Előfizetés

Sziget - Egyhetes kultúrország

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.08.07. 07:06
Forrás: Sziget.hu
Sziget Fesztivál "Kell egy hét" szlogennel indult 1993-ban és bár azóta alternatívból mainstreammé vált, és új tulajdonosai vannak, a szabadság szigetének jelmondata máig megmaradt.

 Kulturális fesztivál, amely sokkal több annál: az egy hétre 30-40 ezres kisvárossá alakuló Sziget elsősorban abban különbözik más nagy európai fesztiváloktól, hogy bár fő profilja a zene, rengeteg társművészeti produkciót, múzeumi negyedet, klasszikus és dzsessz muzsikát, valamint társadalmi problémákat feszegető háttérprogramokat is kínálnak a rendezők. Ezek fókuszában idén is a menekültkérdés áll.

„Nagyon fontos, hogy a mindenkit foglalkoztató aktuális témákról is beszéljünk a fesztiválon, és tegyünk arról, hogy ne csak a hivatalos gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez például a menekültüggyel kapcsolatban. Minden félnek van igazsága, de egyelőre nem látszik, hogy minden félnek szándéka is volna arra, hogy a menekültkérdésről emberi módon, pragmatikusan, higgadtan, pró és kontra beszéljen” - említi Kardos József, programigazgató.

Müller Péter Sziámi: azt mondtuk, csinálunk egy egyhetes kultúrországot, amelyben egy picit, néhány centire ellebbenünk a valódi vagy a látszólag valódi létből

A Sátor Határok Nélkül helyszínen az angol nyelvű kerekasztal-beszélgetések mellett az érdeklődők végigjárhatják egy szír menekült szülőhazájából Közép-Európáig vezető útját a bécsi Georg Hobmeier játékfejlesztő és az Ausztriába menekültként érkezett szíriai Abdullah segítségével készített interaktív videojátékon keresztül. Dokumentumfilmeket is vetítenek majd, többek között a Verzió Fesztivál válogatásában. Maga a sátor a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Musée national de l'histoire de l'immigration (Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum) közös programhelyszíne, előbbi idén a roma integrációval kapcsolatos kiállítást, utóbbi a bevándorlókkal való együttélés franciaországi történeti hátterét mutatja be.

Tulajdonosi buli

A Sziget Kft.-t 1993-ban, néhány hónappal az első fesztivál előtt alapította Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Karafiáth (akkori nevén Szekfű) Balázs. Utóbbi egy év múlva kiszállt. 2003-ban csatlakozott hozzájuk szervezőtársuk, Takács Gábor. 2007-ben Müller Péter Kedves Ferenc vállalkozó offshore-szerű cégének adta el 45 százalékát, Gerendait és Takácsot pedig kettejük közös cége, a Szigerta Invest váltotta. 2008 elején jelent meg az econetből Est Mediává vált tőzsdei cég, amely milliárdos számokkal dobálózva - alapvetően saját részvényeket ígérve - egyre nagyobb tulajdont kért, ezzel párhuzamosan kivásárolták Kedves Ferencet. Ugyan Gerendaiék az irányítást mindvégig megtartották, 2010-ben a Volt Invest Kft.-n keresztül megjelent a tagok között a vidéki fesztiválokat szervező Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert. 2012-re kipukkadt az Est Media, így Gerendaiék - jórészt OTP-kölcsönből - visszavették tulajdonrészüket. 2013-16 között kölcsönbiztosítékként a Szigerta tulajdonosai között felbukkant Lakatos Péter Videoton-vezér is.

Ez év elején a Szigerta többségi, valamint a Volt Invest kisebbségi tulajdonosként eladta a cég 70 százalékát az amerikai Providence Equity Partnerst képviselő, offshore-szerű LMF Luxcónak. Irányítási jogaikat, illetve 30 százaléknyi részüket - egymás között az eddigi arányokban - megtartották ugyan, de az egyezség szerint az amerikaiak 2020-ban teljesen kitehetik őket.

Kardos szerint „a Sziget nagy hangsúlyt fektet a műfaji sokszínűségre, így a koncertek mellett a cirkuszra, színházra, kortárs táncra, utcaszínházra, mozira és képzőművészetre.

Ezekről a területekről is érkeznek világsztárok, akik először lépnek fel Magyarországon.” A cirkuszok között két québeci társulat, a Machine de Cirque és a Cirque Alfonse emelhető ki, a kortárstánc előadások közül pedig a Compaigne Käfig Pixel című, videoinstallációval kísért darabját várják sokan. Itt lesz a világhírű dél-afrikai táncos és koreográfus, Dada Masilo, aki A hattyúk tava kortárs feldolgozását hozza el - a gender kérdést is feszegetve.

Magyar művészek is fellépnek, többek között a Duda Éva Társulat Breathe! című darabja, valamint Halas Dóra, Nagy Fruzsina és a Soharóza kórus Tabu kollekció című közös produkciója, illetve Kálmán Eszter A tó című előadása. „Nagyon fontos számunkra, hogy a világsztárok mellett a magyar művészeknek is lehetőséget biztosítsunk. A külföldiek egy ilyen fesztiválon jobban meg tudják ismerni a magyar fellépőket, akik teljesen nemzetközi közönség előtt mutatkozhatnak be. A backstage-ben történő találkozásokból pedig gyakran születik közös projekt” - utal egy újabb előnyre Kardos József.

A Szigetet mindeddig nem tudta a politika saját hasznára fordítani. A nagy kivétel Tarlós István, aki 1997-ben egy hajnalon beállított a fesztiválra és Gerendai Károlyt a főkapcsoló leoltására utasította. A főszervező meggyőzte, hogy biztonsági okokból ez senkinek se lenne jó. Noha a következő évtől az éjszakai programokat hangszigetelt sátorban tartották, a Sziget-készülődés eztán az óbudai polgármester fenyegetőzéseiről szólt. 2001-ben Tarlósék előzetesen aláírattak egy megállapodást a szervezőkkel, miszerint „a fesztiválon semmilyen homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb programot nem tartanak”. Leginkább az akkor Szivárvány Sátornak hívott, s melegekkel foglalkozó helyszínt akarták ellehetetleníteni. A melegszervezetek tiltakozása nyomán Gerendaiék három nap múlva bocsánatot kértek és egyoldalúan felmondták az egyezséget. Később bíróság is kimondta a kötelezvény alkotmányellenességét és semmisségét.

Tarlós és Gerendai viszonya később javult: 2005-ben maga a polgármester adta össze Gerendait harmadik feleségével. Ám a csörtéknek nem szakadt vége: Tarlós már főpolgármesterként 2,5 milliárdos helypénzt követelte a szervezőktől – ami a rendezvény megszűntét eredményezte volna -, ám végül 50 millióban megegyeztek.

Halványodott illúzió és profizmus

Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett - mondja Jávorszky Béla Szilárd, zenei szakíró, szerkesztő.

- Van-e a Szigetnek a kulturális rendezvényen túlmutató jelentősége?

- Hogyne. Egyrészt jelentős szociális szerepe: vegyes társaság érkezik Európa minden részéből, a találkozás lehetőségét biztosítva. Rendkívül fontos a Szigetre járók és a rendezők egymásra hatása: a közönség toleranciáját a fesztivál szervezői tudatosan erősítik: jó példa a roma sátor vagy a Magic Mirror, azaz az LMBTQ sátor.

- Lényeges-e, hogy a rendszerváltás környékén indult?

- Igen, fontos az időpont. Az ötlet a rendszerváltás után a politikai felhangú táborok - pl. építőtáborok - megszűnése okozta hiányérzetnek is köszönhető: úgy érezték, hogy az egyhetes feeling-et érdemes lenne visszahozni.

- Miben változott leginkább?

- A Sziget alulról szerveződött, de létezésének feltétele volt a mindenkori politika támogatására is. A szervezők ügyesen lavíroztak a politikusok között, ugyanakkor a fesztivál nem maradt érintetlen a társadalmi, gazdasági változásoktól sem. A közönség egy része számára a törés 1996-ban következett be, a nevet eladták egy multinacionális cégnek, a Pepsi Cola-nak. A 90-es évek közepén kezdődött a fogyasztói piac betörése, ami elhalványította a másik világba lépés illúzióját. Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett. Megtörtént a cégszerű átalakítás, lecserélődött a szervezőgárda, tudatosabbá vált a kommunikáció. Átalakult a zenei kínálat is: az alternatív és rockzenét adó fesztivál popularizálódott. Erősödött azonban az egészségügyi és biztonsági rendszere, és a nagyon erős nemzetközisége rengeteg értéket hoz közel a magyarokhoz.

A szomszédos kerület, Újpest akkori első embere, Derce Tamás a nyugalom megzavarására hivatkozva akasztott pereket a szervezők nyakába. Ám jogerősen mindig vesztett. Demszky Gábor volt főpolgármester is a Sziget-alapítók közé sorolható, mégsem kovácsolt politikai tőkét a kapcsolatból. 2001-ben Torgyán József kisgazda elnök a helyszínen tett ígéreteket - például külön medencét - a szigetelőknek. Rá egy évre Medgyessy Péter újdonsült baloldali kormányfő személyesen állt ki a rendezvény mellett. 2011-ben a szélsőjobb Hatvannégy Vármegye Mozgalom okozott botrányt. Az elmúlt években szinte teljesen elültek a viharok, a politikusok és oligarchák inkább a VIP-helyszínekre koncentrálnak. A kormányfő lánya, Orbán Ráhel 2012-ben a Szigeten gyakornokoskodott, szakdolgozata alapján szerint nagy megelégedéssel, a politika azóta Gerendai véleményét is kikéri a turizmusról.

Tutibiztos zenei tippek

Rendhagyó ajánlónk segít eligazodni az előadók és műfajok dömpingjében, ezekkel a koncertekkel biztosan nem nyúl mellé:

Billy Talent (Nagyszínpad, augusztus 9., 19:30) – Dallamos-kellemes kanadai punkrock, jó alapozás a hétre.

Ivan & The Parazol (Európa Színpad, augusztus 10., 23:00) – A magyar srácok hazaugranak kicsit Los Angelesből, hogy megőrülhessenek a tinilányok. Meg a szüleik. Meg a nagyszüleik. Jaggert eszi az irigység!

PJ Harvey (Nagyszínpad, augusztus 11., 19:30) – I-S-T-E-N-N-Ő. Csak álljon meg és engedje, hogy beszippantsa ez a különös-sötét, csábító alternatívrock-univerzum.

Roy Paci I Aretuska (Világzenei Színpad, augusztus 11., 21:30) – Maffiának öltözött, ámde roppant barátságos ska-banda.

Iggy Azalea (Nagyszínpad, augusztus 12., 18:00) – Szemérmetlen női rap és hatásvadász elektronikus alapok némi (sok) fenékrázással.

Bad Religion (OTP Bank Színpad, augusztus 12., 22:00) – Kaliforniai punk entellektüeleknek. Szókincsbővítéshez, headbangeléshez és Trump miatti dühöngéshez is ajánljuk!

Gaye Su Akyol (Világzenei Színpad, augusztus 13., 17:15) – Amikor az anatóliai török tradíciók boldog frigyre lépnek a brit gitárzenével és Lana Del Reyjel. Mesés!

Jagwar Ma (OTP Bank Színpad, augusztus 14., 18:30) – Ausztrál pszichedelikus tobzódás simogatóan kellemes férfihanggal. Egyszerűen jó belefeledkezni.

Vince Staples (OTP Bank Színpad, augusztus 14., 23:45) – Bólogatós-ellazulós, letisztult hiphop Long Beach-ről. Nem kell túlgondolni.

The Kills (Nagyszínpad, augusztus 15., 16:00) – Középtempós, okosan kifundált rock némi dobgéppel, karakteres frontasszonnyal és stabil rajongótáborral.



Jobbik - Cukormáz és betyáros mozgások

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.08.07. 07:03
FOTÓ: MTI/NAGY LAJOS
A Jobbikból már kikoptak azok, akik vállalhatatlan nézeteket képviseltek – állítja Volner János frakcióvezető. A cikkünkben említett példák nem erősítik kijelentését.

Budapesten megalakult az Erő és Elszántság első alapszervezete. Arról az új szélsőjobboldali mozgalomról van szó, amelyet a közelmúltban hozott létre az Identitesz nevű társaság és a Betyársereg. Alighanem már csak idő (és időzítés) kérdése, hogy a Vecsésen tartott zászlóbontás után a mozgalom mikor jelenti be párttá alakulását. Azzal, hogy a Tyirityán Zsolt vezetésével működő – úgynevezett klánokba szerveződő – Betyársereg kilépett a politikai porondra, a Jobbiknak is üzent: nem elégszik meg a „patrióta sportegyesület” szerepével.

Korábban Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is „patrióta sportegyesületként” határozta meg a Betyársereget. „Nem csak én neveztem így őket, az öndefiníciójuk is ez volt. Illett is rájuk, hisz a tagság túlnyomórészt erőemelőkből, különféle küzdősportokban jártas férfiakból áll” – mondta a Népszavának a frakcióvezető. Azt, hogy a Betyársereg politikai mozgalmat alapított, Volner nem kommentálta. Mindenkinek, aki segíteni szeretne az országnak, sok sikert kíván. Tyirityán Zsoltot értelmes embernek tartja, aki a Betyársereg élén már bizonyította vezetői kvalitásait. Kérdésünkre, annak ellenére is fenntartja-e véleményét, hogy Tyirityán nemzetiszocialistának – nácinak – vallja magát, mozgalma pedig a fajvédő, rasszista vonalat viszi, Volner közölte: „ezzel a részével nem foglalkozom. Járják a saját útjukat, és mi is járjuk a miénket.”

Az új mozgalom kapóra jöhet a politikai centrumot megcélzó Jobbiknak, amely így felmutathat egy tőle jobbra lévő, szélsőséges társaságot. De az is benne van a pakliban, hogy Tyirityánék a Jobbiktól szipkáznak el tagokat. Volner János azonban nem tart ettől. A frakcióvezető szerint valóban voltak jobbikosok, akik vállalhatatlan nézeteket képviseltek, de az évek során ők kikoptak a pártból. A Jobbikban – állította – ma már senki nem szimpatizál olyan ideológiákkal, amelyeknek nincs helyük a XXI. században.

A magunk részéről nem vagyunk meggyőződve arról, hogy befejeződött volna a Jobbik tisztulási folyamata. A kormány lakájmédiájához sorolt Pesti Srácok nemrég számolt be annak a 17 éves lánynak az esetéről, aki tagja a Jobbik ifjúsági tagozatának, miközben magánlevelezésében „harsány nemzetiszocialista nézetek vall, Hitlert élteti”. Másik nagy kedvence Vona Gábor pártelnök. A hírre reagálva a Jobbik csak azt kifogásolta, hogy a fideszes „hazugsággyár” gyerekek privát cseteléséből kreál politikai ügyet, a lány nézeteit szó nélkül hagyta.

A párt felsőbb köreiben is érdemes körülnézni. Bár Vona Gábor az elnökségéből és a parlamenti frakcióból kiszorította Novák Elődöt, ennek nem ideológiai, hanem praktikus okai voltak: Novák túlságosan önjárónak bizonyult. Helyette ráadásul a párt alelnöke lett Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere. A Toroczkai kezdeményezésére elfogadott önkormányzati rendelet muszlim- és melegellenes pontjait az Alkotmánybíróság jogsértőnek nyilvánította és megsemmisítette.

Nem mellékesen Toroczkai alapítója a Betyárseregnek, amelynek honlapján tavasszal ezt nyilatkozta CEU-ügyben: „A Soros-egyetem a nemzetellenes politikusok keltetője, Soros György Magyarország kútmérgezője, az európai nemzetek egyik legnagyobb ellensége, akit ki kellene tiltani az országból is, az egyetemét pedig be kell zárni.” És azt is mondta, hogy nagyon büszke a Betyárseregre, amely „Tyirityán Zsolt vezetésével a nemzeti oldal egyik legfényesebb sikertörténetévé vált.”

Toroczkai László szerint egyértelmű, hogy néppártosodni kell, ha pártja választást akar nyerni. Ebből azonban nem következik, hogy a Jobbik elvesztette volna „nemzeti radikális” jellegét.

Hullámzó viszony

A Jobbik és a Betyársereg kapcsolata hektikusan alakult. Kezdetben Vona Gábor a Betyársereget is szövetségesei között tartotta nyilván. A Jobbik szempontjából váratlanul sikeres 2009-es EP-választás után a pártelnök Ópusztaszeren tárgyalt Tyirityán Zsolttal az együttműködésről – más szélsőjobboldali szervezetek és szurkolói csoportok képviselői társaságában. Két év múlva Tyirityán megütötte Novák Elődöt, aki nehezményezte, hogy a Betyárseregben erénynek számít a börtönviseltség. Az inzultus után a Jobbik felszólította tagjait, hogy lépjenek ki a Betyárseregből.

Sneider Tamás jobbikos képviselő – jelenleg az Országgyűlés alelnöke – közölte, hogy a Betyársereg tevékenysége nem illik bele a Jobbik gondolataiba. Később javult a viszony, Vona Gábor együtt fotózkodott Tyirityán Zsolttal. Sőt. Idén tavasszal egy Heves megyei incidens kapcsán kiderült, hogy Sneider Tamás két fia is tagja a Betyárseregnek. Sneider akkor elmondta: büszke fiaira, egyáltalán nem bánja, hogy részt vesznek a Betyársereg „sportrendezvényein”. (Kevéssel előtte, az úgynevezett becsület napján Tyirityán a Waffen SS-t dicsőítette.)

Most, hogy a Betyársereg deklaráltan politikai babérokra tör, újra kerestük Sneider Tamást. Szerinte nem várható, hogy a betyársereges szerveződés – ha párttá alakul – érdemben befolyásolná a Jobbik eredményeit a parlamenti választáson. Miután a Fidesz autokratikus berendezkedésű állam kiépítését vette célba, és társadalompolitikáját tekintve szélsőséges, agresszív irányba fordult, Sneider Tamás a jelenlegi tendenciák alapján úgy véli: az új szélsőjobboldali párt inkább a Fidesz szavazóbázisát csökkentheti, illetve olyanokat szólíthat meg, akik lehet, el se mennének szavazni.



Jobbik - Cukormáz és betyáros mozgások

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.08.07. 07:03
FOTÓ: MTI/NAGY LAJOS
A Jobbikból már kikoptak azok, akik vállalhatatlan nézeteket képviseltek – állítja Volner János frakcióvezető. A cikkünkben említett példák nem erősítik kijelentését.

Budapesten megalakult az Erő és Elszántság első alapszervezete. Arról az új szélsőjobboldali mozgalomról van szó, amelyet a közelmúltban hozott létre az Identitesz nevű társaság és a Betyársereg. Alighanem már csak idő (és időzítés) kérdése, hogy a Vecsésen tartott zászlóbontás után a mozgalom mikor jelenti be párttá alakulását. Azzal, hogy a Tyirityán Zsolt vezetésével működő – úgynevezett klánokba szerveződő – Betyársereg kilépett a politikai porondra, a Jobbiknak is üzent: nem elégszik meg a „patrióta sportegyesület” szerepével.

Korábban Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is „patrióta sportegyesületként” határozta meg a Betyársereget. „Nem csak én neveztem így őket, az öndefiníciójuk is ez volt. Illett is rájuk, hisz a tagság túlnyomórészt erőemelőkből, különféle küzdősportokban jártas férfiakból áll” – mondta a Népszavának a frakcióvezető. Azt, hogy a Betyársereg politikai mozgalmat alapított, Volner nem kommentálta. Mindenkinek, aki segíteni szeretne az országnak, sok sikert kíván. Tyirityán Zsoltot értelmes embernek tartja, aki a Betyársereg élén már bizonyította vezetői kvalitásait. Kérdésünkre, annak ellenére is fenntartja-e véleményét, hogy Tyirityán nemzetiszocialistának – nácinak – vallja magát, mozgalma pedig a fajvédő, rasszista vonalat viszi, Volner közölte: „ezzel a részével nem foglalkozom. Járják a saját útjukat, és mi is járjuk a miénket.”

Az új mozgalom kapóra jöhet a politikai centrumot megcélzó Jobbiknak, amely így felmutathat egy tőle jobbra lévő, szélsőséges társaságot. De az is benne van a pakliban, hogy Tyirityánék a Jobbiktól szipkáznak el tagokat. Volner János azonban nem tart ettől. A frakcióvezető szerint valóban voltak jobbikosok, akik vállalhatatlan nézeteket képviseltek, de az évek során ők kikoptak a pártból. A Jobbikban – állította – ma már senki nem szimpatizál olyan ideológiákkal, amelyeknek nincs helyük a XXI. században.

A magunk részéről nem vagyunk meggyőződve arról, hogy befejeződött volna a Jobbik tisztulási folyamata. A kormány lakájmédiájához sorolt Pesti Srácok nemrég számolt be annak a 17 éves lánynak az esetéről, aki tagja a Jobbik ifjúsági tagozatának, miközben magánlevelezésében „harsány nemzetiszocialista nézetek vall, Hitlert élteti”. Másik nagy kedvence Vona Gábor pártelnök. A hírre reagálva a Jobbik csak azt kifogásolta, hogy a fideszes „hazugsággyár” gyerekek privát cseteléséből kreál politikai ügyet, a lány nézeteit szó nélkül hagyta.

A párt felsőbb köreiben is érdemes körülnézni. Bár Vona Gábor az elnökségéből és a parlamenti frakcióból kiszorította Novák Elődöt, ennek nem ideológiai, hanem praktikus okai voltak: Novák túlságosan önjárónak bizonyult. Helyette ráadásul a párt alelnöke lett Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere. A Toroczkai kezdeményezésére elfogadott önkormányzati rendelet muszlim- és melegellenes pontjait az Alkotmánybíróság jogsértőnek nyilvánította és megsemmisítette.

Nem mellékesen Toroczkai alapítója a Betyárseregnek, amelynek honlapján tavasszal ezt nyilatkozta CEU-ügyben: „A Soros-egyetem a nemzetellenes politikusok keltetője, Soros György Magyarország kútmérgezője, az európai nemzetek egyik legnagyobb ellensége, akit ki kellene tiltani az országból is, az egyetemét pedig be kell zárni.” És azt is mondta, hogy nagyon büszke a Betyárseregre, amely „Tyirityán Zsolt vezetésével a nemzeti oldal egyik legfényesebb sikertörténetévé vált.”

Toroczkai László szerint egyértelmű, hogy néppártosodni kell, ha pártja választást akar nyerni. Ebből azonban nem következik, hogy a Jobbik elvesztette volna „nemzeti radikális” jellegét.

Hullámzó viszony

A Jobbik és a Betyársereg kapcsolata hektikusan alakult. Kezdetben Vona Gábor a Betyársereget is szövetségesei között tartotta nyilván. A Jobbik szempontjából váratlanul sikeres 2009-es EP-választás után a pártelnök Ópusztaszeren tárgyalt Tyirityán Zsolttal az együttműködésről – más szélsőjobboldali szervezetek és szurkolói csoportok képviselői társaságában. Két év múlva Tyirityán megütötte Novák Elődöt, aki nehezményezte, hogy a Betyárseregben erénynek számít a börtönviseltség. Az inzultus után a Jobbik felszólította tagjait, hogy lépjenek ki a Betyárseregből.

Sneider Tamás jobbikos képviselő – jelenleg az Országgyűlés alelnöke – közölte, hogy a Betyársereg tevékenysége nem illik bele a Jobbik gondolataiba. Később javult a viszony, Vona Gábor együtt fotózkodott Tyirityán Zsolttal. Sőt. Idén tavasszal egy Heves megyei incidens kapcsán kiderült, hogy Sneider Tamás két fia is tagja a Betyárseregnek. Sneider akkor elmondta: büszke fiaira, egyáltalán nem bánja, hogy részt vesznek a Betyársereg „sportrendezvényein”. (Kevéssel előtte, az úgynevezett becsület napján Tyirityán a Waffen SS-t dicsőítette.)

Most, hogy a Betyársereg deklaráltan politikai babérokra tör, újra kerestük Sneider Tamást. Szerinte nem várható, hogy a betyársereges szerveződés – ha párttá alakul – érdemben befolyásolná a Jobbik eredményeit a parlamenti választáson. Miután a Fidesz autokratikus berendezkedésű állam kiépítését vette célba, és társadalompolitikáját tekintve szélsőséges, agresszív irányba fordult, Sneider Tamás a jelenlegi tendenciák alapján úgy véli: az új szélsőjobboldali párt inkább a Fidesz szavazóbázisát csökkentheti, illetve olyanokat szólíthat meg, akik lehet, el se mennének szavazni.