Brexit - Nem akarják elkapkodni

Fontos vitának vetett véget a pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter a brit európai uniós tagság megszűnésével kapcsolatban. Philip Hammond és Liam Fox egy vasárnap megjelent közös cikkében egyetértett abban, hogy szükség van átmeneti időszakra a kilépési feltételek életbe lépésére, de ez nem jelentheti a Brexit elkerülését.

A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írásukban úgy fogalmaztak, az ország érdekei azt diktálják, hogy legyen átmeneti időszak, ez azonban nem tarthat korlátlan ideig és nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A két politikus kiemelte, hogy az átmeneti periódus révén csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában. 

A két politikus egyetért abban, hogy az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul annak egységes belső piacáról és a vámunióból is. A szigetország tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.
Megerősítették viszont azt is, hogy a bevándorlás szigorítása - amely az egyik kulcsfontosságú oka volt annak, hogy a britek többsége az Európai Unió elhagyására szavazott a 2016-os referendumon - nem jelenti azt, hogy nem érkeznek majd munkavállalók az EU-ból.

Kiemelték annak jelentőségét, hogy a határellenőrzésnek zökkenőmentesen kell működnie az átmeneti időszak alatt. "Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket" - mutattak rá, hozzátéve, hogy a brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az Európai Unióból érkezőkhöz.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány mindenáron el akarja kerülni a "cliff edge" Brexitet. A "sziklafal pereme" kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val.

Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között - írták, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika és a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.

Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, "nem sok minden" változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a Brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is.

Kettejük vasárnap megjelent közös cikkében azonban azt hangsúlyozták, a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter szavai elemzők szerint arra utalnak, hogy "tűzszünet" jött létre a két politikushoz köthető csoportok között a kormányon belül. Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni.

A brit kormány várhatóan a jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.
Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. The Observer című vasárnapi lapban megjelent írásában sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit "legrosszabb következményei" ellen. Úgy vélekedett, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. "Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án" - utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről - fűzte hozzá a "cliff edge" Brexit veszélyeire utalva.

Szerző
Témák
átmenet Brexit

Rendkívüli állapot - Tüntetők közé hajtott egy autós Virginiában

Publikálás dátuma
2017.08.13. 10:44
A hatóságok próbálna rendet tartani. FOTÓ: PAUL J. RICHARDS / AFP
 Rendkívüli állapotot hirdettek szombaton egy amerikai városban, Charlottesville-ben a szélsőjobboldal rendezvényén elszabadult erőszak miatt. Egy valószínűleg szándékos autós gázolásnak halálos áldozata és sok sérültje van. Donald Trump amerikai elnök közleményben ítélte el a gyűlöletet és az erőszakot, majd beszédet is mondott a zavargások kapcsán.

Charlottesville város polgármestere, Mike Signer, saját megfogalmazásában "megtört szívvel" jelentette be, egy autó a tüntetők közé hajtott, egy embert halálra gázolt, és a több komoly sérültet is hagyott az úttesten. A hírt először a város kórházának szóvivője, Angela Taylor közölte, aki megerősítette azt is, hogy az egyetemi klinikán a támadás 19 sérültjét ápolják. 

A városban péntek este óta zajló megmozduláson, majd az ezt követő szombati összecsapásokban többen megsebesültek és letartóztatások is voltak. A rendőrség azonban erről egyelőre nem közölt pontos adatokat.

A virginiai Charlottesville városában - amely egyetemi központ - az úgynevezett alt-rightnak vagy alternatív jobboldalnak nevezett szélsőjobboldali csoportosulás rendezvényén szabadult el az erőszak: ellentüntetők jelentek meg és a két csoport összecsapását a könnygázgránátokat is bevető rendőrségnek kellett megfékeznie.

Virginia állam demokrata párti kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett a városban. Terry McAuliffe elfogadhatatlannak nevezte a történteket - illetve a retorikát is - és közölte, hogy "a szólásszabadság nem az erőszak szabadságát jelenti".
Sajtóértesülések szerint nagyjából két órával az erőszakos összecsapásokat követően egy kocsi nagy sebességgel hajtott több száz tüntető közé. Szemtanúk több sérültről számoltak be. Az interneten pedig egy amatőr videót tettek közzé, amelyen az incidens látható. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy a jármű sofőrje szándékosan cselekedett-e.

Donald Trump elnök először Twitter-bejegyzésben ítélte el a jobboldali aktivisták és az ellentüntetők összecsapásakor történteket, és sürgette, hogy vessenek véget az erőszaknak, majd kora délután sajtónyilatkozatot is tett. "Össze kell fognunk és el kell ítélnünk ezt a gyűlöletet. Az Egyesült Államokban nincs helye az ilyesfajta erőszaknak. Gyerünk, fogjunk össze!" - írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Majd kora délutáni sajtónyilatkozatában erőteljesen elítélte "a gyűlölet, a fanatizmus és az erőszak több oldalon történő megnyilvánulásait". "Mindenekelőtt amerikaiak vagyunk", fogalmazott Trump, majd "a rend és a törvényesség gyors visszaállítására", valamint "ártatlan életek megóvására" szólított fel. A bedminsteri golfklubjában tett sajtónyilatkozatában az elnök közölte, hogy telefonon egyeztetett Terry McAuliffe kormányzóval. Trump hangsúlyozta, hgy McAuliffe és ő egyetértettek abban, hogy "a gyűlöletnek és a megosztottságnak véget kell vetni, és most azonnal kell véget vetni".

A demonstrációt a szélsőjobboldali csoport azért szervezte, hogy tiltakozzék Robert Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen. Lee tábornok az Egyesült Államokat 1861 és 1865 között emésztő polgárháborúban a déli, konföderációs seregek vezetője volt, sokak számára a rabszolgatartó déli államok konföderációjának jelképe. A szobrát védelmező demonstrálók - köztük sokan a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajvédők - is konföderációs zászlókat lobogtatva jelentek meg a város egyik parkjában meghirdetett rendezvényen. Sokan katonai egyenruhát öltve, pajzsokkal felszerelkezve érkeztek, már pénteken este. A demonstráción felbukkantak a Ku Klux Klan fajvédő szervezet tagjai is. A tüntetők és ellentüntetők botokkal vagy puszta kézzel estek egymásnak, mígnem helyi idő szerint délben Jason Kessler, a magát "Egységet és biztonságot Amerikának" nevű szervezet 33 éves vezetője be nem jelentette a rendezvény végét. A rendőrség ugyanis - törvénytelennek nyilvánítva - berekesztette a gyülekezést. Az összecsapás azonban folytatódott.

Charlottesville liberális város hírében áll az elsöprő többségében konzervatív Virginia államban. A város vezetése az elmúlt időszakban több lépést is tett annak érdekében, hogy a nyilvános terektől - utcákról, középületek elől - eltüntesse a fajgyűlölő és rabszolgatartó múltra emlékeztető utcaneveket, táblákat, szobrokat. Új nevet kapott a Lee park is - ahol Lee tábornok eltávolítandó szobra áll -, és a másik konföderációs tábornokról, Thomas Jacksonról elnevezett parkot is átkeresztelték Igazság Parkjának.

Lezuhant egy rendőrségi helikopter
Lezuhant egy rendőrségi helikopter szombaton Charlottesville közelében, és a rajta utazó két rendőr meghalt - közölte a helyi rendőrség. A helikopter erdős területen zuhant le, egy ház közelében, Albermale megyében. A földön tartózkodók közül nem sérült meg senki. A baleset okát vizsgálják.
Az AP hírügynökség meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva jelentette, hogy a városbeli erőszakos cselekményeknek van közük a helikopterbalesethez, de beszámolóiból egyelőre nem derült ki, hogy milyen módon. A dpa hírügynökség úgy tudja, hogy a helikopter személyzete a tüntetéseket figyelte.

Szerző

Háziállatokra is átterjedt a sertéspestis Kárpátalján

Házi sertésekre is átterjedt Kárpátalján a térségben eddig csak elhullott vaddisznókban kimutatott afrikai sertéspestis-fertőzés (ASP), amelyben két állat pusztult el a héten a munkácsi járási Alsókerepec (Nizsnij Koropec) község egyik háztáji gazdaságában - adták hírül szombaton kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint pénteken egy alsókerepeci lakos jelezte a Munkácsi járás állategészségügyi szolgálatának, hogy két sertése pusztult el gyors lefolyású betegségben. Az állatok tetemeiből vett minták laboratóriumi vizsgálatából szombatra kiderült, hogy a sertésekkel az ASP vírusa végzett. Az elhullott állatok maradványait az állategészségügyi szolgálat munkatársai megsemmisítették, a sertésólat és az egész portát fertőtlenítették. Alsókerepecet 40 napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, a településen leölik és elégetik az összes sertést. A hatóságok azt ígérik, hogy a gazdáknak az állam kártérítést fizet az állatokért.

Kárpátalján az ASP-fertőzést első ízben a múlt év végén mutatták ki egy nagyszőlősi szálloda gazdaságában elhullott vaddisznókban. Azóta a veszélyes állatbetegség megjelent a Beregszászi, Ilosvai, Ökörmezői, Técsői és Volóci járások területén. Korábban minden helyszínen vaddisznók fertőződtek meg, a mostani az első eset, amikor a Munkácsi járásban elpusztult házi sertésekben mutatták ki az ASP vírusát.

Az elmúlt öt évben Ukrajna 23 megyéjében közel 240 ASP-s esetet regisztráltak, az idén már mintegy 90-et, szemben a tavalyi egész évi 91 esettel. Szakemberek szerint, ha az ASP terjedése a jelenlegi mértékben folytatódik, Ukrajna sertésállománya 2020-ig 1,4 millió egyeddel fog csökkenni.

Szerző