Erdélyben is megtanulják, mi az a Fidesz

Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna – a fideszes Kövér László a kilencvenes évek elején eresztette el legendássá vált örökbecsűjét. Saját megállapítását Kövér határokon átnyúló módon értelmezte. 2012-ben közölte, semmi meglepő nincs abban, hogy az RMDSZ vezetése nagyon régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, hisz mindkét párt „ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik”, közösek az erkölcseik, a mentalitásuk és az érdekeik. Ugyanez a Kövér László tavaly ősszel már az RMDSZ mellett kampányolt. Az erdélyi magyarság érdekében, mondta, hajlandó személyes sérelmein is felülemelkedni. A közelmúltban tartott tusványosi rendezvényen – ahogyan azzal a Népszava is több cikkben foglalkozott – már Orbán Viktor miniszterelnök temette el a csatabárdot.

Még mielőtt bárkit is elbódítana a békepipa füstje, rögzítsük: a Fidesz feltűnően engedékeny magatartását egyedül a szavazatszerzés motiválja, semmi más. A kormány megpróbálta a határon túli magyarság körében is felépíteni a maga alternatív valóságát, de politikája – Erdélyben különösképpen – csődöt mondott. A Fidesz ezért kénytelen szövetségesként tekinteni olyan szervezetekre, amelyeket régebben a magyarság árulójának bélyegzett.

A kettős állampolgársággal rendelkező – magyarországi állandó lakcímmel viszont nem rendelkező – magyarok a Fidesz jóvoltából 2014-ben szavazhattak először az itthoni parlamenti választáson, országos pártlistákra. Addig a fiatalkorúakat is beleszámítva mintegy félmillióan tették le az állampolgári esküt. A választásra jogosultak közül kevesebb mint 200 ezren kerültek fel a névjegyzékbe. A beérkezett nem egészen 160 ezer levélszavazat között tízezrével voltak érvénytelenek.

Az érvényesen szavazó csaknem 130 ezer határon túli magyar elsöprő többsége a Fideszt ikszelte be, és az is igaz, hogy az így megszerzett mandátum nélkül Orbán pártjának nem lett volna újból kétharmada. A határon túliak ugyanakkor nagy arányban úgy vélték, hogy – sorsközösség ide, nemzeti összetartozás oda – más ország adófizető polgáraiként nem lenne helyes beleszólniuk abba, melyik párt alakít kormányt Magyarországon.

A Fidesz ellenben abból indul ki, hogy a határon túli magyarság bőven rejt még tartalékokat: ahol egy mandátum akad, ott lesz kettő, esetleg három is. Semjén Zsolt, a társutas KDNP elnöke már egymillió új állampolgárral kalkulál. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke pedig nemrég beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. Közülük eddig 300 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe – vagyis a szavazókorú kettős állampolgárok több mint fele befolyásolni is akarja a magyarországi belpolitikai életet.

Orbán Viktor és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 2016-ban. FORRÁS: RMDSZ

A Fidesz fel is pörgette a kampányt. Ennek nyitányaként Orbán Viktor személyre szóló levelet írt a határon túliaknak, amelyben választási regisztrációra és szavazásra biztatott. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke hiába fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz a pártpropagandának minősített levél miatt, kifogását érdemi vizsgálat nélkül – hatáskör hiányára hivatkozva – elutasították.

Ezután néhány nappal – ahogyan arról lapunk elsőként beszámolt – az RMDSZ, valamint pártalapítványa az Eurotrans Alapítvány rögvest "regisztrációs" kampányt indított, a háromszéki RMDSZ-szervezet ráadásul azt is egyértelműsítette: „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozzájárulunk”. Ezután Erdélyben már választási regisztrációra buzdító plakátok is megjelentek.

Újra feltűnt a színen a Népszabadságot bezárató osztrák „üzletember”, a fideszes végrehajtóként viselkedő Heinrich Pecina is. Az Átlátszó Erdély hívta fel rá a figyelmet, hogy Pecina cége nem csupán több magyarországi vidéki lapot, hanem romániai magyar és román nyelvű újságokat, portálokat is megvásárolt. A Fidesz tehát elérkezettnek látta az időt, hogy Erdélyben is bevesse azokat a módszereket, amelyeket Magyarországon – fájdalmas sikerrel – alkalmaz. Az eredmény azonban kétséges, a túlzásba vitt agymosás a hazaitól eltérő terepen kontraproduktív is lehet. Hisz az erdélyi magyaroknak valószínűleg bőven elegük van a zaklatott romániai belpolitikai életből, nem hiányzik nekik, hogy még a Fidesz is bekavarjon a mindent elárasztó kampányával.