Merkel megadta az alaphangot

Angela Merkel kancellár a német szociáldemokraták egyik fellegvárának számító Ruhr-vidéki városban, Dortmundban kezdte meg a szeptemberi választás kampányát.

A kancellár komoly választási maratont nyitott meg a hétvégén: a szeptember 24-én esedékes parlamenti választásig összesen 50 helyszínt keres fel.

Merkel beszédében kerülte a kényes témákat, például az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti rendkívül veszélyes helyzetet. Ugyanakkor az amerikai elnökkel való viszonyáról sem beszélt. (Merkel – nyilvánvalóan Trumpra utalva – előzőleg azt mondta, a harcias üzengetésekkel nem mennek semmire.) „Olyan Németországban szeretnénk végezni a munkánkat, ahol szeretünk élni” – hangoztatta a kancellár, aki dicsérte a munkanélküliség felszámolására tett eddigi intézkedéseket, s megerősítette, hogy a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez a CDU választási programjában is szerepel. A kancellár biztos nyugdíjat, a nehéz szociális helyzetben lévő személyeknek munkát, a családoknak nagyobb támogatást ígért. Olyan mondatok hangzottak el tőle, amelyeket a kereszténydemokratákból álló hallgatóság el is várt. Különösen nagy tetszés fogadta azt a kijelentését, amellyel az autóipar vezetőit célozta. „Az autógyárak vezetőségének jelentős része eljátszotta a bizalmat” – fejtette ki, utalván a dízelbotrányba, melynek során oly módon manipulálták a gépkocsik szoftvereit, hogy úgy tűnjön: kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.

Feltűnő, s a német politikai kultúrára jellemző, hogy legnagyobb riválisát, a szociáldemokrata Martin Schulzot még csak meg sem említette beszédében, egyetlen becsmérlő, lejárató kijelentést sem tett rá, illetve a beszédben nem a külső ellenségre hárította az ország egyes gondjait, hanem pozitív üzeneteket fogalmazott meg. Merkelnek nincs is szüksége arra, hogy a szociáldemokraták elnökére tegyen negatív tartalmú megjegyzéseket, hiszen a közvélemény-kutatások egytől-egyig azt mutatják, hogy a CDU jelentős fölénnyel vezet az SPD előtt. Igaz, a kancellár azért megjegyezte: a választás még hátra van. A Spiegel szerint Angela Merkel még nem dőlhet kényelmesen hátra a karosszékében az SPD-vel szembeni magabiztos, mintegy 16 százalékos előnye ellenére, hiszen még történhetnek váratlan események a világpolitikában, például Washington és Phenjan viszonyában.

Az Infratest dimap legutóbbi felmérése szerint 59 százalék elégedett a kancellár munkájával, ami sokkal jobb Martin Schulz 33 százalékánál, ugyanakkor egyetlen hónap alatt tíz százalékkal csökkent Merkel megítélése. Igaz, az SPD elnökénél is négy százalékos csökkenést mutattak ki – az Infratest dimap mérései során még nem állt ennyire gyengén Merkel. Sok függ attól is, mennyire kényelmesednek el a választók. A kampány során kell ráébreszteni az embereket arra, az eredmény attól is függ, élnek-e szavazati jogukkal.

A választási hadjárat fontos ugyan, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Merkel akkor éri el a legjobb eredményt, ha nem folytat igazi kampányt. Így történt ez 2009-ben Frank-Walter Steinmeier ellen, akit egyébként idén választottak meg Németország elnökének, s így volt 2013-ban is, amikor Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter volt az ellenfele az SPD részéről. Schulz éppen az ellenkezőjét teszi, már hónapok óta aktívan kampányol, keresi azokat a témákat, amelyek felkelthetik a választók érdeklődését, próbálkozott szociális- és adókérdésekkel, legutóbb pedig Merkel menekültpolitikáját is pellengérre állította, de nem tudott áttörést elérni. Schulz már hivatalosan is elkezdte a kampányt, amikor Merkel még szabadságát töltötte férjével, Dél-Tirolban. A közvélemény-kutatásokban azonban nem tükröződött, hogy Schulz hamarabb ébredt Merkelnél. A trend inkább azt mutatja, hogy nő a különbség a CDU és az SPD között – a kereszténydemokraták javára.

A kancellár ismét a „nyugodt erőt” testesíti meg, aki a pozitív üzenetekre koncentrál. Választási üzenete is erre épül: „Németország, ahol szívesen élünk”. Ami azonban különösen fontos, s várhatóan következő kancellári megbízatását is meghatározhatja: már Dortmundban komoly hangsúlyt helyezett arra, hogy az Európai Unió biztonságot ad mindannyiunk számára. „A legnagyobb békekezdeményezés az EU” – hangoztatta. Ez azt is jelezheti, hogy kancellárként még nagyobb hangsúlyt helyez az uniós integrációra.

A papírforma a kereszténydemokraták biztos győzelmét vetíti előre. Nemsokára a levélben szavazók leadhatják a voksukat, a CDU számára egy különösen fontos rétegről van szó. Szeptember 3-án aztán televíziós vitát rendeznek Merkel és Martin Schulz között.

„A kancellár a CDU tagságát bátorította. Sokat merítettünk belőle – jelentette ki a dortmundi előadás egyik hallgatója, Werner Sitz. Nyilván a kancellár szombati fellépése lényegesen nem változtat az erőviszonyokon, hiszen ezúttal inkább csak saját választóinak beszélt. Ugyanakkor az már körvonalazódik, hogy az európai eszmeiség új lendületet kaphat a szeptemberi német választás után.

Sárdobálás helyett konszenzus

A Frankfurter Allgemeine Zeitung külön cikkben foglalkozott azzal, baj-e az, hogy Németországban konszenzus-demokrácia alakult ki, s a kampányt nem a kölcsönös sárdobálás jellemzi. A szerző megjegyzi, ennek oka az, hogy a nagykoalícióban a CDU és az SPD programja között nincsenek jelentősebb eltérések. Az FDP és a Zöldek ugyan próbálnak eredeti üzeneteket megfogalmazni, de komoly nehézséget jelent számukra, hogy jelentősen eltérjenek a másiktól.

Ma már a Balpárt sem tér el a többiektől, azokban a tartományokban, ahol hatalmon van, ezt mindenfajta feltűnés nélkül teszi. A cikkíró arra a következtetésre jut: egyáltalán nem baj a konszenzus-demokrácia. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy a pártok egyetértenek abban: garantálni kell a bíróságok függetlenségét, támogatni kell Európa egységét, el kell ítélni az erőszakot. A szerző utal arra, ma már senki sem beszél arról, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) akár 20 százalékot is szerezhet, ehelyett egyszámjegyű eredményre számíthat.