Börtön vár az ártatlan gazdára

A börtönbehívóját várja Horváth János bábonymegyeri gazdálkodó. Várhatóan három napra kell bevonulnia, amiért nem fizetett be egy szabálysértési bírságot – mivelhogy nem követett el semmit és erről még bírósági papírja is van. A hatóságokat, s a hatóságokat felügyelő minisztereket azonban ez hidegen hagyja.

Mint arról már írunk, 2015 őszén, az állami földek árverésének kezdetekor Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő (LMP) egy IFA-platónyi bábonymegyeri birka- és marhatrágyát borított Kaposváron a megyei kormányhivatal épülete elé. Ugyanott több olyan somogyi gazda is demonstrált, akinek kellő tőke híján esélye sem volt felvenni a versenyt a földekre licitálókkal. Az első sorban tiltakozott Horváth János is, akinek már ekkor is „sok volt a rovásán”. Földfoglaló és egyéb más demonstrációkat szervezett az állami földek bérbeadásakor is, felhívva a figyelmet arra: a kormánypropagandával ellentétben éppen a kis családi gazdálkodók nem jutnak földhöz.

Horváth nem sokkal a trágyaborítás után először olyan rendőrségi értesítést kapott, amiben az állt, hogy ő vezette a trágyaborító IFÁ-t. Ez a vád később kikerült a papírokból, s elsőre úgy módosult, hogy a bábonyi gazda segített a képviselőnek a trágyaborításban. (Sallai R. Benedek már rég megkapta a maga 30 ezer forintos büntetését, amit ki is fizetett) Ezt azonban nem volt hajlandó elismerni, az ekkor kiszabott 15 ezer forintos szabálysértési bírságot nem fizette be. Végül a Siófoki Járásbíróság megszüntette az eljárást, ügydöntő határozatában kimondva: Horváth János nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie.

Néhány hónapot örülhetett azonban csak a gazda: újabb szabálysértést róttak a terhére, ezúttal – ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva – környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala. – Ezt se fizettem be, hiszen bírósági papírom van arról: nem követtem el semmit – így Horváth. – Csakhogy ezt az ügyet nem tudom bíróságig vinni, mert a fellebbezésemre azt válaszolták: elkésett. A tabi járási hivatal egy hónappal ezelőtt szólította fel a Siófoki Járásbíróságot: intézkedjen a be nem fizetett büntetésem elzárásra változtatásáról. Úgy látszik, Horváth Jánost valami miatt mindenképpen meg kell büntetni, addig nem nyugszanak. – Még az elején egy rendőrségi meghallgatáson megsúgták nekem, hogy hiába ugrálok, úgyis meg leszek büntetve… – eleveníti fel a gazda.

Előfordulhat-e az , hogy bár bírósági papírja van róla, hogy nem volt vétkes a demonstráló gazda, mégis börtönbe kell vonulnia? Írásban tette fel ezt a kérdést Sallai R. Benedek az illetékes minisztereknek. A Miniszterelnöksége vezető Lázár János válasza: a tabi járási hivatal eljárása mindenben megfelelt a törvényi előírásoknak. Pintér Sándor belügyminiszter lényegében ugyanezt írta Sallainak: „a rendőrségi eljárás során jogi alapelvek megsértése nem állapítható meg”. Pintér hozzáteszi: „a szabálysértési eljárás feljelentésre indult, amely alapján a hatóságok a cselekményt politikai nézetektől mentesen vizsgálják ki”.

"Ha pofáztok, megdögletek"
Nem fél – válaszolta érdeklődésünkre a somogyi gazda, aki csak másodállásban műveli kevéske földjét, főállásban évtizedek óta mentőápoló, s annak a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének a Somogy megyei képviselője, mely néhány hónapja a mentődolgozók béremelését követelő demonstrációt szervezett az Országos Mentőszolgálat Markó utcai székháza elé. – Nem félek és nem fogom be a számat – tette hozzá. – Se mentős érdekvédelmisként a becsapott kollégáim, se gazdálkodóként, annak ellenére sem, hogy amikor bábonymegyeri gazdatársammal, Gál Ferenccel először felemeltük a szavunkat az állami földek elherdálása, csókosoknak juttatása miatt, egy reggelre kiírták Gál kapujára: „Ha pofáztok, megdögletek”…

Szerző
2017.08.10 07:05

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00