Álhírgyártás a Fehér Házban

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:35
Fotó: AFP
Donald Trump, ha csak teheti, megkerüli a hagyományos médiát, rajong viszont az összeesküvés-elméletekért. Egy per kapcsán kiderült, hogyan fabrikálják a hamis híreket.

Az Egyesült Államok 45. elnöke a beiktatása óta eltelt első 200 nap során mindössze egyetlen önálló sajtóértekezletet tartott, ahol az újságírók korlátozás nélkül kérdezhették. Donald Trump nem tágít attól, hogy ehelyett inkább nyúlfarknyi Twitter-üzenetekkel kommunikáljon híveivel, de időközben tovább szélesítette a kört: Facebook-oldalán, melynek 23 millió követője van, mostanság már rendszeresen jelentkezik az úgynevezett Trump-tévé, amely – a gyermeklelkű milliárdos örömére – csupa jó hírt közöl összefoglalóiban a Fehér Ház „eredményeiről”. Igaz, ezek a diadalmas, „termelési jelentés” stílusú beszámolók jobbára köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel, de ez a Trump-univerzum lakóit eddig sem zavarta. (Trump például máig ragaszkodik ahhoz, hogy novemberben nagy többséggel nyerte az elnökválasztást, s hogy többen voltak a beiktatásán, mint elődje, Barack Obama eskütételén, s következetesen elutasítja azokat a hírszerzési jelentéseket, amelyek egybehangzóan bizonyítják, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni az amerikai voksolásba.)

Trumpot idegesíti a mainstream média, jórészt a FoxNews televízióból tájékozódik, s kedveli az összeesküvés-elméleteket gyártó portálokat. A konzervatív hírcsatorna ellen a minap indított per révén bepillantást nyerhettek az amerikaiak, hogy a Fehér Ház hogyan segíti az alternatív hírgyártást. A tavalyi elnökválasztás egyik slágerhíre lehetett Trump számára, amikor a Demokrata Pártot, s Hillary Clinton kampánystábját meggyanúsították azzal, hogy eltették láb alól egyik munkatársukat, Seth Richt, minden alap nélkül azt állítva, hogy ő adta ki a Wikileaks leleplező portálnak a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), s Clinton kampányfőnöke, John Podesta e-mailjeit.

A történetnek mindössze annyi volt az igazságmagva, hogy a fiatalembert 2016 júliusában, otthona közelében két lövéssel megölték egy washingtoni utcán. A bűntettet máig nem sikerült felderíteni, a washingtoni rendőrség szerint félresikerült rablás történhetett. Richtől nem vettek el semmit, hitelkártyái, értékei a zsebében maradtak. A 27 éves fiatalember szülei azóta többször kikérték maguknak, hogy fiuk emlékét bemocskolják.

Egy régi álhír
Hamis hírgyártás Bill Clinton elnöksége idején is működött, ha nem is ilyen „nagyipari” méretekben. Amikor a Fehér Ház helyettes jogászát, a Clinton-házaspár régi, arkansas-i barátját, Vince Fostert 1993-ban holtan találták egy Washington környéki parkban, elterjedt a hír, hogy a férfit valójában megölették, mert túl sokat tudott Clintonék „viselt dolgairól”. Pedig több vizsgálat is megerősítette, hogy semmi nem utalt idegenkezűségre, Foster öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni a fehér házi poszttal járó feszültségeket.

Idén májusban „szenzációs leleplezést” közölt a FoxNews, felmelegítve a tavaly nyári híreszteléseket arról, hogy Clintonék, lám, „öldökléstől” sem riadnak vissza a győzelem érdekében. A csatorna újfent azt állította, nem orosz hackereket kell a kiszivárgott e-mailek mögött keresni, hanem „belső munkáról” volt szó, Seth Rich laptopján ugyanis az FBI bizonyítékot talált arra, hogy a DNC-alkalmazott lopta el és adta ki a Wikileaks-nek a demokratákra nézve hátrányos információkat tartalmazó elektronikus leveleket. Csakhogy a hírt azonnal cáfolta a család, a demokrata pártvezetés, s nem utolsó sorban az FBI, így végül a Fox egy héten belül kénytelen volt levenni honlapjáról a sztorit.

Pár napja aztán fény derült a háttérre: augusztus elején beperelte a csatornát egy magándetektív, aki azzal vádolja a FoxNewst, hogy eszközként használták őt a Fehér Ház hírmanipulációjához. Rod Wheeler május 10-én – épp James Comey FBI-főnök botrányos menesztésének másnapján – kapott egy fülest Trump egyik texasi támogatójától az állítólagos FBI-bizonyítékról. A tehetős befektető, Ed Butowsky, aki állítólag Seymur Hearst ismert nyomozó riportertől hallott valamit az FBI-vizsgálatról, 5 ezer dollárért bérelte fel Wheelert a Rich-ügy hátterének felderítésére. A szájába rágta: arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy nincs szó orosz beavatkozásról. Az egykori rendőrségi nyomozó szerint Butowsky naponta sürgette a sztori közreadását. „Az elnök most olvasta az anyagot, szeretné, ha mielőbb megjelenne” – írta sms-ben Butowsky a detektívnek, de a csatorna vezetőire is nyomást gyakorolt.

Wheeler, aki egyébként 2005 óta dolgozott alkalmanként a FoxNews-nak, azt állítja, hogy a hírtévé riportere, Malia Zimmerman, aki végül elkészítette az anyagot, meghamisított idézeteket adott a szájába, s a sztorinak nem volt más célja, mint a figyelem elterelése Comey kirúgásáról. A Fox persze cáfolja a nyomozó állításait, Sean Spicer volt fehér házi szóvivő ugyanakkor elismerte, egy hónappal a sztori publikálása előtt találkozott Butowskyval és Wheelerrel. Butowsky Twitteren azt kérdezte: mennyit fizetett a DNC Wheelernek? A fekete-afrikai magánnyomozó mellesleg amiatt is neheztel a csatornára: szerinte a bőrszíne miatt diszkriminálják, s más szakértőkhöz képest kevesebbet foglalkoztatják.

Trump „rajongója”
Az amerikai elnök a minap köszönetet mondott egy hazafias diáklánynak, Nicole Mincey-nek a támogatásáért, aki a saját klubjában golfozó elnökről azt írta Twitteren: „Trump keményen dolgozik az amerikai népért”. Trump bejegyzése híressé tette Nicole-t, akiről azt gyanították, csupán egy automatizáltan kattintgató „rajongó”. Több médium is kiderítette azonban, a lány valóban létezik, a New Jersey állambeli Newarkban lakik, csakhogy nem ez a neve, nem igazi a fotója, s az sem igaz, hogy Twitter-oldalának 146 ezer követője lenne. Nicole portálján Trump-sapkákat és trikókat lehet viszont rendelni.

Szerző

Maduro gyenge pontja az olaj

Az Egyesült Államok újabb szankciókat érvényesített Venezuelával szemben, szakértők szerint azonban vannak a mostaninál hatékonyabb módszerek, amelyekkel valódi nyomást tudnának gyakorolni a polgárháborús állapotokért felelősnek tartott caracasi vezetésre. A hét közepén elfogadott szankciók célkeresztjében a frissen megválasztott – és a kormány ellen tüntető tömeg haragját kiváltó – alkotmányozó nemzetgyűlés hat tagja áll, akiknek az Egyesült Államokban tartott vagyonát a döntés értelmében befagyasztották. Korábban hasonló módon jártak el az elnökkel, Nicolás Maduróval szemben is, akinek kormányzását „diktatúrának” nevezte Washington. A szankciók kétségkívül kellemetlenül érintik a venezuelai politikusokat, ám aligha tántorítja el őket, hogy kidolgozzák az új – Nicolás Madurónak elsöprő hatalmat biztosító – alaptörvényt.

Szakértők szerint az igazi csapást az jelentené a gazdasági krízisben lévő országnak, ha az olajipart érintő szankciókat hozna az USA. Venezuela rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékával, s a nyersanyag világpiaci árának zuhanása ellenére az olajexport jelenti a legnagyobb bevételi forrást az országnak, és persze a politikai-katonai elitnek. Nem kizárt azonban, hogy Washington meglépi ezt, Steven Mnuchin pénzügyminiszter már tett ilyen utalásokat. A Financial Times ennek apropóján publikált egy elemzést arról, hogy milyen eszközökhöz is folyamodhat az Egyesült Államok.

A legsúlyosabb lépés az lenne, ha megtiltanák a venezuelai nyersanyag importját. Ez azonnal éreztetné hatását a latin-amerikai országban, az amerikai finomítók ugyanis a legnagyobb felvásárlói a venezuelai olajnak. A hét legnagyobb vállalat csak áprilisban több mint egymillió hordót importált. Az FT elemzése rámutat, hogy a venezuelai gazdaságot nem bénítanák meg teljesen a szankciók, ugyanis máshol, így az ázsiai – különösen a kínai – piacokon értékesíteni tudnák a nyersanyagot. „A venezuelai állami olajvállalat, a PDSVA mindenképpen megpróbálna új piacot keresni, ám vélhetően sokkal nyomottabb áron tudna csak túladni az olajon, és a szállítási költségek is megugranának” – mutatott rá Joseph McMonigle, a Hedgeye Risk Management pénzügyi elemző cég munkatársa. E két tényező miatt a Goldman Sachs becslése szerint Venezuela mintegy 2,5 dollárt veszítene hordónként (!), ha az USA betiltaná az olaj behozatalát. A szankciók azonban nem csupán Venezuelában éreztetnék hatásukat, hanem az USA-ban is. „Az olajellátás nem szűnne meg, csak éppenséggel más piacokról kellene beszereznünk. Ez vélhetően megemelné valamelyest az árakat az Egyesült Államokban” – magyarázta Gary Simmons, a Valero olajipari vállalat beszerzési igazgatója, hogy milyen hatással lennének szankciók az amerikai piacra.

A politikai-pénzügyi napilap szerint az USA továbbá úgy is nyomást tudna gyakorolni Venezuelára, ha megtiltaná, hogy amerikai vállalatok olajat exportáljanak Caracasba. Bár Venezuela bővelkedik a nyersanyagban, az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségben szorult importra: az Egyesült Államokból például egy könnyebb fajsúlyú nyersanyagot vásárol, hogy azt vegyítsék a sűrűbb venezuelai olajjal.

Ha Washingtonban zöld utat adnak ezen szankcióknak, azt Nicolás Maduro már a saját zsebében is megérezné.

Szerző

"Isten szabad kezet adott Trumpnak"

 Donald Trump egyik evangéliumi keresztény tanácsadója kijelentette, hogy "Isten szabad kezet adott az amerikai elnöknek az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un eltávolításához".

Robert Jeffres dallasi tiszteletes a CBN keresztény televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában bibliai idézetekre hivatkozva fejtette ki Donald Trumpot támogató álláspontját.

A dallasi lelkipásztor szerint a vezetőknek "minden hatalom megadatik ahhoz, hogy bármilyen eszközt - akár háborút is - bevessenek a gonosz megfékezésére". Robert Jeffres ezt úgy értelmezte, hogy "Isten felhatalmazást adott Donald Trumpnak Kim Dzsong Un eltávolítására".

Nyilatkozatában a lelkipásztor hangsúlyozta azt is, hogy "szívet melengetőnek" tartja az elnök politikai elemzők által erőteljesnek és harciasnak ítélt mondatait Észak-Koreáról, mert ezekkel a korábbi, szerinte "birka kormányzatokkal" ellentétben Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok nem tűri az amerikai népnek címzett fenyegetéseket. Az amerikai elnök keddi sajtóértekezletén ugyanis azt üzente az észak-koreai diktátornak, hogy a "tűzzel játszik", amennyiben továbbra is fenyegetődzik, és nem hagy fel nukleáris programjával. Trump szó szerint "tüzet és haragot" ígért Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek.

A dallasi lelkipásztor a The Washington Post című napilapnak szerdán nyilatkozva még ennél is tovább ment: leszögezte, hogy a kormányzatnak, mivel a gonosz ellen harcol, felhatalmazása van bármire, még Kim Dzsong Un meggyilkolására is. Robert Jeffrest úgy tartják számon az Egyesült Államokban, mint aki nem mentes az ellentmondásos nyilatkozatoktól, állásfoglalásoktól. Januárban például, Donald Trump elnöki beiktatásának reggelén a washingtoni Szent János episzkopális templomban tartott prédikációjában - a The Washington Post tudósítása szerint - arról beszélt: "Isten azt az útbaigazítást adta Nehémiásnak, építsen falat Jeruzsálem körül, hogy megvédje polgárait az ellenséges támadásoktól. Láthatják, Isten nem ellenzi falak építését".

Donald Trump környezetében az evangéliumi keresztények tanácsadó testületet hoztak létre, és heti bibliaórákat tartanak a Fehér Házban, több kormánytag és az elnök részvételével.

Az evangéliumi keresztények tábora mintegy 50 millió lelket számlál az Egyesült Államokban, és politikai befolyásuk óriási.

Szerző