Budapest nem kér Londonból

Publikálás dátuma
2017.08.10. 07:03
Legalább negyvenezer munkahely kerül közvetlenül veszélybe a Brexittel. A járulékos kár is jelentős. FOTÓ: AFP/ODD ANDERSEN
A jelek szerint nem várják be az alagútbezárást a londoni Cityben tevékenykedő pénzintézetek, keresik új helyüket az uniós intézményekkel egyetemben. Ez utóbbiak elhelyezésére Magyarország, bár tervezte, mégse pályázott.

Az eddigi Brexit-tárgyalások semmilyen konkrét támponttal nem szolgálnak a gazdasági élet szereplőinek. Sűrű köd borítja a jövőbeni mozgásteret, ebben a helyzetben a bankvilág látszik a legtürelmetlenebbnek. Ez a szektor az Egyesült Királyság legnagyobb exportőre, 200 milliárd fontnyi jövedelemmel járul hozzá évente a GDP-hez. 60 milliárd font feletti adót fizetnek be az államkasszába, és nem utolsó sorban 1,1 millió ember keresi meg a kenyerét itt. De nem csak a bankok, - összesen mintegy 5500 brit vállalkozás - kerül bajba, ha a Brexit a legrosszabb forgatókönyv szerint zajlik le, ám ennek a forgatókönyvnek egyelőre nyoma sincs.

Eddig két hivatalos találkozóra került sor, de semmi nem derült ki a brit fél szándékairól. Legutóbb júliusban Theresa May kormányfő elismerte, a briteknek pénzügyi kötelezettségei vannak a kilépéssel kapcsolatban az Európai Unió felé. A számlát 50 és 100 milliárd euró közé teszik az elemzők, ám ami tény, a Brüsszelbe érkező tárgyalófél, David Davis brit államtitkár nem írt alá üres csekket, ami mindenképp késleltetni fogja a konkrét megbeszéléseket - jelentette ki az uniót képviselő Michel Barnier. A brit belpolitika megosztott, a szereplők csak egymásnak üzengetnek. A legutolsó polémia a Brexit utáni szabad munkaerő áramlás körül folyt. Három miniszter négyféleképpen nyilatkozott, majd a kormányfő szóvivője a napokban közölte „biztosan megszűnik az Európai Unióból érkező munkavállalók szabad beáramlása.”

A City-ben és az észak-londoni üzleti negyedben, a Canary Warfon egyelőre működnek a dolgok. A pénzügyi tranzakciók értéke az első negyedévben 10 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisban feljegyzettet, 2440 milliárd dollárnyi devizát forgattak meg egyetlen hónap alatt a Londonban működő bankok. A New York-i Wall Streeten ennek a harmada teljesült. Vagyis London dominanciája vitathatatlannak látszik, ám a pénzvilág nem akarja megvárni milyen utat jelöl ki számukra a várhatóan 2019. márciusára nyélbe ütött Brexit-megállapodás, melynek a tétje: jelenleg negyvenezer állás, de a PriceWaterhouseCoopers becslése szerint 2020-ra már 70 és 100 000 között lesz azok száma, akiknek át kell kelni a La Manche-on, persze családostul. A startpisztoly eldörrent, megkezdődött a marakodás az egyelőre zsíros koncon. Hogy hol lesz az „új London”, azért ringbe szálltak Európa legnagyobb városai is. Frankfurtot választotta a nagyok közül a Citigroup, a Morgan Stanley, a Nomura és a Standard Chartered, a Mizuho és természetesen a Deutsche Bank is a német városba helyez át jelentős részt a tevékenységéből, míg a HSBC Párizsra, a Bank of America és a Barclays pedig Dublinra szavazott. A világ egyik legtekintélyesebb kötvénykereskedője, az amerikai MarketAxess Amszterdamba költözik. De veszélyben érzik magukat mások mellett a légi szállítás szereplői is. A Ryanair egyelőre csak fenyegetőzik, hogy áthelyezi forgalmi központját valamelyik uniós államba, az easyJet, viszont bejelentette, Bécsbe települ.

A New York Times a közelmúltban elemezte, hogy mely európai városok lennének képesek életteret biztosítani a költözni szándékozó több száz vállalkozásnak, azok alkalmazottainak, és családtagjaiknak. Jogi környezet, nyelvhasználat, minőségi irodák, luxuslakások, a közlekedés szervezettsége, iskolák, vendéglők és nem utolsó sorban a kultúra – e területeken kell az „új Londonnak” teljesíteni a megfogalmazott igényeket. Az amerikai lap szűrőjén kilenc helyszín maradt fenn, köztük három látszik a fő favoritnak: Amszterdam, Frankfurt és Bécs. Talán meglepő, de pole-pozícióba, a képzeletbeli első kockába a holland nagyváros került. A 60 pontos skálán, amelyet a Mercer tanácsadó cég közreműködésével állítottak össze, 55 pontot ért el. A lakosság 90 százaléka beszél angolul, iskolái a legjobbak Európában, közlekedési hálózata tökéletes kapcsolatot biztosít legtöbb európai nagyvárossal. Az evidens választásnak látszó Frankfurt, 54 ponttal a második helyre szorult, miközben minden területen kiemelkedő, a félsz azonban, hogy az odaáramló plusz pénz tovább növeli a német állam rálátását, hatalmát az európai üzleti ügyekben, pontlevonással járt. Az élcsapatba talán váratlanul 51 ponttal bekerült Bécs, amelynek hangulatát dicséri az elemzés, miközben megjegyzi, a város olyan mintha a múlt században elaludt volna. De felébreszthető! Most egyszerűen „kedvező” üzleti szempontból, a sommás ítélet szerint. Dublin egyébként 50 pontot kapott, míg Párizs 43 ponttal szerénykedhet. A franciák alig 39 százaléka beszél angolul, nem túl barátságosak a külföldiekkel, az iskolarendszer merev és nem mellesleg Párizs a világ egyik legdrágább városa. Luxemburg 40 pontot ért, ellene az ország kicsinysége szólt, míg a sereghajtók, Varsó, Milanó, Barcelona épp csak megugrották a 20 egynéhány pontot. A két déli város esetében az életminőséget díjazták, míg Varsó esetében a rugalmas munkajogot, a kedvező üzleti környezetet, a jól képzett lakosságot, az alacsony megélhetési költségeket és a befektetők irányába való nyitottságot értékelték, ugyanakkor az élet minősége, a luxuslakások hiánya lefelé módosította a megítélést. Végül, már csak a kíváncsiság kedvéért, Londont is megvizsgálták ugyanazon kritériumok alapján az elemzők, a brit főváros jelenleg 58 ponttal utasítaná maga mögé a többi pályázót.

Döntés viszonossági alapon
Theresa May brit kormányfő szerint a jelenleg törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi uniós állampolgárok közül senkinek nem kell majd távoznia a brit tagság megszűnésének időpontja után. May kijelentette: azok a külföldi uniós állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, hivatalosan és automatikusan letelepedett státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
Azok, akik a kijelölendő határnap előtt érkeznek, de addig nem töltöttek el öt évet Nagy-Britanniában, szintén maradhatnak, amíg az ötéves tartózkodási időszakot ki nem töltötték, és ezután folyamodhatnak a letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.
Nagy-Britanniában becslések szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár, míg a külföldi uniós országokban 1,2 millió brit állampolgár él.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a letelepedett státus nem azonos a brit állampolgársággal, de akik ezt megkapják, azok legalább hatévnyi életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodás után brit állampolgárságot kérhetnek. Általános szabályként azonban a letelepedett státus megszűnik, ha e státus birtokosa két évnél hosszabb ideig folyamatosan távol van Nagy-Britanniától, hacsak nem fűzik szoros szálak az országhoz. Theresa May megerősítette: minderről viszonossági alapon kell megállapodásra jutni az Európai Unióval, mivel Londonnak biztosítania kell a tagországokban élő brit állampolgárok jogosultságainak megőrzését is - B.M.

Felmértük az esélyeket

Magyarország unióellenes magatartása rontotta nyerési esélyeinket az Egyesült Királyságban lévő intézmények elhelyezésekor - véli Somai Miklós, az MTA KRKTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa.

- Miért nem pályáztunk, annak ellenére, hogy Budapesten működik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint az Európai Rendőrakadémia, és Szegeden az európai lézeres központ?

- Mint ismeretes a pályázatokat hat kritérium alapján bírálják el. Megvizsgálják például azt, hogy milyen a pályázó város elérhetősége, milyen iskolákat tudnak biztosítani az ügynökségi dolgozók gyermekeinek, és milyen munkalehetőségeket az alkalmazottak családtagjainak. Feltehetően a magyar kormány előzetesen felmérte Brüsszelnél az esélyeinket, és ezt követően mondtak le az újabb intézmények elhelyezésének a lehetőségéről.

- Vajon mi szólhatott volna Magyarország ellen?ű

- A döntést egyhangúlag hozzák majd meg az általános ügyek tanácsának novemberi ülésén a 27 tagállam miniszterei. Feltehetően felmérik Brüsszelben, hogy mely országokban (városokban) hány uniós intézmény működik, és szívesebben helyeznek át az Egyesült Királyságból oda, ahol nincs vagy kevés van.

- Politikai szempontok nem játszhattak szerepet?

- Erre nehéz választ adni. A magyar kormány is tisztában van azzal, hogy hazánk magatartása a menekültek befogadása ügyében a tagállamok többségének nemtetszésével találkozik. Ugyanakkor álláspontom szerint nem egy népet kell büntetni jelenlegi kormánya kifogásolható magatartása miatt - B.M. 

Roham indul a tagországok között

Összesen tizenkilenc európai város pályázik a Nagy-Britanniából távozó Európai Gyógyszerügynökség (EMA), nyolc pedig az Európai Bankhatóság (EBA) befogadására. A jelentkezési határidő július 31.-ével járt le. Több város mind a két intézményért pályázott: a gyógyszerügynökséget Amszterdam, Athén, Barcelona, Bécs, Bonn, Brüsszel, Bukarest, Dublin, Helsinki, Koppenhága, Lille, Málta (La Valletta), Milánó, Porto, Pozsony, Stockholm, Szófia, Varsó és Zágráb fogadná be. A bankhatóság új székhelye szeretne lenni Bécs, Brüsszel, Dublin, Frankfurt, Luxembourg, Párizs, Prága és Varsó is.

Magyarország egyiket sem akarta megszerezni. Ugyan korábban szó volt róla, hogy a kormány ringbe száll, ám meglepetésre Budapest nem szerepelt a pályázók között. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly november elején a Magyar Időknek nyilatkozva ráadásul arról beszélt, hogy kormánydöntés született arról, hogy Magyarország versenybe száll az uniós bankfelügyelet ideköltözéséért. "Pályázatunkat hivatalosan is benyújtottuk az Uniónál, azt szeretnénk, ha a jövőben Budapesten működne ez az uniós szervezet" – fogalmazott Varga Mihály. Ugyanakkor nem zárta ki az uniós gyógyszerhatóság "megszerzését" sem. A visszalépésre eddig nem adtak magyarázatot a kormánytagok.

A két uniós intézményt megszerző városnak nemcsak a mintegy ezer új munkahely jelent komoly hasznot, a járulékos részekre is érdemes figyelni. A feltételek között szerepel például, hogy a Gyógyszerügynökség évi 30 ezer szálláshelyre tart igényt a kongresszusok résztvevői, látogatók és alkalmazottak számára, a Bankhatóság esetében ez mintegy kilencezer - írta a Bloomberg - B.M.

Simicska belefojtotta a szót Orbánékba

Publikálás dátuma
2017.08.10. 07:01
A hatóságok még most is kivizsgálhatnák, hogy 2010-ben ingyen árasztották-e el a Fideszt népszerűsítő plakátok a közterületeket.
Nem cáfolt, kérdésekre nem válaszolt, csak "leszólta" Simicska Lajost a Fidesz, miután a párt volt gazdasági háttérembere a 2010-es kampánya súlyos törvénytelenségét lebegtette meg.

Simicska Lajos kétségbeesett próbálkozása – reagált a Fidesz arra a hírre, hogy számla nélkül plakátoltak a pártnak még 2010-ben. A tiltott párttámogatás és az adócsalás gyanúját nem gyengítette, hogy a párt erőtlen cáfolatában - miszerint a törvényeknek megfelelően járt el - semmiféle konkrétumot nem közölt, és a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszolt. Lapunk ugyanis többek között azt kérdezte a Fidesztől: kaptak-e számlát a 2010-es kampány plakátolásáról? Hajlandóak-e bemutatni ezeket? Fizettek-e egyáltalán a plakátokért? Kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

De a hallgatást választotta a Liszkay Gábor, a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki 2010-ben a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. résztulajdonosa, vezető tisztségviselője volt, amely a gyanú szerint elmulasztotta a számlaadást. Liszkay titkárságán tegnap érdeklődésünkre azt mondták, hogy a vezérigazgató nem érhető el, javasolták, írásban küldjük el kérdéseinket. Megtettük, de válaszokat lapzártáig nem kaptunk.

Pedig, mint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta, a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. feljelentést készül tenni, mert egy belső vizsgálat nyomán arra jutottak: a cég nem számlázta ki a Fidesznek a plakátolás költségeit. Az önfeljelentést maga Simicska Lajos úgy magyarázta: akkor ő csak csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt ebben a cégben, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay, aki a G-nap után eladta részését Simicskának, majd Mészáros Lőrinc médiabirodalmába igazolt.

– Ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy bűncselekmény a költségvetési csalás – szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki emlékeztetett, a nyomott plakátárak ügyében már egy hónapja feljelentést tettek, most pedig feljelentés-kiegészítést nyújtottak be. A pártelnök megjegyezte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska készen áll arra, hogy akár önvádolás árán is leváltsa ezt a hatalmat. „Ebben segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót" – fogalmazott a pártelnök. A történtek miatt a Jobbik is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Volner János, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt költése büntetőjogi kategóriába tartozik, s mára kiderült, miután a Hír TV Zrt. nem számlázott a Fidesznek, a párt 2010-es kampánya teljesen ingyen volt. A politikus szerint a bizottságnak fel kell tárnia - többek között - azt, mekkora kár érte az adófizetőket, mit akartak eltitkolni az Állami Számvevőszék elől, kitől és mekkora támogatást kaptak, és ez befolyásolhatta-e a 2010-es választások eredményét.

Valóban kérdés lehet, hogy a fideszes kampánytrükkök – már ha beigazolódik a gyanú – mennyiben befolyásolták a 2010-es választási eredményt. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója nem tud olyan kutatásról, amely azt vizsgálta volna, kimutatható-e direkt összefüggés a kampányra elköltött pénz és a szavazatok száma között. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt számára alapesetben az a jó, ha minél több módon, minél több választóhoz képes eljuttatni üzeneteit. Akkor is így van ez, ha már Magyarországon és például Németországban is volt rá példa, hogy visszaütött a túlzott kampány.

A 2010-es magyarországi parlamenti választáskor annyira erős volt a kormányváltó hangulat, hogy a Fidesz győzelme, de kétharmados többsége sem azon múlt, hogy a párt milyen szabálytalanságokat követett el a kampányszámlák kifizetése, vagy ki nem fizetése során – hangsúlyozta Ligeti a mostani botrányra utalva. A TI számításai szerint az MSZP és a Fidesz is jóval több hirdetési felülethez jutott annál, amit a törvényben megszabott nem egészen 400 milliós keret lehetővé tett. Az akkori két nagy párt egyaránt mintegy négyszeresen „felülköltötte” ezt a limitet, vagyis mintegy 1500 millió forintot fordított kampányolásra. Az erőviszonyok 2010-ben még kiegyenlítettek voltak, ezért ha a kampányszabálytalanságok kedvezően befolyásolták a Fidesz eredményét, akkor ugyanez érvényes a többi pártra is – mondta Ligeti.

Nagy zavarkeltő, de nem tényfeltáró
Miközben kétséges, lesz-e, lehet-e bármilyen büntetőjogi, adójogi következménye Simicska Lajos újabb akciójának, Böcskei Balázs úgy véli, a számlaügy politikai hatásait biztosan nem kell túlértékelni. A politikai elemző úgy látja, hogy a közvéleményt ma már kevéssé lehet befolyásolni a pártok körüli botrányokkal, pénzügyekkel, ráadásul a nyilvánosságnak az a része, amely nyomon követi a politikát, elég jól ismeri Simicska Lajos múltját, s réges-rég „beárazta” őt. Így pedig a helyén kezelik Simicska Lajos tényfeltáró munkásságát is – fogalmazott Böcskei. Felvetettük, hogy Simicska a korábbi fegyver- és harcostársára, a kormányt ma is hűen szolgáló Liszkay Gáborra célzott, ami akár afféle üzenet is lehet a Fidesz táborának: nincs teljes védettség, senki sem érinthetetlen, ha fordul a széljárás. Böcskei szerint, ha van is ilyen üzenet, akkor annak nem lesz különösebb hatása, s biztosan nem veszélyezteti a Fidesz integritását, mert a párt rutinosan zár össze hasonló esetekben. Mindezek miatt az elemző összességében úgy vélekedett, hogy bár az akciónak aligha lesznek mélyreható következményei, az újra kiderült, Simicska egyvalamihez biztosan nagyon ért: a zavarkeltéshez.

Szerző

Erdélyben is megtanulják, mi az a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.08.10. 07:00
Orbán Viktor és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 2016-ban. FORRÁS: RMDSZ

Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna – a fideszes Kövér László a kilencvenes évek elején eresztette el legendássá vált örökbecsűjét. Saját megállapítását Kövér határokon átnyúló módon értelmezte. 2012-ben közölte, semmi meglepő nincs abban, hogy az RMDSZ vezetése nagyon régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, hisz mindkét párt „ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik”, közösek az erkölcseik, a mentalitásuk és az érdekeik. Ugyanez a Kövér László tavaly ősszel már az RMDSZ mellett kampányolt. Az erdélyi magyarság érdekében, mondta, hajlandó személyes sérelmein is felülemelkedni. A közelmúltban tartott tusványosi rendezvényen – ahogyan azzal a Népszava is több cikkben foglalkozott – már Orbán Viktor miniszterelnök temette el a csatabárdot.

Még mielőtt bárkit is elbódítana a békepipa füstje, rögzítsük: a Fidesz feltűnően engedékeny magatartását egyedül a szavazatszerzés motiválja, semmi más. A kormány megpróbálta a határon túli magyarság körében is felépíteni a maga alternatív valóságát, de politikája – Erdélyben különösképpen – csődöt mondott. A Fidesz ezért kénytelen szövetségesként tekinteni olyan szervezetekre, amelyeket régebben a magyarság árulójának bélyegzett.

A kettős állampolgársággal rendelkező – magyarországi állandó lakcímmel viszont nem rendelkező – magyarok a Fidesz jóvoltából 2014-ben szavazhattak először az itthoni parlamenti választáson, országos pártlistákra. Addig a fiatalkorúakat is beleszámítva mintegy félmillióan tették le az állampolgári esküt. A választásra jogosultak közül kevesebb mint 200 ezren kerültek fel a névjegyzékbe. A beérkezett nem egészen 160 ezer levélszavazat között tízezrével voltak érvénytelenek.

Az érvényesen szavazó csaknem 130 ezer határon túli magyar elsöprő többsége a Fideszt ikszelte be, és az is igaz, hogy az így megszerzett mandátum nélkül Orbán pártjának nem lett volna újból kétharmada. A határon túliak ugyanakkor nagy arányban úgy vélték, hogy – sorsközösség ide, nemzeti összetartozás oda – más ország adófizető polgáraiként nem lenne helyes beleszólniuk abba, melyik párt alakít kormányt Magyarországon.

A Fidesz ellenben abból indul ki, hogy a határon túli magyarság bőven rejt még tartalékokat: ahol egy mandátum akad, ott lesz kettő, esetleg három is. Semjén Zsolt, a társutas KDNP elnöke már egymillió új állampolgárral kalkulál. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke pedig nemrég beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. Közülük eddig 300 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe – vagyis a szavazókorú kettős állampolgárok több mint fele befolyásolni is akarja a magyarországi belpolitikai életet.

Orbán Viktor és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 2016-ban. FORRÁS: RMDSZ

Orbán Viktor és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 2016-ban. FORRÁS: RMDSZ

A Fidesz fel is pörgette a kampányt. Ennek nyitányaként Orbán Viktor személyre szóló levelet írt a határon túliaknak, amelyben választási regisztrációra és szavazásra biztatott. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke hiába fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz a pártpropagandának minősített levél miatt, kifogását érdemi vizsgálat nélkül – hatáskör hiányára hivatkozva – elutasították.

Ezután néhány nappal – ahogyan arról lapunk elsőként beszámolt – az RMDSZ, valamint pártalapítványa az Eurotrans Alapítvány rögvest "regisztrációs" kampányt indított, a háromszéki RMDSZ-szervezet ráadásul azt is egyértelműsítette: „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozzájárulunk”. Ezután Erdélyben már választási regisztrációra buzdító plakátok is megjelentek.

Újra feltűnt a színen a Népszabadságot bezárató osztrák „üzletember”, a fideszes végrehajtóként viselkedő Heinrich Pecina is. Az Átlátszó Erdély hívta fel rá a figyelmet, hogy Pecina cége nem csupán több magyarországi vidéki lapot, hanem romániai magyar és román nyelvű újságokat, portálokat is megvásárolt. A Fidesz tehát elérkezettnek látta az időt, hogy Erdélyben is bevesse azokat a módszereket, amelyeket Magyarországon – fájdalmas sikerrel – alkalmaz. Az eredmény azonban kétséges, a túlzásba vitt agymosás a hazaitól eltérő terepen kontraproduktív is lehet. Hisz az erdélyi magyaroknak valószínűleg bőven elegük van a zaklatott romániai belpolitikai életből, nem hiányzik nekik, hogy még a Fidesz is bekavarjon a mindent elárasztó kampányával.

Szerző