Házkutatást tartottak Trump volt kampánymenedzserénél

Rajtaütésszerű házkutatást tartott a közelmúltban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzsere, Paul Manafort virginiai házában. 

A házkutatásra két héttel ezelőtt került sor, ám a közvélemény csupán szerdán szerzett tudomást róla a The Washington Post című lap tudósításából. Manafort szóvivője, Jason Maloni megerősítette a lapinformációt.

A The Washington Post tudósítása szerint a házkutatásról előzetesen nem értesítették a volt kampánymenedzsert. Az FBI munkatársai, akik a Robert Mueller különleges ügyész irányította vizsgálóbizottsággal működtek együtt, kora reggel jelentek meg Manafort Alexandriában - Washington egyik elegáns virginiai elővárosában - lévő házában, és több dokumentumot magukkal vittek.

A házkutatásról szóló információkat sem az FBI, sem Robert Mueller hivatala nem kívánta kommentálni.

Paul Manafort Donald Trump első kampánymenedzsere volt a tavalyi elnökválasztási kampányban. Trump még tavaly nyáron lemondásra késztette őt korábbi orosz és ukrán kapcsolatai miatt. A volt menedzser kapcsolatrendszerét és üzleti ügyeit több kongresszusi bizottság vizsgálja, és a feltárásban részt vesz a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság is.

Manafort a kongresszusi meghallgatásokon nem akart részt venni, de megegyezett a vizsgálóbizottságokkal, hogy együttműködik velük. A szenátus igazságügyi bizottságának szóvivője szerdai közleményében tudatta, hogy Manafort eddig több mint 400 oldalnyi dokumentumot adott át a törvényhozóknak. A volt kampánymenedzser a szenátus hírszerzési bizottságát is tájékoztatta, a többi között arról az orosz ügyvédnővel folytatott találkozóról is, amelyre tavaly, a New York-i Trump-toronyban került sor, Donald Trump vejének és idősebb fiának a részvételével.

Szerző

Berúgott, így kirúgta a Momentum Ungárt

Saját kérésére etikai vizsgálat indul Ungár Péter ellen, miután az LMP elnökségi tagja annyira sokat ivott a Momentum bodajki Nyitás Fesztiválján, hogy kidobták a biztonsági őrök. Az ügyről elsőként beszámoló Azonnali.hu.-nak Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: Ungárnak el kellett hagynia a fesztivál helyszínét, miután "minősíthetetlenül viselkedett". A szervezők beszámolója szerint egy nőt és egy férfit is zaklatott, utóbbinak a sátrába mászott be, de összetűzésbe keveredett egy biztonsági őrrel is. A Momentum vezetése a zaklatásokról csak másnap értesült, ezután valamennyi rendezvényükről kitiltották. Ungár az egészet úgy kommentálta: "az Azonnali buliján részegebb voltam, mint a Nyitás fesztiválon, és mégis, annak szép vége lett". Azt is hozzátette: nem teregeti ki, melyik momentumos mennyit ivott a fesztiválon, mert úrifiú.

Szerző

Lebegtetett CEU-ügy - Igen, nem, talán

Publikálás dátuma
2017.08.09. 21:50
Hiába a CEU-t és közösségét támogató tömeg, a folytatás kérdéses FOTÓ: Vajda József

"Amennyiben a CEU megfelel a törvényi előírásoknak, természetesen New York állammal is nyitottak vagyunk a megállapodásra" – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), miután a hvg.hu úgy értesült: a magyar kormány többhavi huzavona után már nem ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormányával kössön államközi szerződést a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU budapesti működésével kapcsolatban, megelégszik az egyetem székhelyállamával, New York állammal is. A portál szerint hamarosan alá is írhatják az egyezséget.

"A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, úgy tudjuk azonban, hogy a megbeszélések konstruktív légkörben zajlanak" – közölte lapunkkal az egyetem. Mint írták, bíznak abban, hogy sikerül megállapodásra jutni, de amíg a tárgyalások New York állam és a magyar kormány között folyamatban vannak, nem kívánnak bővebben nyilatkozni.

A KKM nem erősítette meg lapunknak a közelgő egyezség hírét, sőt, tájékoztatásuk inkább további bizonytalanságnak ad okot: a felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott, lex CEU-ként elhíresült módosítása azt is előírja, hogy államközi szerződés megléte mellett külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor működhet Magyarországon, ha a székhelyállamában is végez oktatási tevékenységet. Ennek az új törvényi előírásnak a CEU nem valószínű, hogy meg tud felelni a megadott határidőig, vagyis 2018. januárjáig, hiszen csak Magyarországon vesznek részt tevékenyen a felsőoktatásban, egy New York-i kampusz létrehozása nem fér bele a határidőbe.

A KKM ennek ellenére úgy látja, a lex CEU nem támaszt teljesíthetetlen feltételeket a külföldi egyetemekkel szemben, ezt mutatják az eddigi – kínai, thaiföldi és malajziai – partnerekkel kötött megállapodások is. Arra a kérdésünkre, miért nem ragaszkodnak már a szövetségi kormánnyal történő tárgyalásokhoz, azt a választ kaptuk, hogy az Egyesült Államok szövetségi oktatási minisztere, Betsy DeVos Balog Zoltán miniszternek írt levelében az amerikai iskolák magyarországi működését támogatta, a magyar törvényt nem kifogásolta. Úgy tűnik, a magyar kormány ezt valóban az amerikai szövetségi kormány támogató nyilatkozatának tekinti.

Érdekes módon a Magyarországon ugyancsak oktatási tevékenységet folytató McDaniel College esetében, amelynek Maryland a székhelyállama, nem erőltették a szövetségi kormány jóváhagyását. A KKM ugyanakkor azt hangsúlyozta, a magyar felsőoktatási törvény mindenkire egyformán vonatkozik, a feltételeknek mindenkinek meg kell felelnie.

Lesz rendkívüli ülés
Értesüléseink szerint Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Tóth Bertalan, a párt parlamenti frakcióvezetője csütörtökön bejelenti: lesz augusztusban rendkívüli parlamenti ülés, ahol a CEU-ügy is terítékre kerül. Összegyűlt ugyanis az ehhez szükséges, 42 képviselői aláírás.

Szerző
Témák
New York CEU KKM