vihar;károk;áramellátás;

2017-08-12 07:09:00

Áram nélkül Zalában

Sok helyen 100 kilométer/órásnál is erősebb volt a szél a Nyugat-Dunántúlon. Több mint huszonötezer háztartásban szűnt meg az áram.

Sok helyen várhatóan csak ma áll helyre az áramszolgáltatás Zala megyében – közölte pénteken az E.on a csütörtök esti viharok után, miután rövid ideig tartó, kevés esőzéssel járó szélvihar csapott le többek között Zala megyére. A pénteki adatok szerint 38 településen szünetelt az áramellátás. A szolgáltató saját embereivel és külső erők bevonásával végezte, végzi a helyreállítást. A szél elérte a 113 kilométeres sebességet; fákat és villanyoszlopokat döntött ki, tetőket rongált meg, Nagykanizsán egy házfal is kidőlt. Zalaegerszeg Botfa városrészében többtonnás rendezvénysátrat kapott fel a szél, negyven méterre repítette, közben letépte vele a villanyvezetéket, végül a hatalmas szerkezetet az öreg gesztenyefákra dobta. Rádőlt egy háztető egy személyautóra a Vas megyei Kenéz településen, egy ember meghalt a balesetben.

– Legalább két napig nem lesz áram, erről tájékoztattam az E.on kérésre a lakosságot – mondta Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere. Ezt a kis vasi határtelepülést kapta telibe a csütörtök esti szélvihar, ott a legnagyobbak a károk. – A beton kandeláberek kidőlve, az elektromos vezetékek a földön hevernek – így a polgármester. – Mivel a nagyfeszültségű hálózat is összeomlott, annak a helyreállításától függ, hogy mikor érnek az áramszolgáltató szakemberei az egyes településekre. Melléképületek dőltek össze, háztetőket rongált meg a szél, mely a bajánsenyei erdőket is letarolta, derékba törve a hatalmas fenyőfákat. A vízszolgáltatást aggregátorok segítségével biztosítják a faluban.

- Az aggregátor péntek délutánra hiánycikk lett Szlovéniában – mondta lapunknak egy, az Őrségben élő férfi. – Mivel se telefon, se internet, és áram híján a hűtők se működnek, reggel a közeli településekről megindultak az emberek a szomszédos Szlovéniába; ki bevásárolni, ki telefonálni, más a hűtőjéből a húst vitte ismerőseihez. Kercaszomoron a falu évi legnagyobb rendezvénye kezdődött volna pénteken, de a katasztrófa-helyzet miatt le kellett fújni.

Több település polgármestere hangsúlyozta, nagyra becsüli a katasztrófavédelem és az áramszolgáltató munkatársainak helytállását a károk felszámolásában, de felvetették azt is: a rezsicsökkentés minden szolgáltatót nehéz helyzetbe hozott, a szükséges beruházások rendre elmaradnak. A víziközmű-szolgáltatás és a szemétszállítás területén máris súlyos hiányosságok érzékelhetők emiatt, de a karbantartás elmaradása, vagy ritkítása az áramszolgáltatóknál is jelentkezik, s nem kizárt, hogy ezért is nehézkesebb ilyen rendkívüli esetben a gyors helyreállítás.

Néhány hete a Balaton-partra csapott le a vihar, Balatonvilágoson 157 kilométeres, korábban sosem tapasztalt rekordszelet mértek, mely a zalainál is nagyobb tarolást végzett például a Világossal összeépült Siófok-Sóstó egyes utcáiban. Ott is napokig tartott a helyreállítás, jó néhány nyaralóban egy álló héten át nem volt áram a turistaszezon kellős közepén.

Ikonikus tölgy sérült meg

Súlyos sérülést szenvedett a minapi viharban az a hatalmas tölgy, amely immár 250 éve jelenti a folytonosságot az MTA Agrártudományi Kutatóközpontnak helyet adó parkban. A fa lombkoronájának körülbelül a felét elveszítette. A mintegy 20 méter magas, csaknem két méter törzsátmérőjű csertölgy egy olyan – megtermett felnőtt vállszélességű – ága tört le, amely önmagában is tekintélyes méretű fa lehetne.

Korából adódóan a tölgy az elsők között lehetett azokból a fákból, amelyeket a Mária Teréziától kapott mocsaras birtok lecsapolását követően a gróf Brunszvik család elültetett. A fa nemcsak a kastély építésének, de Beethoven látogatásainak, később a Dreher család életének is tanúja volt, majd a II. világháború alatt a kastélyban berendezett hadikórház sebesültjeinek nyújtott árnyékot. Az ötvenes évektől az Akadémia kutatóinak, vendégeinek és a park évi tízezernyi látogatójának jelentette az évszázadokon átnyúló folytonosságot.

„A hatalmas lombtömegvesztést követően csak remélni tudjuk, hogy a statikai változás nem okoz további mechanikai károkat. A park fenntartójaként ugyanakkor folyamatosan szembesülni kényszerül a matuzsálemi korú fák – tölgyek, platánok, gesztenyék – elöregedéséből adódó veszteségekkel. Ez nemcsak az angolpark képének változásával jár – a látogatók biztonságát szolgáló fenntartás jelentős költséget is felemészt” – mondta Balázs Ervin akadémikus, a központ főigazgatója.