Rendőri intézkedés közben halt meg egy férfi múlt pénteken Újpesten, s az eddig napvilágot látott információk alapján nem zárható ki, hogy a hatóság durván hibázott. Az áldozat barátja, aki szemtanúja volt az esetnek, elmondta, a rendőrök a férfit felszólították, hogy tegye a kezét a motorháztetőre, de ennek a 40 fokos melegben nem tett eleget, csupán rákönyökölt az autóra. Ekkor kirúgták a lábát, földre vitték, miközben a mérnök beütötte a fejét és eszméletét veszítette. A tanú szerint ezt követően bilincselték meg, miközben az áldozat korábban már négyszer jelezte, hogy rosszul van, s engedjék el. A rendőrök szerint csak szimulált, majd megérkezett az erősítés, de senki nem tudta, mihez kezdjen. Egyikük javasolta, hogy vegyék le róla a bilincset, és a testet fordítsák a hátára. A rendőrség ezzel szemben azt állítja, hogy a férfit előbb bilincselték meg, és csak azt követően lett rosszul, erőszakról pedig szót sem ejtettek. Azonnal megkezdték az újraélesztését, és hívták a mentőket is, de a „gyors beavatkozás ellenére” a helyszínen meghalt.
A mérnök fia – aki később érkezett a helyszínre – viszont azt nyilatkozta, a rendőrök „meg voltak döbbenve, le voltak fagyva, hogy most mi legyen. Itt fekszik egy ember, aki haldoklik”.
Kérdéses, hogy a 40 fokos kánikulában valóban indokolt-e bárkit a forró motorháztetőre tenyereltetni. S felvetődhet, arányos kényszerítő eszköz-e bárki alól kirúgni a lábát azért, mert ennek a felszólításnak csak annyiban tesz eleget, hogy az autóra könyököl. A tanú nem utalt arra, hogy a barátja a rendőröknek ellenszegült volna, ezért az arányosság követelményéből az következnék, hogy akkor sem viszik erőszakkal a földre az intézkedés alá vont személyt, ha amúgy súlyos bűncselekménnyel gyanúsítható – írja a Magyar Ügyvéd blog.
Általában is felvethető: miért kell bilincsbe verni bárkit, aki fizikailag nem áll ellen a rendőri intézkedésnek? Az pedig végképp érthetetlen, hogy mi szükség van bilincs alkalmazására az eszméletlen állampolgárral szemben. Pedig ha a férfi támadóan lép fel, nyilván hivatkoznak erre, mint az erőszakot megalapozó körülményre.
A rendőrség vizsgálja a történteket, a Központi Nyomozó Főügyészség azonban nem, mert az ügyészség nem látott okot a nyomozás elrendelésére.
Hogy milyen bűncselekmények jöhetnek szóba? Talán megvalósulhatott a Btk. szerint bántalmazás hivatalos eljárásban: az a „hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ha valaki alól kirúgják a lábát, s emiatt beveri a fejét és eszméletét veszti, az beleférhet ebbe.
Ha pedig az áldozat fiának igaza van, felvetődhet akár a segítségnyújtás elmulasztása is. Ráadásul az érintett maga mondta, hogy rosszul van. „Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – írja a Btk. Ez három év is lehet, de ha a sértett meghal, a büntetési tétel maximuma öt esztendő, ha a veszélyhelyzetet maga az elkövető idézte elő.
Az eset felszínes ismerete alapján is vélelmezhető, hogy a mérnöknek nem kellett volna meghalnia. Ebben a helyzetben a legkevesebb, amit a hatóság tehet, hogy az ügyben alapos vizsgálatot folytat – véli a Magyar Ügyvéd blog.
Az index.hu úgy tudja, hétfőn reggel az elhunyt felesége és fia is megpróbálta a boncolási jegyzőkönyvet elkérni, de arra hivatkozva, hogy ehhez ügyészi engedélyre van szükség, nem adták oda nekik. Az ügyészség szerint azonban ők nem adhatnak ilyen engedélyt, hiszen nincs is náluk az ügy.
