Ingatag tűzszünet

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:37
FOTÓ: AFP/PICTURE LIBRARY/ANN RONAN

Szíriai kormánygépek bombáztak le csütörtökön két, a lázadók kezén lévő települést a kelet-gútai régióban. A támadásban négy civil vesztette életét, köztük egy gyerek és egy nő, további heten súlyos sérüléseket szenvedtek, jelentette a londoni székhelyi Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A jogvédő szervezet szerint szerdán is bombázott Bassar el-Aszad elnök hadserege egy Gúta közeli rebellis településen. A támadásban öten meghaltak, tízen megsebesültek. Az Aszad-erők ezzel megsértették a májusban életbe lépett tűzszünetet az Oroszország és Irán által támogatott kormányerők és a Törökország által támogatott felkelők között.

Szerző

Nincs megállás a török tisztogatásban

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:35
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mustafa Kamaci
Recep Tayyip Erdogan török elnök teljhatalma biztosításában semmit sem bíz a véletlenre. Az egy éve tartó tisztogatás megállás nélkül dübörög, fő ellenség a média.

Harmincöt török újságíró ellen adtak ki elfogatóparancsot csütörtökön Törökországban. A vád ezúttal is az, hogy állítólag kapcsolatban álltak a 2016. július 15-16-i puccskísérlet elkövetőivel. A kapcsolatot pedig azzal bizonyítják, hogy a megvádolt újságírók ugyanazt a titkosított üzenetküldő mobilapplikációt, a ByLock-ot használták, mint amit puccsisták, vagyis a hatalomátvételi kísérlet fő felelősének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok törökországi hívei. A ByLock vélt vagy valós használatáért már nagyon sok török került rács mögé az elmúlt egy évben, köztük számos bel- és hadügyi alkalmazott, az igazságszolgáltatásban, oktatásügyben vagy médiában dolgozó.

Az állítólagos titkosított üzenetküldő rendszer használata az egyik, de nem a leggyakoribb ok a meghurcoltatásra, bebörtönzésre Törökországban. A tavaly július óta elbocsátott több mint 150 ezer közalkalmazott és több mint 50 ezer bebörtönzött „puccsista” zömét terrorváddal illették, s ugyanilyen jogcímen indítottak eljárást 170 ezer ember ellen. Ám a terrorizmus is relatív fogalommá vált Erdogan rezsimjében, hiszen az úgynevezett güllenisták is már terroristának számítanak, mint ahogy a bebörtönzött kurd parlamenti képviselők, pártvezetők és polgármesterek is mindnyájan azok. Épp a tömeges kurd vezetői letartóztatások igazolják legbeszédesebben, hogy a szűnni nem akaró tisztogatási hullámnak sok köze nincs a tavalyi puccshoz, hiszen a kurdok egyértelműen nem Gülen hívei, s a Kurd Munkáspárthoz(PKK) is legtöbbjüknek annyi köze van, hogy azonos etnikumhoz tartoznak, amely nem fér bele az elnök jövőről szőtt elképzeléseibe.

A média kezdettől fogva a maga illiberális államát építő Erdogan fő ellenségének számított, kezdetben a legismertebb ellenzéki majd kurd adókat, újságokat zárták be, később a kisebb mértékben kormánykritikus orgánumok is sorra kerültek. A Törökországi Újságírók Szövetségének adatai szerint mintegy 150 sajtóterméket zártak be és 160 újságírót börtönöztek be az elmúlt egy évben. Az eddig letartóztatott újságírók legtöbbjét is terrorizmussal vádolták meg és válogatás nélkül kapcsolatba hozták egymással akár rivalizáló, semmiféle kapcsolatban nem lévő terror, vagy annak mondott csoportokkal. A csütörtöki elfogatóparancsok kapcsán azonban egyelőre elmaradt a terrorvád, már egy applikáció puszta használata is elég ahhoz, hogy embereket őrizetbe vegyenek, lakásukban házkutatást végezzenek.

S mindezt alig néhány nappal azután, hogy (július 25-én) megkezdődött az egyik legismertebb ellenzéki napilap, a Cumhuriyet terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének és munkatársának pere. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói és védelmezői, mint a szakadár PKK, Gülen nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport, illetve olyan írásokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Erdogan államfőt. A tegnapi újabb média ellenes támadás egyértelművé tette, Törökországban Erdogan illiberális rezsimjének mindenféle bírálata szabadságvesztéssel jár.

Ősellenségnél kért és kapott menedéket az iráni újságíró

Ankara a külföldi kritikus médiát sem szereti. Olyannyira nem, hogy egy Törökországban élő iráni újságírónő tegnap Izraelbe menekült a perzsa és a török hatóságok elől. Neda Amin 2014-től élt Törökországban, most viszont abbéli félelmében, hogy Ankara kiadja Iránnak, Izraeltől kért menedékjogot. Amin dolgozott egy perzsa nyelvű izraeli honlapnak is, ami halálos bűnnek számít a perzsa államban. Kiadatása esetén – amelyről a török hatóságok értesítették – kivégezték volna Iránban.

Szerző

Álhírgyártás a Fehér Házban

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:35
Fotó: AFP
Donald Trump, ha csak teheti, megkerüli a hagyományos médiát, rajong viszont az összeesküvés-elméletekért. Egy per kapcsán kiderült, hogyan fabrikálják a hamis híreket.

Az Egyesült Államok 45. elnöke a beiktatása óta eltelt első 200 nap során mindössze egyetlen önálló sajtóértekezletet tartott, ahol az újságírók korlátozás nélkül kérdezhették. Donald Trump nem tágít attól, hogy ehelyett inkább nyúlfarknyi Twitter-üzenetekkel kommunikáljon híveivel, de időközben tovább szélesítette a kört: Facebook-oldalán, melynek 23 millió követője van, mostanság már rendszeresen jelentkezik az úgynevezett Trump-tévé, amely – a gyermeklelkű milliárdos örömére – csupa jó hírt közöl összefoglalóiban a Fehér Ház „eredményeiről”. Igaz, ezek a diadalmas, „termelési jelentés” stílusú beszámolók jobbára köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel, de ez a Trump-univerzum lakóit eddig sem zavarta. (Trump például máig ragaszkodik ahhoz, hogy novemberben nagy többséggel nyerte az elnökválasztást, s hogy többen voltak a beiktatásán, mint elődje, Barack Obama eskütételén, s következetesen elutasítja azokat a hírszerzési jelentéseket, amelyek egybehangzóan bizonyítják, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni az amerikai voksolásba.)

Trumpot idegesíti a mainstream média, jórészt a FoxNews televízióból tájékozódik, s kedveli az összeesküvés-elméleteket gyártó portálokat. A konzervatív hírcsatorna ellen a minap indított per révén bepillantást nyerhettek az amerikaiak, hogy a Fehér Ház hogyan segíti az alternatív hírgyártást. A tavalyi elnökválasztás egyik slágerhíre lehetett Trump számára, amikor a Demokrata Pártot, s Hillary Clinton kampánystábját meggyanúsították azzal, hogy eltették láb alól egyik munkatársukat, Seth Richt, minden alap nélkül azt állítva, hogy ő adta ki a Wikileaks leleplező portálnak a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), s Clinton kampányfőnöke, John Podesta e-mailjeit.

A történetnek mindössze annyi volt az igazságmagva, hogy a fiatalembert 2016 júliusában, otthona közelében két lövéssel megölték egy washingtoni utcán. A bűntettet máig nem sikerült felderíteni, a washingtoni rendőrség szerint félresikerült rablás történhetett. Richtől nem vettek el semmit, hitelkártyái, értékei a zsebében maradtak. A 27 éves fiatalember szülei azóta többször kikérték maguknak, hogy fiuk emlékét bemocskolják.

Egy régi álhír
Hamis hírgyártás Bill Clinton elnöksége idején is működött, ha nem is ilyen „nagyipari” méretekben. Amikor a Fehér Ház helyettes jogászát, a Clinton-házaspár régi, arkansas-i barátját, Vince Fostert 1993-ban holtan találták egy Washington környéki parkban, elterjedt a hír, hogy a férfit valójában megölették, mert túl sokat tudott Clintonék „viselt dolgairól”. Pedig több vizsgálat is megerősítette, hogy semmi nem utalt idegenkezűségre, Foster öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni a fehér házi poszttal járó feszültségeket.

Idén májusban „szenzációs leleplezést” közölt a FoxNews, felmelegítve a tavaly nyári híreszteléseket arról, hogy Clintonék, lám, „öldökléstől” sem riadnak vissza a győzelem érdekében. A csatorna újfent azt állította, nem orosz hackereket kell a kiszivárgott e-mailek mögött keresni, hanem „belső munkáról” volt szó, Seth Rich laptopján ugyanis az FBI bizonyítékot talált arra, hogy a DNC-alkalmazott lopta el és adta ki a Wikileaks-nek a demokratákra nézve hátrányos információkat tartalmazó elektronikus leveleket. Csakhogy a hírt azonnal cáfolta a család, a demokrata pártvezetés, s nem utolsó sorban az FBI, így végül a Fox egy héten belül kénytelen volt levenni honlapjáról a sztorit.

Pár napja aztán fény derült a háttérre: augusztus elején beperelte a csatornát egy magándetektív, aki azzal vádolja a FoxNewst, hogy eszközként használták őt a Fehér Ház hírmanipulációjához. Rod Wheeler május 10-én – épp James Comey FBI-főnök botrányos menesztésének másnapján – kapott egy fülest Trump egyik texasi támogatójától az állítólagos FBI-bizonyítékról. A tehetős befektető, Ed Butowsky, aki állítólag Seymur Hearst ismert nyomozó riportertől hallott valamit az FBI-vizsgálatról, 5 ezer dollárért bérelte fel Wheelert a Rich-ügy hátterének felderítésére. A szájába rágta: arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy nincs szó orosz beavatkozásról. Az egykori rendőrségi nyomozó szerint Butowsky naponta sürgette a sztori közreadását. „Az elnök most olvasta az anyagot, szeretné, ha mielőbb megjelenne” – írta sms-ben Butowsky a detektívnek, de a csatorna vezetőire is nyomást gyakorolt.

Wheeler, aki egyébként 2005 óta dolgozott alkalmanként a FoxNews-nak, azt állítja, hogy a hírtévé riportere, Malia Zimmerman, aki végül elkészítette az anyagot, meghamisított idézeteket adott a szájába, s a sztorinak nem volt más célja, mint a figyelem elterelése Comey kirúgásáról. A Fox persze cáfolja a nyomozó állításait, Sean Spicer volt fehér házi szóvivő ugyanakkor elismerte, egy hónappal a sztori publikálása előtt találkozott Butowskyval és Wheelerrel. Butowsky Twitteren azt kérdezte: mennyit fizetett a DNC Wheelernek? A fekete-afrikai magánnyomozó mellesleg amiatt is neheztel a csatornára: szerinte a bőrszíne miatt diszkriminálják, s más szakértőkhöz képest kevesebbet foglalkoztatják.

Trump „rajongója”
Az amerikai elnök a minap köszönetet mondott egy hazafias diáklánynak, Nicole Mincey-nek a támogatásáért, aki a saját klubjában golfozó elnökről azt írta Twitteren: „Trump keményen dolgozik az amerikai népért”. Trump bejegyzése híressé tette Nicole-t, akiről azt gyanították, csupán egy automatizáltan kattintgató „rajongó”. Több médium is kiderítette azonban, a lány valóban létezik, a New Jersey állambeli Newarkban lakik, csakhogy nem ez a neve, nem igazi a fotója, s az sem igaz, hogy Twitter-oldalának 146 ezer követője lenne. Nicole portálján Trump-sapkákat és trikókat lehet viszont rendelni.

Szerző