MSZP: Simicska készen áll a hatalom leváltására

Publikálás dátuma
2017.08.09 17:31
Molnár Gyula pártelnök FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Az MSZP tiltakozik a Feneketlen-tó környékére tervezett lakópark ellen, válaszokat vár az ügyben a XI. kerület fideszes polgármesterétől, valamint kezdeményezi az újbudai önkormányzat vagyonelemekkel foglalkozó bizottságának összehívását, és akár helyi népszavazást is tartana az ügyben - közölte Molnár Gyula szocialista pártelnök és Keller Zsolt, az MSZP XI. kerületi elnöke szerdán sajtótájékoztatón.

Keller Zsolt a XI. kerületi Diószegi utcában tartott tájékoztatón azt mondta: úgy tűnik, hogy Újbuda lett a "fideszes oligarchák új célpontja", hiszen a Kopaszi-gátra tervezett "Garancsi-féle" 120 méter magas toronyház után most egy másik Fidesz-közeli cég tervez 350 lakásos társasházat a Feneketlen-tó tőszomszédságába. Úgy vélte: a lakásszámot tekintve három és fél tízemeletes panelháznak megfelelő beruházás és a tervezett 500 parkolóhelyes mélygarázs élhetetlenné tenné a környéket, hiszen az itt lévő óvodák, iskolák, játszóterek már most is tele vannak.

A politikus Hoffmann Tamástól, a XI. kerület kormánypárti polgármesterétől arra vár választ, hogy tudott-e erről a beruházásról, és ha igen, miért nem tájékoztatta a környéken élőket. Szerinte az is a kérdés, hogy a beruházás megfelel-e a kerületi építési szabályoknak, és ha nem, akkor tervezik-e azt módosítani. Keller Zsolt közölte: kérdéseit írásban is elküldte a polgármesternek, de még nem kapott választ.

Jó lenne, ha a polgármester most az egyszer nem a "fideszes haverok", hanem az itt lakók érdekeit képviselné - jegyezte meg.

Molnár Gyula pártelnök közölte: azt kérte a helyi MSZP-frakciótól, hogy kezdeményezzék jövő hétre a vagyonelemekkel foglalkozó önkormányzati bizottság rendkívüli ülésének összehívását, de ha ez nem lesz sikeres, akkor szerinte meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy helyi népszavazás döntsön erről a fejlesztésről.

Hangsúlyozta: ez egy beépített, befejezett része a kerületnek, nem pedig fejlesztési övezet, itt nem lehet profitot maximalizálni, hanem az embereknek élhető környezetét kell biztosítani. Úgy vélte: most dől el, hogy Hoffmann Tamás polgármester "pártkatona, aki saját zsebre dolgozik", vagy valóban a kerület megválasztott önálló vezetője.

Arra a kérdésre, hogyan értékelik, hogy a Fidesz 2010-es hirdetései miatt tenne feljelentést Simicska Lajos egyik cége, Molnár Gyula azt mondta: az MSZP ebben az ügyben egy hónapja tett feljelentést, így most feljelentés-kiegészítéssel élnek majd, és felszólítják Polt Péter legfőbb ügyészt, ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy Magyarországon bűncselekmény a költségvetési csalás.

Az MSZP elnöke úgy vélte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska Lajos készen áll arra, hogy akár a saját megvádolása árán is leváltsa ezt a hatalmat.

"Ebben azt gondolom, mi segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót, mi készen állunk arra, hogy ezt a politikában képviseljük" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva a pártelnök arról is beszámolt, hogy az MSZP országjárása szombaton megkezdődött, a terv szerint egy-másfél hónap alatt végig járják a 19 megyét.

Arra a kérdésre, hogy mikor áll fel az MSZP árnyékkormánya, azt válaszolta: 2018. április 8. után gyorsan szeretnének igazi kormányt állítani, de addig is, augusztus 26-áig szeretnének egy "háttércsapatot felmutatni".

Arra a felvetésre, hogy tekinthetik-e fenyegetésnek az MSZP-s képviselőjelölt-aspiránsok azt a pártelnöki nyilatkozatot, miszerint lehúzhatják a választási listáról azt, aki "kibeszél a pártból", Molnár Gyula úgy reagált: aki innentől kezdve úgy gondolja, hogy kívülről kell politikai stratégiát alkotni, annak nincs helye náluk. Szerinte ez nem szól senki ellen, hanem általános szabály.

Szerző
2017.08.09 17:31

Oktatás: egyre több panasz érkezik az ombudsmanhoz

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:36

Fotó: Shutterstock/
Évről évre több panasz érkezik az oktatási jogok biztosához, nagy részük a közoktatáshoz kötődik. Míg például 2014-ben 1503-an éltek valamilyen panasszal, 2015-ben már több mint 1600-an, 2016-ban pedig több mint 1900-an. Tavaly valamelyest mérséklődött a panaszáradat, de még mindig sok a bejelentés: 2017-ben összesen 1812-en adtak hangot elégedetlenségüknek valamilyen ügyben – derült ki az oktatási ombudsman friss beszámolójából. A köznevelés területéről 1151 panasz érkezett, a felsőoktatásból 516, a szakképzésből 125, "egyéb" kategóriában további 20 beadványt regisztráltak. Az egyik panasz például egy óvodai úszásoktatással kapcsolatos: két gyerek összeverekedett a vízben, mire az oktató a nyakánál fogva emelte ki az egyiket, majd arcon ütötte és kitiltotta a foglalkozásokról. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt. De a biztos szerint a fizikai bántalmazásnál gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Az ombudsman állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is. Nemrég egy szülői szervezet, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért vádolta az iskolákat az osztálypénz "behajtásával", hangsúlyozva: a szülőket semmilyen jogszabály nem kötelezi a fizetésre. Az oktatási biztos azt írta: a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek, ám ezek kötelezővé tétele nem lehetséges, csak önkéntesen történhet. 
2018.09.24 17:36

Mehet a parlament elé az „ellen-Sargentini”

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:29

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Hat fideszes és KDNP-s igen, egy-egy jobbikos és LMP-s nem szavazat mellett, nulla tartózkodással, a DK-s Oláh Lajos távolmaradásával a Parlament Európai Ügyek Bizottsága megszavazta, hogy az Országgyűlés napirendjére kerüljön a Sargentini-jelentést elítélő határozati javaslat. A bizottság hétfői ülésén Ungár Péter (LMP) arról beszélt, a szöveg „semmilyen problémát nem old meg, az csak a Fidesz EP-kampányának a célját szolgálja”. Ungár szerint míg a kormány ilyen haszontalan, és számára csak belpolitikai szempontból előnyös álügyekkel foglalkozik, a valóban fontos témákkal, például a határon túli magyarok jogait szélesítő európai kezdeményezésekkel, vagy épp a következő hét éves uniós költségvetéssel nem törődik. Vannak-e egyéb prioritásai a magyar külpolitikának a migráción kívül? - tette fel a kérdést Ungár Péter a bizottság fideszes képviselőinek, majd elmondta, hogy a 2015-ös kvótanépszavazáson ő a „kormányéval megegyező módon szavazott”. Ungár szerint „nincs sok értelme a javaslatnak, az LMP nem támogatja a napirendre vételt”. Tessely Zoltán (Fidesz), a bizottság válaszában azt mondta, „sokkal többről van szó”, mint az EP-kampányról, mert „2009-től Európába 3,5 millió illegális bevándorló érkezett, a jelentés pedig „igenis életbe vágó”, mert arról szól, hogy „megőrizheti-e Magyarország a keresztény gyökereit”. Tessely Zoltán a már ismert Fideszes szlogent felmondva azt mondta, a határozati javaslat arról szól, hogy kiderüljön: ki az, aki támogatja és ki, aki ellenzi a migrációt? A Jobbik sem támogatta a határozati javaslat napirendre vételét. Bana Tibor, a bizottság alelnöke szerint már „nyelvtanilag és formailag is elképesztő a szöveg színvonala, tartalmilag szintén”. A Jobbik „teljesen ellene van a bevándorlásnak, de azt éppen a Fidesz támogatja a letelepedési kötvényekkel”. Ha a kormány tenni akar a határon túli magyarokért, támogassa az autonómia törekvéseket, és például ne stadionokat építsen. „A kormány az uniós támogatásokat kockáztatja, amivel a magyar családok járnak rosszul, nem ilyen politikai játszmákat kellene folytatni, hanem például csatlakozni az európai ügyészséghez” - mondta. Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt: a Sargentini-jelentést az Európai Parlament jogilag vitatott módon fogadta el, így kérdéses, milyen alapon diktálhat jogállami kritériumokat a magyar kormánynak. Az előterjesztő nevében Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő azt mondta, „szeretnék, hogy minden képviselő elmondhassa a véleményét a határozati javaslatról”, ezért szeretnék napirendre vetetni az ügyet, majd ő is megismételte, hogy a „bevándorlást támogató és azt ellenző politikai erők közötti vita zajlik most Európában”.

Orbán Viktor levélben köszönte meg, hogy nemmel szavaztak

A kormányfő levélben köszönte meg az Európai Parlament egyes képviselőinek, hogy nemmel szavaztak a Judith Sargentini által készített EP-jelentésre. A magyar kormányfő két nappal a szavazás után juttatta el levelét az érintetteknek. Az állásfoglalást 197 EP-képviselő utasította el. “Szeretném megköszönni, hogy részt vett a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitában és az azt követő szavazáson” — kezdi a fejléces papírra nyomtatott levelét a miniszterelnök, és hozzáteszi: “Köszönöm, hogy a szavazás során támogatta a nemzeti szuverenitás megőrzését és kifejezte szolidaritását”. Orbán Viktor a levélben megismétli, hogy az EP-jelentés ítélet a magyar emberek és Magyarország ellen. Politikai rágalmakat és ténybeli tévedéseket tartalmaz, valamint kettős mércét alkalmaz, amely aláássa az Európai Parlament és az európai intézmények hitelességét és tisztességét. A kormányfő biztosítja a címzetteket arról, hogy Magyarország a migrációbarát erők szégyenteljes támadásai ellenére sem fog engedni a zsarolásnak. Továbbra is megvédi Európa és Magyarország határait.

2018.09.24 17:29