kisvárossá alakuló Sziget elsősorban abban különbözik más nagy európai fesztiváloktól, hogy bár fő profilja a zene, rengeteg társművészeti produkciót, múzeumi negyedet, klasszikus és dzsessz muzsikát, valamint társadalmi problémákat feszegető háttérprogramokat is kínálnak a rendezők. Ezek fókuszában idén is a menekültkérdés áll.

„Nagyon fontos, hogy a mindenkit foglalkoztató aktuális témákról is beszéljünk a fesztiválon, és tegyünk arról, hogy ne csak a hivatalos gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez például a menekültüggyel kapcsolatban. Minden félnek van igazsága, de egyelőre nem látszik, hogy minden félnek szándéka is volna arra, hogy a menekültkérdésről emberi módon, pragmatikusan, higgadtan, pró és kontra beszéljen” - említi Kardos József, programigazgató.

Müller Péter Sziámi: azt mondtuk, csinálunk egy egyhetes kultúrországot, amelyben egy picit, néhány centire ellebbenünk a valódi vagy a látszólag valódi létből

A Sátor Határok Nélkül helyszínen az angol nyelvű kerekasztal-beszélgetések mellett az érdeklődők végigjárhatják egy szír menekült szülőhazájából Közép-Európáig vezető útját a bécsi Georg Hobmeier játékfejlesztő és az Ausztriába menekültként érkezett szíriai Abdullah segítségével készített interaktív videojátékon keresztül. Dokumentumfilmeket is vetítenek majd, többek között a Verzió Fesztivál válogatásában. Maga a sátor a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Musée national de l'histoire de l'immigration (Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum) közös programhelyszíne, előbbi idén a roma integrációval kapcsolatos kiállítást, utóbbi a bevándorlókkal való együttélés franciaországi történeti hátterét mutatja be.

Kardos szerint „a Sziget nagy hangsúlyt fektet a műfaji sokszínűségre, így a koncertek mellett a cirkuszra, színházra, kortárs táncra, utcaszínházra, mozira és képzőművészetre.

Ezekről a területekről is érkeznek világsztárok, akik először lépnek fel Magyarországon.” A cirkuszok között két québeci társulat, a Machine de Cirque és a Cirque Alfonse emelhető ki, a kortárstánc előadások közül pedig a Compaigne Käfig Pixel című, videoinstallációval kísért darabját várják sokan. Itt lesz a világhírű dél-afrikai táncos és koreográfus, Dada Masilo, aki A hattyúk tava kortárs feldolgozását hozza el - a gender kérdést is feszegetve.

Magyar művészek is fellépnek, többek között a Duda Éva Társulat Breathe! című darabja, valamint Halas Dóra, Nagy Fruzsina és a Soharóza kórus Tabu kollekció című közös produkciója, illetve Kálmán Eszter A tó című előadása. „Nagyon fontos számunkra, hogy a világsztárok mellett a magyar művészeknek is lehetőséget biztosítsunk. A külföldiek egy ilyen fesztiválon jobban meg tudják ismerni a magyar fellépőket, akik teljesen nemzetközi közönség előtt mutatkozhatnak be. A backstage-ben történő találkozásokból pedig gyakran születik közös projekt” - utal egy újabb előnyre Kardos József.

A Szigetet mindeddig nem tudta a politika saját hasznára fordítani. A nagy kivétel Tarlós István, aki 1997-ben egy hajnalon beállított a fesztiválra és Gerendai Károlyt a főkapcsoló leoltására utasította. A főszervező meggyőzte, hogy biztonsági okokból ez senkinek se lenne jó. Noha a következő évtől az éjszakai programokat hangszigetelt sátorban tartották, a Sziget-készülődés eztán az óbudai polgármester fenyegetőzéseiről szólt. 2001-ben Tarlósék előzetesen aláírattak egy megállapodást a szervezőkkel, miszerint „a fesztiválon semmilyen homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb programot nem tartanak”. Leginkább az akkor Szivárvány Sátornak hívott, s melegekkel foglalkozó helyszínt akarták ellehetetleníteni. A melegszervezetek tiltakozása nyomán Gerendaiék három nap múlva bocsánatot kértek és egyoldalúan felmondták az egyezséget. Később bíróság is kimondta a kötelezvény alkotmányellenességét és semmisségét.

Tarlós és Gerendai viszonya később javult: 2005-ben maga a polgármester adta össze Gerendait harmadik feleségével. Ám a csörtéknek nem szakadt vége: Tarlós már főpolgármesterként 2,5 milliárdos helypénzt követelte a szervezőktől – ami a rendezvény megszűntét eredményezte volna -, ám végül 50 millióban megegyeztek.

Halványodott illúzió és profizmus

Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett - mondja Jávorszky Béla Szilárd, zenei szakíró, szerkesztő.

- Van-e a Szigetnek a kulturális rendezvényen túlmutató jelentősége?

- Hogyne. Egyrészt jelentős szociális szerepe: vegyes társaság érkezik Európa minden részéből, a találkozás lehetőségét biztosítva. Rendkívül fontos a Szigetre járók és a rendezők egymásra hatása: a közönség toleranciáját a fesztivál szervezői tudatosan erősítik: jó példa a roma sátor vagy a Magic Mirror, azaz az LMBTQ sátor.

- Lényeges-e, hogy a rendszerváltás környékén indult?

- Igen, fontos az időpont. Az ötlet a rendszerváltás után a politikai felhangú táborok - pl. építőtáborok - megszűnése okozta hiányérzetnek is köszönhető: úgy érezték, hogy az egyhetes feeling-et érdemes lenne visszahozni.

- Miben változott leginkább?

- A Sziget alulról szerveződött, de létezésének feltétele volt a mindenkori politika támogatására is. A szervezők ügyesen lavíroztak a politikusok között, ugyanakkor a fesztivál nem maradt érintetlen a társadalmi, gazdasági változásoktól sem. A közönség egy része számára a törés 1996-ban következett be, a nevet eladták egy multinacionális cégnek, a Pepsi Cola-nak. A 90-es évek közepén kezdődött a fogyasztói piac betörése, ami elhalványította a másik világba lépés illúzióját. Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett. Megtörtént a cégszerű átalakítás, lecserélődött a szervezőgárda, tudatosabbá vált a kommunikáció. Átalakult a zenei kínálat is: az alternatív és rockzenét adó fesztivál popularizálódott. Erősödött azonban az egészségügyi és biztonsági rendszere, és a nagyon erős nemzetközisége rengeteg értéket hoz közel a magyarokhoz.

A szomszédos kerület, Újpest akkori első embere, Derce Tamás a nyugalom megzavarására hivatkozva akasztott pereket a szervezők nyakába. Ám jogerősen mindig vesztett. Demszky Gábor volt főpolgármester is a Sziget-alapítók közé sorolható, mégsem kovácsolt politikai tőkét a kapcsolatból. 2001-ben Torgyán József kisgazda elnök a helyszínen tett ígéreteket - például külön medencét - a szigetelőknek. Rá egy évre Medgyessy Péter újdonsült baloldali kormányfő személyesen állt ki a rendezvény mellett. 2011-ben a szélsőjobb Hatvannégy Vármegye Mozgalom okozott botrányt. Az elmúlt években szinte teljesen elültek a viharok, a politikusok és oligarchák inkább a VIP-helyszínekre koncentrálnak. A kormányfő lánya, Orbán Ráhel 2012-ben a Szigeten gyakornokoskodott, szakdolgozata alapján szerint nagy megelégedéssel, a politika azóta Gerendai véleményét is kikéri a turizmusról.