Előfizetés

Megszökött egy házi őrizetben lévő fiatal Egerben

Publikálás dátuma
2017.08.10. 12:39
Forrás: police.hu
Az Egri Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya fogolyszökés vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást egy 21 éves helyi férfi ellen, aki a gyanú szerint augusztus 5-én az esti órákban házi őrizete alatt levágta lábáról a jeladót és ismeretlen helyre távozott - olvasható a rendőrség honlapján.

Egy szolgálaton kívüli rendőr három nappal később, augusztus 8-án vette észre J. Adriánt, aki délután 6 óra körül az egri Szvorényi utcában sétált. A rendőr elfogta és előállította a fiatalt, akit gyanúsítottként hallgattak ki és őrizetbe vettek.

Veszélyben lennének, mégis visszaküldhetik őket a Közel-Keletre

Publikálás dátuma
2017.08.10. 12:28
Illusztráció: Shutterstock
Nem egyedi Aideen Strandsson, a Svédországban kétszer is menekültstátuszt kérő kikeresztelkedett iráni nő esete. Több százan vannak, akiket visszatoloncolhatnak a Közel-Keletre annak ellenére, hogy ott keresztényként veszélyben lenne az életük - mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a köztévé csütörtök reggeli műsorában.

A miniszteri biztost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a kormányközeli Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: ha kéri, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni keresztény lányt, akinek menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok.

Wetzel Tamás elmondta: az eljárást csak az érintett kérelmére lehet elindítani, és az Aideen Strandsson esetében is "egy rendesen lefolytatott, protokoll szerinti eljárás lenne". Nem tudni, hogy a svéd hatóságok miért utasították vissza a nő kérelmét, ez "nagyon furcsa", mindenesetre a magyar eljárásban "mindenfajta körülményt figyelembe vennének", a nemzetbiztonsági szempontokat is beleértve, mint mindenki másnál - jegyezte meg. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nőt ne toloncolják vissza Iránba. Kifejtette: a Közel-keleten még az ősi keresztény közösségek is veszélyben vannak, legjobb esetben is megtűrik őket, de ha valaki saját maga áttér az iszlámról a keresztény hitre, akár halálra is ítélhetik. 

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly több olyan ítélete is volt, amelyben elmarasztalta az adott európai országot, amiért Iránba vissza akart küldeni egy kikeresztelkedett embert - fűzte hozzá. Kiemelte: Aideen Strandsson esete nem egyedi, több százan vannak még hasonló helyzetben. Megjegyezte: elgondolkodtató, hogy valaki, aki nevet változtat, kereszténnyé válik, beilleszkedik, munkát vállal, adót fizet, egy multikulturális társadalomban nagyobb veszélynek van kitéve, mint aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát.

Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti.

Veszélyben lennének, mégis visszaküldhetik őket a Közel-Keletre

Publikálás dátuma
2017.08.10. 12:28
Illusztráció: Shutterstock
Nem egyedi Aideen Strandsson, a Svédországban kétszer is menekültstátuszt kérő kikeresztelkedett iráni nő esete. Több százan vannak, akiket visszatoloncolhatnak a Közel-Keletre annak ellenére, hogy ott keresztényként veszélyben lenne az életük - mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a köztévé csütörtök reggeli műsorában.

A miniszteri biztost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a kormányközeli Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: ha kéri, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni keresztény lányt, akinek menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok.

Wetzel Tamás elmondta: az eljárást csak az érintett kérelmére lehet elindítani, és az Aideen Strandsson esetében is "egy rendesen lefolytatott, protokoll szerinti eljárás lenne". Nem tudni, hogy a svéd hatóságok miért utasították vissza a nő kérelmét, ez "nagyon furcsa", mindenesetre a magyar eljárásban "mindenfajta körülményt figyelembe vennének", a nemzetbiztonsági szempontokat is beleértve, mint mindenki másnál - jegyezte meg. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nőt ne toloncolják vissza Iránba. Kifejtette: a Közel-keleten még az ősi keresztény közösségek is veszélyben vannak, legjobb esetben is megtűrik őket, de ha valaki saját maga áttér az iszlámról a keresztény hitre, akár halálra is ítélhetik. 

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly több olyan ítélete is volt, amelyben elmarasztalta az adott európai országot, amiért Iránba vissza akart küldeni egy kikeresztelkedett embert - fűzte hozzá. Kiemelte: Aideen Strandsson esete nem egyedi, több százan vannak még hasonló helyzetben. Megjegyezte: elgondolkodtató, hogy valaki, aki nevet változtat, kereszténnyé válik, beilleszkedik, munkát vállal, adót fizet, egy multikulturális társadalomban nagyobb veszélynek van kitéve, mint aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát.

Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti.