Előfizetés

Metróbaleset - Meghosszabbítják a nyomozást

Publikálás dátuma
2017.08.08. 11:20
Illusztráció: Tóth Gergő
Várhatóan meghosszabbítják a nyomozást a Pillangó utcai metróbaleset ügyében - válaszolta Polt Péter Hadházy Ákosnak, az LMP társelnökének írásbeli parlamenti kérdésére.

Mint ismert, a 2-es metró vonalán a Pillangó utcánál tavaly december 5-én történt a baleset, amikor egy érkező metrószerelvény nekiütközött az előtte lévő, már az állomás peronja mellett álló vonatnak. A balesetben tízen megsérültek.

A több mint nyolc hónapja tartó - tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyó - nyomozásnak még nincs gyanúsítottja. Polt Péter tájékoztatása szerint a nyomozás fokozott ügyészi felügyelet alatt áll.

"Az ügyben a megalapozott gyanú közlésére nem került sor, a nyomozó hatóság a balesetveszélyt okozó tényezők teljes körű felderítése érdekében a tárgyi bizonyítási eszközök elemzésére, kihallgatásokra és szakértői vélemények beszerzésére is kiterjedő széles körű bizonyítást végez" - írta a válaszban a legfőbb ügyész.

Májusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt közölte, hogy novemberig várhatóan lezárja a metróbaleset vizsgálatát az NFM Közlekedésbiztonsági Szervezet. Mint megállapították, a vonat berendezései megfeleltek a követelményeknek, a járművezető az előírt sebességet nem lépte túl. A szerelvénynek a balesetkor tapasztalt mértékű megcsúszása csak rendkívüli, extrém csúszós pályán, az időjárás kedvezőtlen alakulása esetén következhet be. 

A szervezet balesetvizsgálói meghallgatták az érintett személyzetet, az egyik sérültet, beszerezték és kiértékelték a rendelkezésre álló adatrögzítők adatait. Felvették a kapcsolatot a szerelvény üzembentartójával, gyártójának magyarországi képviselőivel, hazai beszállítójával; segítségükkel beszerezték a szerelvény részletes műszaki dokumentációját és további adatrögzítők adatait. Az említett szervezetek bevonásával és rendőrségi részvétellel éjszakai üzemben futáspróbákat tartottak a balesetben érintett és egy másik szerelvénnyel.

Van is, meg nincs is határátkelő Bagaméren

Nagy várakozás előzte meg februárban a román határon az ideiglenes határátkelő-nyitást, ami első­sorban a rokonlátogatásoknak, valamint a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésének kedvezhet jelentősen. Hiába nyitottak azonban tíz ideiglenes átkelőt, ezek áldását még mindig csak szombaton élvezhetik a határ menti települések lakói. 

Európai uniós forrásból mindkét országban kiépültek azok az útkapcsolatok, melyek összekötése évekig húzódott. A határnál betonelemek akadályozták a használatukat, holott a sikeres projektzárásnak ez volt az egyik feltétele. A késlekedés okát Romániának a schengeni térséghez történő várható csatlakozása adta, hiszen azzal okafogyottá válik állandó határátkelők létesítése. Ám a schengeni határ továbbra is a magyar, ezért szükség volt a tíz helyszínen az ideiglenes határnyitásra. Akkor az is elhangzott: a két ország illetékesei később azt is megvizsgálják, melyik helyszínen bővítsék állandóra a nyitva tartást.

Orvos Mihály, Bagamér polgármestere a Hajdú Online-nak azt állítja, nagyon jót tenne a mezőgazdaságnak is, ha a határ két oldalán gazdálkodók kerülőutak nélkül segíthetnék egymást. Ehhez viszont kevés a 9–17 óráig tartó szombati nyitva tartás, amit előre bejelentve este 10-ig meg lehet hosszabbíttatni – mert mindennap lenne rá igény.

Parlamenti küszöbön a Momentum

Nyolc hónappal a választás előtt szinte teljesen megcsontosodtak a pártok közti erőviszonyok – derült ki az Iránytű Intézet Magyar Nemzet megbízásából készített júliusi felméréséből. A kutatás szerint a Fidesz a júniusi adatokhoz hasonlóan továbbra is magabiztosan vezet. A Jobbik tábora változatlanul 16 százalékos, míg a szocialisták egyszázalékos csökkenés után hét százalékon állnak. Érdekesebb eredmény, hogy a Momentum Mozgalom, a DK és az LMP is a parlamenti küszöb környékén áll.

A Fidesz a teljes népesség körében 33-ról 34 százalékra növelte támogatottságát. A DK-val, az LMP-vel és a Momentummal a teljes népesség három százaléka szimpatizál, míg az Együtt, a Párbeszéd, illetve a kisebb pártok (Moma, Liberálisok) legfeljebb az egy százalékot közelítették meg.

A pártot választani tudók körében – ebben a halmazban a biztos választókon kívül azok is szerepelnek, akik „valószínűleg elmennek” vagy „valószínűleg nem mennek el” szavazni – szintén a Fidesz vezet: az előző havi 47 százalékos támogatottságukat 48 százalékra növelték.

A Jobbikra a pártot választani tudók 23 százaléka voksolna, az MSZP tábora 11 százalékos, a Demokratikus Koalícióé és az LMP-é 5, a Momentumé 4 százalékos. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) 3 százalék támogatná, az Együtt és a Párbeszéd 1-1 százalékot kapna.

Az elmúlt fél év adatai azt mutatják, hogy a pártok támogatottsága nem változott lényegesen. A Fidesznél ez februárban is 50 százalékos volt, a Jobbiknál 21 százalékos, az MSZP-nél pedig júliushoz hasonlóan 11 százalékos.

Aktívak a Fidesz támogatói

A Fidesz–KDNP szavazói továbbra is kimagasló aktivitási rátával rendelkeznek. Az MSZP a biztos szavazó pártválasztók 11, a DK 5 százalékát tudhatja maga mögött. Az LMP-re 4 százalék, a Momentumra és az MKKP-ra 3-3 százalék, az Együttre, a Párbeszédre, illetve „egyéb pártokra” legfeljebb 1-1 százalék voksolna.

A Jobbiknál kevés, a baloldalnál sok a diplomás

A felmérés a a pártok szimpatizánsainak képzettségét is vizsgálta. Ebből kiderült, hogy diplomásokat legnagyobb arányban az LMP, a Momentum, az Együtt és a Párbeszéd táborában találni, ezeknek a pártoknak kifejezetten kevés olyan támogatója van, aki nyolc általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A diplomások leginkább a Jobbik táborában alulreprezentáltak, a kevésbé iskolázottak aránya pedig – a választástól távol maradók mellett – a Fidesz–KDNP szavazói között a legmagasabb. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségivel rendelkezők leginkább a DK, a Momentum, az LMP és a Jobbik táborában felülreprezentáltak.

Az Iránytű Intézet felmérése szerint a DK és a Jobbik szavazói között erős többségben vannak a férfiak, míg az LMP-sek, az Együtt, a Párbeszéd és az egyéb pártok szavazói között a nők. A többi szavazói csoportban kicsik a nemek szerinti eltérések a teljes népességbeli átlagtól.

Budapesten van a legtöbb baloldali szavazó

A Momentum szavazóinak abszolút többsége fővárosi. Az Együtt, a Párbeszéd, a DK és az LMP szavazótáborában is erősen felülreprezentáltak a fővárosiak. Az MSZP, a Jobbik és a Fidesz szavazótábora nagyjából egyenletesen oszlik meg az országban, azonban utóbbi két párt a fővárosban valamelyest gyengébben áll - derül ki a napilap megbízásából kért felmérésből.