Mint ismert, Hernádi Zsolt ellen 2013-ban emelt vádat a horvát korrupció elleni ügyészség; két alkalommal nemzetközi jogsegély keretében kérte Hernádi kihallgatását a magyar hatóságoktól. A megkereséseknek azonban a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva nem tettek eleget a magyar hatóságok. A horvátok az üzletember átadását is kérték az európai elfogatóparancs keretében. Ennek teljesítését azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012. január 20-án megszüntették - emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A horvát félnek ezzel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni azért, mivel az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Később Magyarországon a Mol vezérigazgatója ellen egyébként egy pótmagánvádas eljárás is indult, amelyben a vád nagyjából azonos volt a horvát eljárásban szereplővel. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék azonban részben megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette a benne szereplő vádak alól.
A zágrábi bíróság többek között azt szeretné tudni, hogy valóban lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs teljesítésére a nemzeti érdekre való hivatkozás, illetve Hernádi Zsolt ügyében ténylegesen fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, amire a magyar üzletember ügyvédei hivatkoznak. A Zágráb megyei bíróság május 18-án nyújtotta be kérdéseit az Európai Unió Bíróságának, de válaszok egyhamar nem várhatók. A válaszadás ugyanis akár 14-16 hónapot is igénybe vehet - írja a napilap.
