Legenda születik

Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:55
Deutsch Tamás klubelnök nem az NB II-ről álmodozott, amikor átadták az Új Hidegkuti Stadiont. Fotó: Molnár Ádám
Antigua és Barbuda múlhatatlan emléke a Hungária körúti másodosztályú labdarúgó bajnoki találkozón köszönt vissza, amikor csereként lépett pályára Bori Gábor.

A neves ügyvéd egyszer csak azt mondta a nem kevésbé jó hírű szállodában: „Megyek, megnézem a tévében az MTK-t.”

Az asztalnál néma csend támadt. Majd valaki félszegen visszakérdezett:

– Melyik csapattal játszik az MTK?

„A Cegléddel az NB II-ben” – érkezett a lakonikus válasz.

Most már tényleg teljessé vált a nesztelenség, ám a doktor úr különös passziója felkeltette az érdeklődést a találkozó iránt; még néhány hölgy is bele-belenézett a meccsbe. Egyikük megjegyezte: „Jé, nincsenek nézők”. A férfiak hümmögtek: – Nincsenek. „Kitiltották őket?” – Nem. Maguktól maradtak otthon. „Akkor azért van az a két hatalmas fal a kapuk mögött lelátó helyett!” – Nem, az tervezői lelemény. „Hol itt a fortély? Szörnyen néz ki...” – Ízlés kérdése, drágám.

Ahogyan az is, mivel tölti idejét vasárnap délután a jogtudományok doktora.

Amúgy a találkozó színvonala nem volt kirívóan alacsonyabb az úgynevezett NB I nívójánál, és a 951-es nézőszám sem törpült el az első osztályúnak mondott forduló 2453-as látogatottsági középértéke mellett. (A zárt kapus Újpest–Vasas találkozót természetesen nem vettük számításba.) A nyolcvanhatodik percig az idehaza megszokott mederben zajlott a mérkőzés, azaz – a bevett kifejezéssel – „csordogált a játék”, amikor hirtelen az ütötte meg a fület: beáll Bori, aki akár az MTK legendájának is tekinthető.

Na most, nekem személyesen semmi bajom a harminchárom éves labdarúgóval, aki ráadásul nem is tehet arról, hogy efféle szamárságokat mond róla az, aki – a jelek szerint – rosszabb riporternek, mint a szóban forgó védő-középpályás futballistának. Ám Bori eddig a leginkább azzal hagyott nyomot maga után, hogy Antigua és Barbuda világhírűnek nem nevezhető csapata ellen szerepelt a címeres mezes együttesben – csereként –, és többször nem is volt válogatott. Tűnődöm, vajon hányan mondanák fel hibátlanul az akkori (2005-ös) összeállítást? Nagyjából annyian, amennyien a mai MTK-ét... De hogy ne hagyjam kétségek között az olvasót, ide írom az egzotikus vetélytárs ellen fölényes, 3-0-s diadalt arató játékosok névsorát: Rabóczki (Vlaszák) – Vermes (Regedei), Böjte, Koller (Takács), Vanczák – Vadócz, Feczesin (Kapcsos), Tőzsér – Priskin (Majoros), Rajczi (Bori), Sitku (Ferenczi).

Senki ne szégyellje, ha ezt nem tudta fejből...

Annál inkább röstellheti magát a szpíker, mert az MTK hosszú évtizedekig nagy klub volt, legendáit mélységesen tisztelni illenék. Minimum azzal, hogy nem hígítjuk fel a dicsőséges listát. Amelyen – tényleg csak kivonatosan – olyan emblematikus alakok szerepelnek, mint Bíró Sándor, Börzsei János, Braun József, Bukovi Márton, Cseh II László, Guttmann Béla, Hidegkuti Nándor, Kalmár Jenő, Kovács Imre, Lantos Mihály, Mándi Gyula, Molnár György, Nagy István, Opata Zoltán, Orth György, Palotás Péter, Sas Ferenc, Schaffer Alfréd, Schlosser Imre, Sebes Gusztáv, Sándor Károly, Sipos Ferenc, Titkos Pál. Az 1964-es KEK-döntőben szerepelt csapatból (Kovalik – Keszei, Danszky, Jenei – Nagy, Kovács Ferenc – Sándor, Vasas, Bödör, Kuti, Halápi) két játékos került az előbb említettek közé... Hogy az 1968-ban kupagyőztes garnitúráról (Hajdú – Szántó, Dunai, Csetényi, Jenei – Török, Strasszer, Oborzil – Kékesi, Szuromi, Sárközi), netán Verebes József 1987-es bajnokcsapatáról (Gáspár – Huszárik vagy Talapa, Híres, Turner, Szalai – Kékesi, Varga, Turtóczki, Bognár – Boda, Szeibert) ne is beszéljünk...

Magunk közt szólva: az utóbbi társaságnak bizony már voltak gyenge pontjai. S az azóta eltelt harminc évben a helyzet messzemenően romlott.

Még akkor is, ha a közszolgálatinak magasztalt televízióban ma is legendák születnek.

Csak az Újpestre koncentrál az ügyeletes gólvágó

Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:51
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Mióta bevette volt csapata kapuját, képtelen leállni Nagy Dániel, aki négy legutóbbi élvonalbeli mérkőzésén négyszer volt eredményes a labdarúgó NB I-ben.

Mondhatni, menetrend szerint érkezett az újabb Nagy-gól vasárnap este.

Az Újpestre a nyáron, Németországból visszatérő támadó középpályás amint az utóbbi hetekben mindig, ezúttal is eredményes volt: egy lövőcsel után a 25. percben a kapu sarkába helyezte a labdát, ezzel megszerezte csapata számára a vezetést. Utóbb kiderült, hogy a hajrában lecserélt Nagy gólja a Paks, a Ferencváros és a Videoton elleni remit követően az első győzelmet érte a lila-fehéreknek a Vasassal szemben, nézők nélkül rendezett mérkőzésen (1-0).

„Az biztos, hogy a hangulat más volt, mint a legutóbbi meccseinken, de a körülményekhez képest (már-már extrém esőzés közepette rendezték a bajnokit – a szerk.) a csapat játéka egész jó volt. Továbbra is igaz, hogy a befejezéseknél kicsit jobban oda kell figyelnünk, hiszen ha megszereztük volna a második gólt, akkor nyugodtabb lehetett volna a végjáték” – nyilatkozta a Népszavának a 26 esztendős labdarúgó, aki szerint semmi különös tényező nem áll ígéretes formája mögött. Mint elmondta: remekül érzi magát Újpesten, ahol jól sikerült felkészülési időszakot tudhat maga mögött.

„Nem gondolnám, hogy azért, mert korábban játszottam a riválisnál, a Ferencváros elleni gól bármilyen lelki gátat felszabadított volna bennem” – utalt a 2. játéknapon lejátszott derbin szerzett góljára Nagy, aki a 2014/2015-ös szezonban maga is futballozott az FTC-ben. – Az első NB I-es gólomat szereztem a zöld-fehérek ellen, szerintem inkább ez dobott fel – közölte.

Nagy Dániel a remek kezdésnek és 4 góljának köszönhetően pillanatnyilag – hármas holtversenyben – vezeti a bajnokság góllövőlistáját, csapata pedig veretlen, s csupán kétpontnyira van a listavezetőtől, a következő ellenféltől, a Budapest Honvédtól. A korábban Hamburgban, majd a Vfl Osnabrück csapatában és a ferencvárosi kitérő után legutóbb szintén Németországban, a tavasszal a német másodosztályból kiesett Würzburger Kickers együttesében futballozó Nagy nem számít könnyű mérkőzésre a Bozsik-stadionban, a távlati jövőjével kapcsolatban pedig óvatosan fogalmaz. Jelenleg sem a gólkirályi cím, sem egy újabb külföldi szerződés nem érdekli.

„Örülök, hogy jól megy a játék, de ennyire nem szaladnék előre… Jól érzem magam Újpesten, szeretnék minél jobban játszani és minél több meccset megnyerni a csapattal. Számomra most ez a legfontosabb.”

Az Újpest tehát legközelebb a címvédő vendégeként bizonyíthat, ahol szombaton a veretlen csapatok csapnak össze. Az volna csak a nagy szám, ha ott is folytatódna Nagy Dániel sorozata.

Ünneplés a tüntetőkkel
A lecserélt címer ellen tüntető szurkolók botrányos viselkedése miatt kényszerült nézők nélkül játszani az Újpest, amely mégsem maradt magára vasárnap este: a renitens szurkolók egy maroknyi, ám annál hangosabb csoportja – amikor éppen nem Gyarmati Eszter ügyvezető-igazgatót vagy Roderick Duchatelet klubtulajdonost szidta – teremtett mérkőzéshangulatot a Szusza Ferenc Stadion környékére. A szűnni nem akaró esőzésben végig éneklő, helyenként petárdázó rajongók jutalma a győzelmen kívül a közös ünneplés volt, ugyanis a lefújást követően a futballisták kimentek hozzájuk.

Szerző

Nem mindegy, hol vannak a szavazókörzetek határai

Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:35

Befolyásolhatja a 2018-as félidős kongresszusi választást, hol húzódnak a szavazókörzetek határai. Az amerikai legfelsőbb bíróság több ilyen ügyben is dönt ősszel.

Észak-Karolina államnak szeptember 1-ig adott határidőt a legfelsőbb bíróság, hogy rajzolják újra a térképet, mivel a 170 közül 28 választókörzetet is úgy módosított a helyi törvényhozás még 2010-ben, hogy megváltoztatták a fehér és fekete lakosság arányát. Fekete körzeteket csatoltak egyébként is fekete többségű szavazókörzetekhez, s csökkentették az afrikai-amerikai szavazók arányát fehér többségű térségekben.

Az afrikai-amerikai lakosság döntő többsége hagyományosan a demokratákra szavaz, s a módosítások a republikánusoknak kedveztek. Több lett a fehér többségű körzet, s alacsonyabb szavazatarányuk ellenére több mandátumot szereztek a republikánusok a 2012-es kongresszusi választásokon az államban. Egy fellebbviteli bíróság már tavaly kimondta, hogy a választókörzetek faji alapú módosítása alkotmányellenes, s ezt idén a legfelsőbb bíróság is megerősítette. Elutasították ugyanakkor az ítélet másik részét, amely arról szólt, hogy az újabb módosításokat követően időközi választást kell tartani. Ez azt jelenti, hogy 2018 novemberében derül csak ki, hogy sikerült-e orvosolni a sérelmeket.

Márpedig a jövő évi félidős választás kulcsfontosságú, a demokraták abban bizakodnak, hogy Donald Trump katasztrofális népszerűségi mutatói nyomán a Republikánus Párt veszteségeket szenved, s végre sikerül visszaszerezniük a többséget a kongresszus egyik, netán mindkét házában. Ez jelenleg szinte reménytelennek tűnik. Amíg republikánus a többség, addig esélye sincs az impeachment-eljárás megindításának a 45. elnök ellen.

A tavalyi elnökválasztás egyik fő tétje az volt, liberális vagy konzervatív lesz-e a többség a legfelsőbb bíróságban. Kevesen gondoltak arra, noha a demokraták igyekeztek tudatosítani, hogy ez milyen sok kulcskérdést befolyásol. Közvetlen módon kihat például a választókörzetekkel való manipulációra (angolul gerrymandering). Ezzel a lehetőséggel mindkét nagy amerikai párt él, a népszámlálások után az a párt rajzolhatja át a szavazókörzetek határait, amelyik egy-egy állam helyi törvényhozásában a többséget birtokolja.

Egy másik vitás ügyben is ősszel hallgatja meg a feleket a legfelsőbb bíróság, amelybe idén már Donald Trump küldhetett új bírót, megerősítve a kilenc tagú taláros testület konzervatív többségét. A törékeny egészségű, 84 éves Ruth Bader Ginsburg, akit még Bill Clinton nevezett ki a legfelsőbb bíróságba, idén júniusban egy egyetemi beszédében azt mondta, a szóban forgó eset, egy Wisconsin állambeli választókerületi manipuláció ügyének eldöntése lehet a legfelsőbb bíróság következő évi legfontosabb határozata. A bíróság a konkrét eseten túlmutató, általános érvényű döntést hozhat arról, hogy alkotmányos-e a szavazókörzetek átrajzolása azzal a céllal, hogy egyik vagy másik párt politikai előnyhöz jusson, mutatott rá Bader Ginsburg.

Wisconsinban a 2010-es félidős választáson republikánus kormányzót választottak, s a helyi törvényhozás mindkét házában is a republikánusoké lett a többség. Négy évtized elteltével így lehetőséget kaptak a helyi republikánusok, hogy átrajzolhassák a körzethatárokat – anélkül, hogy a demokratákkal egyezkedniük kellett volna. Éltek is a lehetőséggel, egy titkos „térkép-szobát” állítottak fel, s a demokraták teljes kizárásával drasztikusan megváltoztatták a szavazókörzetek határait. A művelet jól sikerült, míg 2012-ben a republikánusok a voksok 48,6 százalékával 60 mandátumot szereztek a helyi törvényhozásban, 2014-ben a voksok 52 százalékával 63 mandátumot nyertek el. Ezzel a helyi viszonylatban szokatlanul magas többséggel gyakorlatilag szabad kezet kaptak egy sor ellentmondásos intézkedés megszavaztatásához. 2015-ben wisconsini választók egy csoportja felvázolt egy sokkal igazságosabb tervezetet, s bírósághoz fordultak. A bíróság pedig arra jutott, hogy „agresszív pártpolitikai manipuláció” zajlott Wisconsinban, s az alkotmány két kiegészítését is megsértették. Sem a szavazáshoz való egyenlő jog elve, sem a szólásszabadság nem érvényesült a bíróság szerint. Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti a kerülethatárok mesterséges átrajzolásának alkotmányellenességét, akkor annak szélesebb körű – más államokra is kiható következményei lesznek, s végleg véget vethetnek a politikailag motivált „nagy átrajzolások” gyakorlatának. A választókerületek határait egyébként legközelebb 2021-ben, a következő népszámlálást követően lehet majd módosítani.

A választókerületi manipulációt – erre a legfelsőbb bíróság bírái is rámutattak – nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az átrajzolás nyomán kedvezőbb helyzetbe került párt mondhatja, hogy nem mesterségesen idézték elő ezt, hanem egyszerűen módosultak az adott körzetben a választói pártpreferenciák. Anthony Kennedy bíró, aki gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a legfelsőbb bíróságban, s a visszavonulását tervezgeti, még 2004-ben írt egy véleményt, amelyben felvetette, nincsenek átfogó, semleges kritériumai annak, meddig jogos a körzethatárok áthelyezése, s mikortól minősíthető faji vagy pártpolitikai elfogultságnak.

Barack Obama volt igazságügyi minisztere, Eric Holder vezeti a demokratáknál azt a csoportot, amely a körzethatárok módosításáért lobbizik, hogy javítsák a demokraták pozícióit a következő választásokon. A csoport fél év alatt 10,8 millió dollár adományt szerzett, s eltökélték, hogy minden gyanús körzethatár-manipuláció esetén pert indítanak, a bíróságokon, választási kezdeményezésekkel harcolnak egy igazságosabb választási rendszer kialakításáért. Obama maga is személyesen részese ennek a küzdelemnek, a volt elnök szóvivője azt nyilatkozta: a tisztességtelen körzetmódosítások révén megfosztják a véleménynyilvánítás jogától az amerikai választókat.A választókerületi manipulációt – erre a legfelsőbb bíróság bírái is rámutattak – nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az átrajzolás nyomán kedvezőbb helyzetbe került párt mondhatja, hogy nem mesterségesen idézték elő ezt, hanem egyszerűen módosultak az adott körzetben a választói pártpreferenciák. Anthony Kennedy bíró, aki gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a legfelsőbb bíróságban, s a visszavonulását tervezgeti, még 2004-ben írt egy véleményt, amelyben felvetette, nincsenek átfogó, semleges kritériumai annak, meddig jogos a körzethatárok áthelyezése, s mikortól minősíthető faji vagy pártpolitikai elfogultságnak.

Előnyben a republikánusok
Még az 1960-as évek elején tárgyalták az első gerrymandering-ügyeket az Egyesült Államokban, a legfelsőbb bíróság 1964-ben adott ki egy állásfoglalást, amely leszögezte, a választókörzeteknek nagyjából hasonló népességűnek kell lenni, s a határokat az évtizedenként tartandó népszámlálás eredményei alapján kell meghúzni. A helyzet máig sem egyértelmű, államonként különféle, zavaros a szabályozás. A Republikánus Párt legalább tíz éve törekszik arra, hogy a helyi törvényhozásokban többséget szerezzen, s ez a legutóbbi választásokon nagyon jól sikerült. Az 50 állam közül 30-ban republikánus többségű a helyi törvényhozás, 33-ban republikánus a kormányzó, 25 olyan állam van, ahol a többség is, a kormányzói poszt is a republikánusoké. Az AP elemzése szerint 2016-ban a republikánusok legalább 22 képviselőházi mandátumot szereztek a szavazókörzetek határainak kreatív átrajzolásával, s jövőre is kedvezőbb pozícióban lesznek, mint a demokraták, akiknek legalább 24-gyel kellene növelni mandátumaik számát ahhoz, hogy megszerezzék a többséget.

Szerző